Rig Lajos győzelme a Jobbik országos győzelmét vetíti előre

Unalomig ismételt negatív kampánnyal készültek a pártok az április 12-én tartott választásra, amit végül a Jobbik jelöltje, Rig Lajos nyert a szavazatok 35,27%-ának megszerzésével.

A választás középpontjában egyértelműen a Jobbik állt, a médiakampány is főként a Jobbik -lejáratása- köré szerveződött. A fővonalú médián keresztül három pontra összpontosult a párt elleni médiakampány; a választáson induló jelölt személye elleni lejáratás, korábban lejáratott személlyel kapcsolatos hírek felelevenítése, illetve a párt kollektív megbélyegzésének tovább erőltetése volt jellemző a kampányidőszakra.

A Jobbik jelöltje ellen egy nagyon gyenge karaktergyilkosság kísérletet láthattunk (tetoválás ügy), emellett újra előkerült Kovács Béla eddig is sikertelenül tüzelt “kémbotránya”, de a Jobbik jelöltjének felmérés által igazolt esélyessége miatt ezúttal kiszivárogtatott hangfelvételek is előkerültek az ellenérdekelt pártok részéről, melynek célja a Jobbik mint párt kollektív lejáratása és így jelöltjük hátráltatása volt.

Az ellenérdekelt pártok Jobbik elleni kampánytevékenysége főként azon sztereotípia köré szerveződött, miszerint a választók többsége negatívumnak tartja a politikai közeg centrumától eltérést, és a média mint negyedik hatalmi ág által sulykolt külpolitikai orientációtól eltávolodást, amit az emberek valamiféle politikai biztonságot fenyegető “kockázatként” érzékelnek. A Jobbik jelöltje elleni személyes és a párt elleni kollektív kritika fő vonala a “szélsőségesség” volt, emellett újra beemelték az ellenkampányba a Jobbik “oroszbarát” jellegét.

A “szélsőségesség” vádjának kampányba beemelését főként az a téveszme táplálja, miszerint a választók többsége a politikai centrum felé húz – ami országosan igaz lehet, de helyi szinten nem feltétlen lehet építeni erre a tényezőre, amit Rig Lajos győzelme csak alátámaszt. A Jobbik “oroszbarátságának” és “kémügyének” hangoztatása elsősorban a nyugdíjas választók elrettentését szolgáló kampányanyag, ami a szovjet idők rossz emlékeinek felelevenítésével operálva próbálja megvonni az erősödő párttól az időskorú választók szavazatait. Ez egy logikus lépés az ellenérdekelt erők részéről, tekintve, hogy a Jobbik – kilépvén a rétegpárt kategóriából – kormányzó erővé válása előtti utolsó akadály két nagy társadalmi réteg, a nyugdíjasok és a cigány szavazók egy részének megnyerése, így a politikai ellenfelek elsősorban rasszizmus-váddal és oroszbarátság-váddal operálnak.

Rig Lajos győzelme azonban újra rávilágított, hogy a pártok eltávolodtak a választóktól, a politika eltávolodott a társadalmi valóságtól. Miközben a veterán politikusokkal operáló politikai pártok legfeljebb kampány idejére, egy-egy látványos ételosztás idejére “alacsonyodtak le” a választókhoz, a Jobbik győzelmének okai közt említhető a helyi viszonyok ismerete, ami a párt egyik erősségének tekinthető. Vona Gábor miniszterelnökségének útjában egyetlen kérdőjel áll; hogy a pártban elkerülhetetlenül bekövetkező szakadás idején a politikai ellenfelek milyen törésvonalakat tudnak kihasználni. Ha a szakadás mindössze a szélsőjobboldali tagság és a polgári vonal közt következik be, Rig Lajos győzelme a Jobbik országgyűlési választásokon kivívott győzelmének előfutára lehet.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Magyar siker Oroszországban

Stratégiai megállapodást kötött a Graboplast az orosz NST csoporttal, melynek keretében a győri vállalat az idei évben 2000 oroszországi iskola felújításában vesz részt. Az együttműködés alapján az idén 110 éves magyar vállalat több mint félmilliárd forint értékben szállít speciális padlóburkolatot tornatermekbe és tornacsarnokokba.

A Graboplast Zrt. tavasszal kezdi el a szállításokat az orosz NST cégcsoporttal kötött stratégiai megállapodás keretében, miután a két vállalat 1,8 millió euró értékű megállapodást kötött, melynek alapja az orosz elnök által támogatott program, amely 2000 orosz iskola felújítását célozza. Az együttműködés keretében a Graboplast a felújítandó iskolák tornatermeinek és tornacsarnokainak az egyik speciális padlóburkolatát szállítja.

Az építőipari tervezéssel és kivitelezéssel foglalkozó orosz partner azért választotta a Graboplast Silver Knight Start elnevezésű burkolatát, mert ez az első önfertőtlenítő tekercses sportpadló a piacon, amely vegyszerek használata nélkül semmisíti meg a kórokozókat. A speciális padlóburkolat emellett ftalát-mentes alapanyagból készül, így környezetvédelmi szempontból is kedvező összetételű. A Graboplast által fejlesztett termék már most is számos ország intézményében megtalálható. A 9 vállalatból álló, 10 éve alakult orosz cégcsoporttal kötött, várhatóan teljes egészében 2015-ben megvalósuló szerződés, jól illeszkedik az idén 110 éves vállalat üzleti stratégiájába. A mostani megállapodás a Graboplast reményei szerint, már a közeljövőben a két cég közötti további hosszú távú együttműködési lehetőségeket eredményezhet.

A Graboplast a tavalyi évben több mint 3 százalékkal, 17,5 milliárd forintra növelte árbevételét, melynek továbbra is jelentős hányada származik külföldről: a vállalat padlóit jelenleg több mint 80 országban használják, melynek köszönhetően árbevételének mintegy 90 százaléka az exportpiacokon keletkezik.
(profitline)

Törökország kitiltott 12500 külföldi állampolgárt

Törökország beutazási tilalmat vetett ki több mint 12500 külföldi állampolgárra, akikről feltételezni lehet, hogy Szíriába utazó terroristák. Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter szerint ezen felül több mint 1200 személyt már az ország területén fogtak össze és deportáltak, valamennyien Szíriába igyekeztek volna. A megdöbbentő adatokat a Hürriyet török napilap is leközölte, ami alátámasztja, hogy Törökország mindeddig a nemzetközi terrorizmus tranzitországa volt. A kormány január óta tesz jelentősebb lépéseket a terroristák átjárásának ellehetetlenítésére, azóta újabb ötezer személyt tettek tiltólistára.

A külügyminiszter elmondása szerint a Szíriába érkező személyek listáját Törökország saját hírszerzésére támaszkodva állította össze, és nem vettek figyelembe olyan országok által szolgáltatott információkat, melyekből terroristák érkeznek Szíriába. A török vezetők gyakran állítják, hogy népvándorlás-szerűen utaznak át a terroristák az országon, és annak ellenére, hogy a hatóságok gyakorlatilag tömegével fogják el a terroristagyanús személyeket, a szír-török határ továbbra is az ISIS emberutánpótlásának elsődleges útvonala.

A szíriai kormány a háború kezdete óta vádolja Törökországot azzal, hogy hallgatólagosan beleegyezik a nyugati országokból érkező terroristák átutazásába, ami mindeddig igaznak bizonyult, szíriai katonai vezetők gyakran számoltak be arról, hogy a terroristák a török határon túlról hajtanak végre támadásokat szíriai célpontok ellen, majd a határon át távoznak.

A fordulat a török kormány által kezdett külpolitikai átmenet környékén következett be; tavaly október végén orosz delegáció érkezett Ankarába, ahol megállapodtak a gázexport sokszorosára növeléséről, és a két ország közti energia-tranzit terén a dollár és euró használatának elhagyásáról. A megállapodást Vlagyimir Putyin személyes látogatása követte, az orosz államfő egy Törökországban tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Oroszország kivonul a Déli Áramlat projektből. Később Alexander Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy az Európai Unió a jövőben csak Törökországon keresztül juthat orosz földgázhoz. Hetekkel később kiszivárgott az információ, hogy Oroszország az Északi Áramlat leállítását tervezi, amit ugyan hivatalos forrásból nem erősítettek meg, de Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója kijelentette, hogy az Északi Áramlatot nem bővítik tovább.

Az új energetikai megállapodások hatását Recep Tayyip Erdogan török államfő Amerika-ellenes retorikája jelezte, ami az utóbbi hónapok során mérséklődött ugyan, de eközben mind gyakrabban hallani arról, hogy a török kormány valós lépéseket tesz a nyugati országokból érkező terroristák átutazásának ellehetetlenítésére.

Szíriai katonai vezetők számos alkalommal jelentették be nyilvánosan; az ISIS sikereinek egyetlen oka, hogy a terrorszervezet emberutánpótlást és fegyvereket kap a nyugati országokból, aminek megszűnése esetén a terrorszervezet hetek alatt felszámolható lenne. Iraki politikusok pedig rendre arról számolnak be, hogy a nyugati koalíció repülőgépei a terroristák által ellenőrzött régiókban dobják le a fegyverszállítmányokat. Az orosz-török energetikai megállapodás így a terrorizmus felszámolására tett határozott lépésnek is tekinthető, ami gazdasági eszközökkel érdekeltté tesz egy térségi hatalmat a terroristák utánpótlásának elapasztásában.

https://hidfo2015.wordpress.com/

Donbassz: “hivatalosan is” újrakezdődött…

Ma délelőtti donyecki “bejelentés szerint” hivatalosan is véget ért a túzszünet Donbasszban.

A donyecki repülőtér jelenti most a leghevesebb harcok színterét. A valcmanisták a folyamatos tüzérségi ostrom mellett visszatérő jelleggel tankrohamokat intéznek a repülőtérnek nevezett romhalmaz ellen. A visszatérő azért is helytálló, mer általában a rövid ideig tartó kísérletezgetéseiknek a veszteségeik láttán gyorsan visszavonulna. Hogy aztán az elvesztett tankokat-páncélosokat és pribékeket kipótolva újfent nekiveselkedjene. Aztán ismét visszavonuljanak!

A repülőtéren tegnap egy valcmanista latörtüzér akcióban egy újságíró meghalt, hat népköztársasági harcos megsebesült.

Peszki környékén is hasonló a helyzet. Ott is folyamatos a martalóchorda próbálkozása!-reptéri terminológia szerint.

Tegnap kora este Donyeck és Gladovka légterében is lelőttek a népköztársaságiak egy-egy kijevi drónt.

Sirokino környékén is állandósultak a “nézeteltérések”

A “harci zajok” már Mariupolban is hallhatók.

Donyeckben viszont zajlik a Húsvétolás.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/13/donbassz-hivatalosan-is-ujrakezdodott/

Ukrajna, a ”bántalmazott nő”

Roman Bocskala kijevi újságíró az Inter tévécsatorna riportereként érkezett kiküldetésbe Budapestre. Megjárta a frontot, elveszítette a harcokban egyik legjobb barátját, és önkéntesként segít a kelet-ukrajnai területen élőknek, valamint a hadseregnek.

Roman oroszországi ismerősei arról írtak, hogy óriási konvojnyi haditechnika haladt Kamenszk-Sahtyinszk közelében, az ottani M4-es autópályán, az izvarinói határátkelő-hely irányába, Ukrajna felé. Ez a konvoj április negyedikén már a kelet-ukrajnai Krasznodonban volt. A helyiek elmondása szerint „ennyi még sosem jött egész idő alatt”, azaz amióta tart a háború. Lánctalpas technika is sok érkezett, erről tanúskodik a felmart aszfalt. Roman azt mondja, hogy nagyon nem tetszik neki a dolog: a krízis eszkalálódik. Mindkét oldalon egyre több a támadás, egyre többen halnak meg.

A szeparatisták lakta szállások és a katonák által megszállt hotelek kiürültek, és csak a helyi „kozákok” járőröznek a városokban. Sztahanovon viszont keresztülvágott 15-20 orosz tank, a környező településeken mintegy 40 „szeparatista” tank gyűlt össze.

A Nyugat “elfordítja a fejét”

Arra a kérdésemre, hogy hogyan engedheti meg ezt az ukrán hadvezetés, hova néznek ilyenkor az EBESZ-megfigyelők, azt válaszolta, hogy ezt senki sem érti. A Nyugatot ahhoz a férfihez hasonlította, aki látja, hogy egy nőt bántalmaz egy másik férfi, de inkább elfordítja a fejét, hogy ne kelljen kiállnia mellette, mert akkor ő is kap pár pofont. Ha nyílt háborúra kerülne a sor, a Budapesti Memorandum alapján a nyugati szövetségesek lennének kötelesek kiállni Ukrajna területi egysége mellett az oroszokkal szemben. Ezt viszont senki sem akarná vállalni – hiszen még a gazdasági szankciókkal kapcsolatban sem elég következetesek a nyugati államok. Magyarországgal kapcsolatban elmondta, hogy hiányolják az egyértelmű és világos állásfoglalást Ukrajna mellett, viszont nyugtalanítja őket a Jobbik retorikája a kárpátaljai autonómiáról. Nem tartja korrekt eljárásnak a NATO részéről, hogy Kelet-Európában az orosz határig terjeszkedett, noha azt is elismerte, hogy a balti államok részéről jogos az igény egy esetleges orosz agresszióval szembeni védelemre.

Roman szerint az előző ukrán kormány és az egész Janukovics-rezsim bukását a telhetetlenség okozta. Elnézték volna neki az emberek, hogy lop, hiszen az ő idejében ment előre a gazdaság (valamennyire), az előző kijevi polgármester idejében 10 új metróállomás épült. A lengyelekkel együtt megrendezték a 2012-es foci EB-t és ehhez magas szintű infrastrukturális beruházásokat végeztek.

De Janukovics és a „sleppje” annyira látványosan és telhetetlenül kezdték a közvagyont széthordani, hogy ezt nem tűrték tovább Kijevben.

Az, hogy az elnök nem írta alá az EU-s társulási megállapodást, az már csak az utolsó csepp volt, amely miatt túlcsordult a pohár.

Együttműködnének Oroszországgal

A Nyugat nem elsősorban az életszínvonala, hanem a jogállamiság, a fejlődés, a szabadság és a demokrácia miatt vonzó az ukránoknak. Szívesen együttműködnének Oroszországgal, ha Putyin nem gyarmatként kezelné az országot, ha tiszteletben tartaná az emberi jogokat és a demokratikus alapelveket, és hagyná szabadon fejlődni Ukrajnát. Az Oroszországgal való viszony megromlása az ukrán gazdaságnak nagy érvágást jelentett, és az életszínvonal is nagyon leromlott a forradalom óta, de a polgárok egyelőre lojalitással kezelik a kérdést, mert bekalkulálják, hogy háború van.

Komoly gondot okoz a nyugati pénzügyi segítség egyik feltétele, hogy a rezsitámogatásról le kell mondania az ukrán államnak, emellett pedig a nemzeti fizetőeszköz értéke harmadára esett vissza, a nyugdíjak és bérek viszont nem emelkednek – ebből fakadóan a kisnyugdíjasok teljes havi bevétele csak a rezsi kifizetésére elegendő.

Roman elmondása alapján az emberek jelenleg a megtakarításaikat élik fel. Mivel Ukrajnában viszonylag magas a szürke- és feketegazdaság aránya, az emberek viszonylag sok megtakarítást halmoztak fel készpénzben és devizában, ezeket a „párna alá dugott” pénzeket viszik most a pénzváltókhoz, és vesznek rajta hriv­nyát. Ősszel lesz még nagyobb a baj, amikor majd a megtakarítások elfogynak, és az új, magas rezsiszámlákat kell majd fizetni.

Roman úgy érzékeli, hogy a kormány őszintén elkötelezett a korrupció felszámolására, ezért több tagját külföldről hívták meg. Így vannak miniszterek és tanácsadók Grúziából és a balti államokból is – talán így elkerülhető a mutyizás.

Az egészségügyi kabinetet a grúz Alekszandr Kvitasvili vezeti, Ajvarasz Abromavicsusz, a gazdasági miniszter pedig litván. A pénzügyminisztériumot az ukrán származású, de amerikai állampolgár Natalja Jareszko vezeti, és az informatikai tárcát is litván hölgy kapta.

Az a bátorság azonban nincs meg az elnökben, amit Li Kuan Ju (a szingapúri gazdasági csoda atyja) javasolt: ültesd le három közeli barátodat, és megszűnik a korrupció. Komoly változások indultak el a fegyveres testületeknél, és reform zajlik a rendőrségnél is – a vezetőket, akik bármilyen mértékig érintettek voltak korrupcióban, igyekeznek lecserélni.

Szigorítaná a szankciókat

Roman szerint az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók alkalmazása a legjobb eszköz arra, hogy megállítsák az agressziót Ukrajna ellen. Amennyiben ezek tovább szigorodnak, tudnak akkora kárt és belső feszültséget okozni Oroszországnak, hogy ne kelljen vele erős ellenségként számolni. Az ukránok nem is értik, hogy egy olyan ország, amely tele van természeti kincsekkel, erőforrásokkal, miért területi terjeszkedés révén akar nagyhatalomként viselkedni. Putyin retorikája arról, hogy Oroszország „felállt a térdeiről”, Roman szerint nagyon hasonlít Hitleréhez, aki az első világháború során elszenvedett német vereség után a nemzeti önérzet helyreállítójaként és a Harmadik Birodalom építőjeként szerzett elsöprő támogatást Németországban.

Roman szerint a Kelet-Ukrajnában élők közül sokan még a Szovjet­unió azon korszakában telepedtek le a Donbasszon, amikor a nagy kitelepítések és lakosságcserék során a ritkán lakott Donyec-medencébe orosz családokat költöztettek, ugyanakkor az olajlelőhely, Tyumeny lakosságának 80 százaléka ukrán nemzetiségű. Ezért nem tartja jogosnak, hogy erre hivatkozva kiszakadjanak az országból. Roman önkéntesként segíti az ország területi egységének védelmében harco­ló hadsereget, legutóbb éppen az egyik kárpátaljai zászlóaljnak szállított aggregátort.
(atv)

Bal-Rad komm: Hát ha valaki kíváncsi a szomszéd országban zajló igazságra, az ebben az írásban megtalálja! Ennyi saját állítást megcáfolni!-ez az igazság kiteregetése.

Pénteken a francia Nemzetgyűlés előtt jelentette ki a katonai hírszerzés főnöke, hogy hazudik a NATO az orosz jelenlétről. Ez a valcmanista majom az ellenkezőjét igyekszik eléggé kétségbeesett módon bizonygatni!

Állítása szerint Janukovics hivatali ideje alatt jobban mentek a dolgok, volt fejlődés-de most…! -Amikor korrupcióellenes vizsgálat indul Jacenyjuk Hiéna ellen!-most jobb! Igaz, hogy nem működik a gazdaság, hogy Nyugatról kinevezett helytartók irányítják Maradék-Ukrajnát,-amely alattvalóinak a nyugati demokrácia volt a vonzó, nem az életszínvonal (ezért aztán gyorsan be is tiltották a kommunista pártot nagy demokratikus hevületükben, az összes járulékos intézkedéssel együtt) és neki is láttak a demokratikus választásokon és népszavazáson önállóságról és függetlenségről döntő Donbassz lemészárlásához!

A derék valcmanista ügynök szerint az, “… hogy Oroszország „felállt a térdeiről”, Roman szerint nagyon hasonlít Hitleréhez…” Fújja a szájába rágott washingtoni szöveget, de közben azért meg is feledkezik a FELADATRÓL! Merthogy beismeri, hogy az “… Oroszországgal való viszony megromlása az ukrán gazdaságnak nagy érvágást jelentett, és az életszínvonal is nagyon leromlott a forradalom óta…” meg hogy a Nyugat nam nagyon igyekszik szegény-lepofozott ukrán leányzó segítségére, de minden rendben van így!

Ha valaki hallott már a Maradék-Ukrajnát nyomasztó gondokról, és egy nagyon pici fogalma van az arrafelé zajló dolgokról, hát az ebből a cikkből kiolvashatja: szomszédunk olyan látványos öntököndöfést követett el az USA-EU-NATO latorszövetség parancsára, hogy ebből jól eleve nem jöhet ki.

De természetesen mindenért “a zoroszok” a felelősek! Mert nem tömik a kijevi juntát minden földi jóval! Mint tették az a majdanista puccsig!

Bogár László: AZ UTOLSÓ FELVONÁS

Az 1949 és 1955 között született és még életben lévő több mint egymillió férfi és nő 2015 és 2021 között eléri a nyugdíjkorhatárt

Nem szeretném nagyon megsérteni Ratkó Anna egykori egészségügyi miniszter emlékét, de szellemi képességeinek vélhető dimenziói aligha tették képessé arra, hogy akár elemi szinten is felfogja, mit és miért is tesz valójában. Pontosabban, hogy mit és miért tetetnek vele, "intézkedései" ugyanis egy tőle teljesen független központban született döntések lejátszástechnikájának utolsó állomását jelentették csupán. Esetében tehát a "miniszter" szó, amely eredetileg "szolgát" jelent, szó szerint volt értendő. Valószínűleg a világon senki nem emlékezne a nevére ma már, mint ahogy a korszak "seregnyi senkijének" a neve is eltűnt, ha nem lett volna egy olyan, örökre az ő nevéhez kötött intézkedés, amelynek nagy történelmi drámája most az utolsó felvonásához közelít.
 

Azért lett ugyanis annak a korosztálynak, amelybe magam is tartozom (1951-ben születtem), a neve "Ratkó-nemzedék", mert Ratkó asszony minisztersége idején radikális abortusztilalmat vezettek be, ami súlyos börtönbüntetéssel fenyegette a tiltott műtétet elvégző orvost, de magát a pácienst is.

Mindez annak a hisztériának a következménye volt, amely akkoriban a világot, különösen annak ezt a felét uralta. A hatalom újra háborúra készült, és kellett a töméntelen újabb gyerek ágyútölteléknek, méghozzá bármilyen áron.
Az igazi tragédia azonban az, hogy valószínűleg egy többszörösen is teljesen felesleges intézkedésről volt szó, mert a háborúk után minden tradicionális társadalomban mondhatni "automatikusan" megugrik a születések száma. Sőt ez még az olyan, tradicionálisnak azért akkoriban már nem igazán mondható társadalmakra is igaz, mint amilyen Amerika volt, pedig ráadásul a háborús emberveszteség relatíve az Egyesült Államokat sújtotta a legkevésbé. Mégis, a "baby boom" hatása, ahogyan angolul nevezik a születésszám háború utáni megugrását, mind ott, mind Nyugat-Európa gazdag és modernizált társadalmaiban megmutatkozott.

Aligha hihetjük komolyan, hogy ha brutális abortusztilalommal ezt nem kényszerítik ki, akkor mondjuk egyáltalán nem születik gyerek az ötvenes évek Magyarországán. Az intézkedés tehát akkor növelte némileg a születések számát, amikor arra ilyen áron lényegében semmi szükség nem volt, és okozott ezzel felesleges feszültségeket, emberi félelmeket, fájdalmakat, meg persze óriási zsúfoltságot az oktatási rendszerben. És persze mondjuk ki azt is, hogy okozott ezzel rejtett megbélyegzettséget is a korszak szülőképes korban lévő generációjának, hiszen máig is ott lappang a feltételezés ezekben az emberekben, hogy "ja, persze", nyilván csak azért szültek, mert nem lehetett "elvetetni" a gyereket.

A forradalom előtti, alatti és utáni helyzetben azonban már megmutatkoztak azok a tendenciák, amelyek aztán nyolc év alatt valóban alig több, mint felére vitték le a születések számát Magyarországon. Míg 1954-ben még több mint kétszer annyi gyerek született, mint amennyien meghaltak abban az évben, 1962-ben a születésszám már csak alig több, mint húsz százalékkal haladta meg a halálozások számát. Hogy még cifrább legyen a dolog, a Ratkó-gyerekek nagy létszámú generációja a hetvenes évek közepén, a Kádár-korszak leginkább kiegyensúlyozott, anyagilag is tűrhető körülményei között egyébként is viszonylag sok gyereket hozott volna a világra, ám az akkori kormányzati intézkedések "bölcsen" éppen arra a korszakra időzítettek számos, egyébként többnyire helyénvaló családtámogató döntést, ami aztán újabb népesedési hullámot váltott ki, a zsúfoltság újabb megpróbáltatásaival. (Két gyerekem 1975-ben és 1977-ben született.) A népesedési lejtő nagy drámája mutatkozott meg a kilencven es években, amikor kiderült, hogy az előző két születési hullám (1949-54 és 1973-78) az 1997-től 2007-ig tartó évtizedben már semmilyen elmozdulást nem vált ki, és most már nem is nagyon válthat, hisz a második Ratkó-nemzedék leányai már többnyire elmúltak negyvenévesek, sőt lassan a Ratkó-unokák, vagyis a harmadik nemzedék is megközelíti a szülőképes korszakát.

Azt bizonyosan tudhatjuk, hogy ha az előttünk álló másfél évtizedben kiderül, hogy az ő szülési hajlandóságuk is akkorát csökken, mint az előző nemzedéké, akkor a 2030-as években elérjük azt az állapotot, hogy minden évben kétszer annyian fognak meghalni, mint amennyi gyerek születik. Vagyis nagyjából egy emberélet-hosszúságnyi idő alatt a magyar társadalomban helyet cserél az élet és a halál, és ennél nagyobb drámát aligha lehet elképzelni.
Az első Ratkó-nemzedékben még kétszer annyi volt a születés, mint a halál, a harmadik nemzedéknél már kétszer akkora lenne a halálozás, mint a születés. De az utolsó nagy dráma, pontosabban a nagy dráma utolsó felvonása még csak most következik. Az 1949 és 1955 között született és még életben lévő több mint egymillió férfi és nő 2015 és 2021 között eléri a nyugdíjkorhatárt, s csak emiatt közel ezermilliárd forint adó és járulék esik ki a következő évtizedben. Tehát miközben a nyugdíj- és az egészségügy-bevételek drasztikusan megcsappannak, a kiadási oldalon minden eddiginél nagyobb lesz a teher a nyugdíj-, és még inkább az egészségügyi ellátórendszeren.

A Ratkó Anna asszony minisztersége alatt megírt nagy történelmi dráma utolsó felvonása tehát ugyanolyan megrendítő lesz, mint maga az egész "mű".

Megjegyzés: Ratkó Anna minisztersége igen rövid volt, mégis az ő nevén vonult be ez a gyalázat a történelembe. Miután kiesett a miniszterségből, szakszervezeti és egyéb vezető lett a tanulatlan asszony. Egyetlen gyermeke volt, akivel nem igazán törődött... A jelszó az volt, hogy Asszonynak szülni kötelesség, lánynak szülni dicsőség!
 

* * *

Az EU titkon 70 évre tervezi a nyugdíjaztatást, mert az öregedő európai polgárságnak nincs meg a nyugdíjalapja , illetve a fiatalabb generációk számosságukat tekintve kevesen vannak ahhoz, hogy befizetéseikkel fedezni tudják a nyugdíjba vonulók személyi és dologi ellátását, költségeit. Azok mentesülhetnek, akik magán nyugdíjbefizetésekkel rendelkeznek. VALAMINT 70 éveik fele közeledő nyugdíjba vonulók elhalálozási valószínűsége exponenciálisan megnövekszik, így ezeknek nem kell nyugdíjat fizetni és egészségügyi-szociális ellátásukat is megspórolhatják. (F.I.)
 

Megy a vita a parlamentben, épp a nemzeti parkok fideszes lenyúlása ellen küzdünk. Kb. ez a látkép fogad, 2 fideszes kókadozik bent, egy államtitkárral súlyosbítva, közben üzenen a mélyen tisztelt Népjóléti bizottság kormányparti tagjainak -- akik azzal szavazták le a családbarát parlamentről szóló törvényjavaslat-csomagomat, hogy az új rendszerben emberi időben véget ér majd a napirend -- hogy most lassan éjjel fél 12 van és messze nincs vége a napnak. Nem tudom, közvetíti-e bármi, ami itt megy, pedig ezt látni kellene mindenkinek. Persze nem véletlen, hogy éjjel téma az újabb lenyúlás, de az is a fidesz kudarca, hogy számos nemzeti parlamenttel ellentétben még arra sem voltak képesek, hogy egy hatékony, logikus működést kialakítsanak. (Szél Bernadett)


Magyar Hírlap - SVPSZ

Ilyen rendszerváltást akartunk?

Magyarországon folyamatosak a pénzügyi botrányok, amelyek társadalmi és gazdasági hatása egyedülálló – jelentette ki Róna Péter közgazdász egy a kapitalizmusról és a rendszerváltásról szóló konferencián. A legnagyobb baj az, hogy a botrányok okozóinak a legritkább esetben kell felelniük a tetteikért.

Idehaza sokkal több pénzügyi botrány van, mint más országokban – jelentette ki a hét végén Róna Péter közgazdászprofesszor a Rendszerváltás – ezt akartuk? címmel indított beszélgetéssorozat kaposvári állomásán. A Le Monde Diplomatique által meghirdetett program célja, hogy elemezzék a Magyarországon lezajlott folyamatokat: vajon a gazdasági válság csak az elmúlt évtized terméke-e, vagy a kapitalizmus szükségszerű velejárója. A kaposvári helyőrségi klubban rendezett eseményen nagyjából harminc érdeklődő vett részt, annak ellenére, hogy valóban húsba vágó témákat feszegettek a megjelent előadók. Róna Péter mellett Artner Annamária, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa és Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének volt főtitkára, egykori parlamenti képviselő (Magyar Szocialista Párt) is beszélt a rendszerváltásról és az utána következő évtizedekről.

Róna Péter elsőként arról szólt, hogy hazánkban a pénzügyi válságok folyamatosan követték egymást. – A rendszerváltás után ott volt az olajszőkítés, a Globex-, a Postabank-, a Tocsik-, a Kulcsár-ügy, láttuk a Külkereskedelmi Bank vergődését, a Széchenyi Bank bedőlését, most pedig itt van a brókerbotrányok sorozata – mondta. Eközben minden negyedik háztartás nem tudja fizetni az adósságát. Az is problémát okoz, hogy soha nem lehet megtudni, mi történt valójában, például a Postabanknál: – Princz Gábort másfél millió forintra büntették meg, miközben több százezer ember ment tönkre – jegyezte meg Róna Péter.

A professzor meglátása szerint az, hogy a Fidesz-kormány kártalanítja a mostani brókerbotrány károsultjait, nem elegendő, hiszen a felelősökről szó sem esik, az egész magyar pénzügyi rendszer szabályozása és felügyelete fabatkát sem ér – mindezt pedig a társadalom eltűri. Eközben szerinte eltűnt 400 milliárd forint, aminek a feléből csodákat lehetne művelni az oktatásban.

– Milyen jogrendszer, ügyészség, felügyelet az, amelyeknek a szeme előtt megtörténhet, hogy egy Orgován Bélát beleültessenek a vezérigazgatói székbe – utalt arra, hogy a korábban emberölési kísérletért elítélt férfi lett a Quaestor Zrt. vezére, jóval a botrány kirobbanása után.

– A folyamatos pénzügyi botrányok társadalmi és gazdasági hatása egyedülálló, a GDP 1,2 százalékát teszi ki évente – szögezte le. – 2007-ben írtam meg először, hogy devizahitelezéssel baj lesz, de a mai napig nem jártunk a végére, hogyan jöhetett létre ez a rendszer. A bíróságok tisztességtelennek minősítik ugyan a devizahiteles szerződéseket, de már maga devizakölcsön sem felel meg a kölcsön fogalmának, és óriási instabilitást vezet be az egész társadalomban – mondta.

Magyarázata szerint ugyanis a hitelezés idején hatályban lévő polgári törvénykönyvben pontosan leírták a kölcsön fogalmát: e szerint egy meghatározott összeget a kölcsönadó a kölcsönvevő rendelkezésére bocsát, aki köteles azt visszafizetni. Igen ám, de a devizahitelnél vajon mi a meghatározott összeg, a forint- vagy devizaárfolyam? Róna Péter úgy véli, az adósnak a forintot kellene visszafizetnie, nem a svájci frank alapján megváltoztatott árfolyamot, hiszen forintot kapott a banktól. A Kúria korábban meghozott, a devizahitelekről szóló jogegységi határozatában azonban erről egy szót se szólt, ami „szellemileg silány dolog” a professzor szerint.

A pénzügyi szektor viselkedése óriási felháborodást keltett mindenhol, Angliában az átlagpolgárok ugyanúgy utálják a bankokat, mint nálunk. De a magyar politika ezt a hangulatot cinikusan kihasználta, megdézsmálta a bankokat, ahelyett hogy visszafogta volna a luxuskiadásokat, rendbe tette volna a pénzügyi szektort. – A különadókból a társadalom nem lát semmit – fogalmazott a professzor.

Artner Annamária szerint azonban a keményebb pénzügyi szigor ellenére is lennének vesztes csoportok a kapitalizmusban. Ő abból indult ki: nem lehet minden kevésbé fejlett országból fejlett ország, hiszen az utóbbiak éppen azért tartanak előrébb, mert a kevésbé fejlettek nyersanyagát, munkaerejét használják. Ez megakadályozza a fejlődést, konzerválja a helyzetet, még akkor is, ha némileg úgy látszik: a kevésbé fejlettek is előrébb jutnak. – Kelet-Európa sosem lesz Nyugat-Európa – vélekedett. Az általa vázolt helyzetet mutatja, hogy 2002 és 2013 között 11 kelet-európai országból annyi pénzt utaltak haza a nemzetközi cégek az anyaországukba, ami a bruttó hazai termék 2,8 százalékát tette ki – vagyis ennyi hiányzik az adott ország gazdaságából.

Az MTA kutatója arról is beszélt: téves az a nézet, miszerint a 2008-as válság pénzügyi lett volna; annak oka szerinte a reálgazdaságban a profittermelés fennakadása volt.

– Az erős vállalatok eljutottak addig, hogy nem volt érdemes a befolyt profitot visszaforgatniuk a termelésbe, a pénz a bankokban feküdt, viszont a bankoknak a saját fennmaradásuk érdekében ezt a pénzt vissza kellett juttatniuk a gazdaságba, vagyis hiteleztek. A hitelfelfúvódás egy ideig még látszólag pörgeti a gazdaságot, de egy idő után már nem lehet még több autót, házat, tévét venni – fogalmazott. A folyamat végén pedig a parlagon heverő profit nem a nagyobb vállalatoknál maradt, hanem az emberek tartozásaként jelent meg.

Meglátása szerint a piacgazdaság szükségszerűen növeli a különbségeket ugyanazon valuta, az euró alá rendelve is, hiszen a történelmi példák mutatják, hogy annak idején az aranystandard sem maradt meg, mert a fejlettségi különbségek szétvetették. – Korai volt bevezetni az eurót az unióban, a pénz ezzel a lépéssel el is érte fejlettségének maximumát, innen visszaesés jön – vélekedett a kutató. A kapitalizmus kapcsán azt mondta, előbb-utóbb ennek a rendszernek is vége lesz, ahogyan a feudalizmusnak is vége lett egyszer. Azt viszont hangsúlyozta, a nagy változások mindig háborúkkal jártak, ezért meg kell találni azt a módot, hogy békésen menjen végbe a fordulat.

– Magyarországot kifosztották, ez nem kérdés – kezdte az esemény harmadik előadója, Szöllősi Istvánné. A magyar érdekvédelmet még a privatizáció előtt szétverték, Nyugatról pénzeltek embereket, hogy a nehézipari, vagy éppen a bányászszakszervezetek sehol ne legyenek, amikor elindul a magánosítás. Kiemelte: a privatizációval a rendszerváltás után a jelenlegi államadósságunk két és félszerese hagyta el az országot, és nem lett volna szükség Bajnai Gordonra, Bokros Lajosra, a megszorításokra, ha ez nem így történik.

– Közelről láttam kormánypárti képviselőként, mi történik a Bokros-féle megszorítások idején, miközben vidáman folyt az olajszőkítés – mondta a volt MSZP-s képviselő. – A legnagyobb vesztesek a gyermekek voltak, akik éhesen mentek, és mennek ma is iskolába.
(MNO)