Az orosz állami duma büntetni fogja az ukrajnai gázszállítókat

Az iparügyi miniszter kidolgozott egy törvényjavaslatot, amely nemsokára az Állami Duma elé kerül, és amelyet nagy valószínűséggel meg is szavaznak. A javaslat lényege, hogy Moszkva szankciókkal sújtja azokat az országokat, amelyek gázt adtak el Ukrajnának. Nyilvánvaló, hogy Lengyelország, Szlovákia és Magyarország a három ország, amely ellen ez a javaslat készül. Ez a három ország az elmúlt hónapokban gázt szállított Ukrajnának annak ellenére, hogy Moszkva többször jelezte; a jelen szerződések értelmében erre nincs lehetőség. Csakhogy ezek az országok átalakították a gázvezeték rendszereket úgy, hogy úgynevezett "reverz gázszállítást" tudjanak végrehajtani. Ennek lényege, hogy az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező gázt visszairányítják Ukrajnába.

Erre válaszul Moszkva utasítására az orosz gázszállító cég elkezdte csökkenteni az ezekbe az országokba irányuló gáz mennyiségét. Hazánk Szeptember 26-án állította le a visszairányú gáz szállítását, miután hazánk már csak 40 százalékos gázmennyiséget kapott. Lengyelország is leállította a gáz szállítását és Szlovákia is, amely azonban újraindította a szállítást hivatkozva arra, hogy Ukrajna szerződést kötött Norvégiával, és az Ukrajnába küldött gáz onnan érkezik.

A Norvégiával kötött szerződés azonban Moszkva szerint valószínűtlen, mivel arról semmilyen lényeges információt nem árultak el; mekkora mennyiség, hogyan jut el Ukrajnába, egyedül csak azt közölték, hogy az ár jóval az orosz árak alatt van. Csakhogy Vlagyimír Gutyenev iparügyi miniszterhelyettes kifejtette, hogy kételkedve fogadják ezt a szerződésről szóló mendemondát. Véleményük szerint ez Kijev blöffje arra, hogy letörni próbálja az árakat, mondván, ha Oroszország nem adja olcsóbban, majd vesznek máshonnan. Csakhogy Norvégia és Ukrajna nem szomszédos országok. A norvég gáz ára már tavaly elérte a 400 dollárt. Hogy adhatnák most 280 dollárért ugyanazt a gázt, úgy, hogy számos országon és egy tengerei vezetéken keresztül át jutna el Ukrajnába?

A javaslat két kérdéskörrel foglalkozik. Az egyik, hogyan szankcionálják a három gázszállító országot, a másik pedig, hogyan szankcionálják a további szállításokat. Erre ugyanis a létező szerződések értelmében nem lenne módjuk. Azonban a miniszterhelyettes kiemelte, nem fogják elzárni a gázcsapokat, mert a Gazprom nem fog megbízhatatlan hírbe keveredni, de megtalálják a módján annak, hogy megválaszoljanak ennek a három országnak.

http://www.hidfo.net/2014/10/07/az-orosz-allami-duma-buntetni-fogja-az-ukrajnai-gazszallitokat

Több mint százezren vettek részt a Putyin születésnapjára rendezett felvonuláson

Groznijban, a Csecsen Köztársaság fővárosában tömeges felvonulás kezdődött Vlagyimir Putyin orosz államfő születésnapja alkalmából, melyhez a minisztériumok vezetői, képviselők és ifjúsági szervezetek, diákmozgalmak is csatlakoztak, így több mint százezer ember vett részt a meneten.

Ramzan Kadirov elnök is Putyin portréját vitte magával, valamint Ahmad Hadzsi Kadirov, az első csecsen államfő portréját emelték a magasba. A meneten Oroszország és a Csecsen Köztársaság szimbólumait jelenítették meg, a felvonulás után pedig koncert kezdődött Groznij központjában, a városháza előtt.

http://www.hidfo.net/2014/10/07/tobb-mint-szazezren-vettek-reszt-putyin-szuletesnapjara-rendezett-felvonulason

Oroszország és Kína megváltoztatja a világrendet

Vlagyimir Putyin Oroszország és Xi Jinping, a Kínai Népköztársaság elnöke

“Oroszország és Kína felül akarja vizsgálni az elmúlt 70 évben kialakult világrendet.” – Ezt Robert O’Work honvédelmi miniszterhelyettes mondta az Amerikai Külügyi Kapcsolatok Tanácsában elhangzott beszédében. Elmondása szerint Washingtonnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy Peking és Moszkva nem fog erőt alkalmazni érdekei védelme céljából.

Az amerikai miniszterhelyettes aggodalmának okául az szolgál, hogy a két ország megerősíti pozícióit a határmenti körzetekben: Oroszország a nyugati irányban, Kína a szomszédos tengereken.

“Ez kiemelt figyelmet igényel. Stratégiai szinten már most meg kell határozni, hogyan fogunk dolgozni a két nagyon erős regionális hatalommal” – mondta O’Work. – “Kínának és Oroszországnak tisztában kell lennie azzal, hogy az USA katonai eszközökkel válaszolhat, ha szövetségesei veszélybe kerülnek” – hangsúlyozta Work.

“A második világháború után Amerika felhasználta gazdasági fölényét saját befolyása megerősítése érdekében a világon. A kollektív biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem leple alatt az USA, erőt alkalmazva, különböző államok területére tört be, és Amerika-barát rezsimeket juttatott ott hatalomra. Azonban ezek a módszerek nem mindig váltak be. Részben ezzel magyarázható az USA aggodalma” – véli Pavel Zolotarev politikai elemző.

Viktor Juscsenko volt ukrán elnök még 2008-ban akarta megvalósítani az ország a NATO-hoz való csatlakozásának programját. Mihail Szaakasvili segítségével az USA Grúziát is próbálta belevonni a katonai szövetségbe. Sőt, az ukrán és a grúz vezetés összehangolta ezeket az erőfeszítéseket egymással. Ez volt az első kísérlet, hogy gyökeresen változtassák meg a helyzetet a térségben.

“Sokáig készült a második kísérlet” – mondja a politikai elemző. – “A puccs nyomán Ukrajnában Amerika-barát erők kerültek hatalomra. Azt tervezték, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a Fekete-tengerhez, és végül az orosz flotta elveszíti bázisát a Krím-félszigeten. De az akció meghiúsult. A népszavazási eredmények nyomán a Krím kikiáltotta függetlenségét, majd Oroszországhoz csatlakozott. Az, hogy meghiúsult Oroszország kiszorítsa a Krím-félszigetről nagy elégedetlenséget váltott ki a Nyugaton.”

“És mi van Kínával? Az után, hogy megerősödött gazdasági ereje, Kína nem kíván többé árnyékban maradni a külpolitikai színtéren. Az ország igyekszik kiterjeszteni befolyását Ázsiában. Ez részben abban nyilvánul meg, hogy Kína egyre keményebben jelenti be területi igényeit. És ez nagyon igerli az USA-t” – mondja Alekszej Arbatov politikai elemző.

Kína például, igényt tart a Spratly-szigetekre és az ottani szénhidrogének kitermelésének monopóliumára. Ez nagy aggodalmat kelt Vietnamban, Indonéziában, Thaiföldönn és Malajziában. Obama követelni fogja, hogy Kína ne hozza veszélybe Amerika legközelebbi szövetségeseit, olyanokat mint Japán, Dél-Korea, Dél-Kelet-Ázsia országai.

Amerika egyszerűen nem akarja elveszíteni a befolyási övezeteit. Ezért Kína növekvő befolyását fenyegetésnek tekinti, a Krím-félsziget önkéntes csatlakozását Oroszországhoz bekebelezésnek nevezi.

És a versenytársai lehetséges konvergenciája a legkellemetlenebb az USA számára.

Leonyid Kovacsics/ruvr.ru – Fotó: Xinhua

Ma van Putyin 62. szülestésnapja

Jó egészséget még a cionizmus elleni küzdelmekhez...

Vlagyimir Putyin orosz elnök 16 év után először vett ki szabadságot születésnapján, és elutazott a szibériai tajgába – adta hírül az orosz állami sajtó kedden.
Dmitrij Peszkov elnöki  szóvivő arról tájékoztatott előzőleg, hogy a hatvankettedik születésnapját ünneplő államfő 300-400 kilométerre lesz a legközelebbi lakott településtől, és egyszerűen csak pihenni fog. Ebben az évben rendkívül feszített a munkarendje, Peszkov szerint időnként majdnem 24 órát dolgozik. A szóvivő nem tudta megmondani, hogy az orosz elnök ezúttal horgászni, vagy vadászni fog. Hozzátette, hogy bizonyára sokan fogják köszönteni születésnapján Vlagyimir Putyint és “mindenki, aki szeretné, elérheti őt telefonon, vagy táviratot küldhet neki” ebből az alkalomból.
A Ria Novosztyi orosz állami hírszolgálat jelentése szerint az első gratulálók között volt Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség terjedelmes kommentárban méltatta Vlagyimir Putyint, aki – mint írta – “mai mércével mérve példa nélkül álló tapasztalatot szerzett a hatalom szolgálatában”.
A politikus 1999 és 2000 között, valamint 2008-tól 2012-ig vezette az orosz kormányt, s először 2000 és 2008 között két ciklusban volt államfő, majd 2012 májusában lépett újra az elnöki posztra.
Az orosz állami hírügynökség kommentátora így folytatta: “Mögötte van a győztes csecsenföldi háború, az ország gazdaságának felemelése és a világválságok legyőzése”. A szerző szerint ez az év még több erőt kívánt Putyintól.
“Úgy tűnik, hogy a nagy ukrán játszma végkifejlete még messze van, de ki, ha nem ő, a tapasztalt profi cselgáncsozó tudja, hogyan kell helytállni az elhúzódó mérkőzésen? Különösen, hogy tarsolyában van az egész Krím” – írja a TASZSZ kommentátora. Véleménye szerint annak is “geopolitikai” jelentősége van, ki köszönti majd Vlagyimir Putyint a születésnapján, változik-e a gratulálók névsora, és milyen ajándékokat kap.
A TASZSZ arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz elnök népszerűsége példátlanul magas a választók körében és Putyin büszke elvbarátaira, akiket a Nyugat szankciókkal sújtott.
A Rosszija 24 állami hírtelevízió arról adott hírt, hogy Nyikolaj Drozdov ismert orosz zoológus, a Természetvédelmi Világalap egyik alapítója amuri tigrist ajándékozott Vlagyimir Putyinnak születésnapjára. Igaz, plüssből. Ezzel köszönte meg az elnöknek a ritka és veszélyeztetett vadállat megmentésére tett erőfeszítéseit. Oroszországban 2010 óta nemzeti program védi az amuri tigriseket.
Az orosz elnök ábrázolásával, például az amuri tigrissel a karjában készült fotóval díszített pulóvereket kezdtek árulni hétfőn a Kreml szomszédságában, a Vörös tér szélén álló híres GUM áruházban. Két fiatal divattervező az elnök nevére utaló Vszjo Putyom (Minden rendben!) márkanevű termékeit szinte órák alatt elkapkodták a vásárlók a moszkvai luxusáruházban.

Hírfigyelő Szolgálat

Ukrajnai “színes”

Odessza oktatási hivatala elbocsájtotta Jevgenyija Pavlovna Balakijevna középiskolai történelemtanárnőt.

Főbenjáró bűne az volt a tanárnőnek, hogy egyik óráján elmesélte: Donbassz egyik településén a nemzeti gárdisták lelőttek egy asszonyt és két kiskorú gyermekét, mert a nő férje – a gyerekek apja – a DNR katonája. A történetet a diákok valamelyike rögzitette telefonjával, és feltöltötte az internetre. A HIVATAL innen vett tudomást a tanárnő TÖRVÉNYSÉRTŐ ÉS ETIKÁTLAN szakmai ténykedéséről, és azonnal kirúgták.

A “Cserkasszi” zászlóalj népköztársaságiak oldalára történő tegnapi átállása után ma ugyanabban a térségben – Volnavaha – egy másik ATO – zászlóalj is hasonló cselekedetre szánta magát.

Ma délelőtt a “Zsitomir” zászlóalj verekedte át magát – szó szerint – a Ljasko birtokában lévő “Ajdaron”, pontosabban annak maradványain. Tovább gyérítve Ljasko bűnbandáját. A “Zsitomir” távozásakor lekaszabolt vagy harminc banditát, és bejelentkezett a miliciához. Ráadásul nem érkeztek üres kézzel. A technikán kívül egy hírhedett pribéket is hoztak magukkal.

Az 1994 – ben Ruandában vérengző Jurij Szinyezsuk nevű elszánt neonáci fenevadat gúzsba kötözve dobták a népköztársaságiak elé. A “derék vitézt” az afrikai rémtettei miatt az Interpol háborús bűnök elkövetése miatt körözte eddig.

Ma délelőtt Donyeckben a DNR sajtóügynöksége közölte: egy elfogott lator arról számolt be, hogy a Függetlenség Napja kijevi parádéra Szlavjanszkból az udvarba vezényelt díszelgő újfasiszta zászlóalj az utolsó egyedig kipusztult a reptéri harcokban.

http://balrad.wordpress.com/2014/10/07/ukrajnai-szines/

Kirgizisztán januárban belép az Eurázsiai Gazdasági Unióba

Kirgizisztán továbbra is végrehajtja minden, az eurázsiai vámuniós csatlakozáshoz szükséges kötelezettségét, - Tatyana Valovaja, az ország eurázsiai integrációért felelős biztosa szerint Kirgizisztán jó eredményeket mutatott fel a felzárkóztatási ütemterv tartásában, különösen a mezőgazdasági termékek minőségének szintre hozására vonatkozóan, ami mostanra nagymértékben megfelel a vámuniós előírásoknak. Valovaja szerint "zavartalanul halad az ütemtervnek megfelelő felkészülés, a vámuniós csatlakozási dokumentum végrehajtásának nincs semmi akadálya."

Az integrációért felelős biztos a kirgiz fővárosban tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az érintett országokkal tovább folytatják a vámuniós tagállamokba irányuló export kérdéseinek megvitatását. Kirgizisztán ugyanis nem csak a tervezettnél korábban csatlakozik a vámunióhoz, de egyúttal az egységes gazdasági térségbe is belép. Augusztusban a kormány elfogadta az eurázsiai csatlakozás ütemtervét, amiben deklarálva van, hogy Kirgizisztán 2015 január 1-jén belép a vámunióba és az egységes gazdasági térségbe.

Az Eurázsiai Gazdasági Unió 2015 január 1-jén lép működésbe. A közeljövőben hazánk szintén lehetőséget fog kapni az eurázsiai átmenetre, ha képes lerázni magáról az elmúlt 25 év atlantista politikáját.

Az Eurázsiai Unió alapító tagállamai, és azon országok, melyek a közeljövőben csatlakozhatnak

http://www.hidfo.net/2014/10/07/kirgizisztan-januarban-belep-az-eurazsiai-gazdasagi-unioba

Az európai média elveszítette az információs háborút

Egy új jelenségre hívja fel a figyelmet a csehországi Free Press főszerkesztője az ukrán helyzettel kapcsolatos információs háborúban; a média háttérmunkálataiban egyre nagyobb feszültségeket okoz, hogy még az állami médiába is kezdenek beszivárogni az ukrajnai eseményekkel kapcsolatos valós hírek, ami komoly aggodalommal tölti el az újságírók egy részét. A Free Press csehországi főszerkesztője szerint az európai média elveszítette az információs háborút, mostanra hatalmas "rés van a pajzson", amin a valóság egyes elemei áttűnnek.

Korábban a politikai megrendelők meghatározott utasításokat osztogattak az európai sajtóorgánumoknak arra vonatkozóan, ahogy az újságíróknak az ukrajnai eseményeket be kell mutatnia - esetenként konkrét előírás, többségében "hallgatólagos elvárás" volt az orosz felkelők démonizálása, a nyugatbarát kijevi kormány pozitív színben feltüntetése. A főszerkesztő szerint azonban ez mostanra megváltozott. Lehet szó arról, hogy az európai médiára egyre kisebb kontroll nehezedik az ukrajnai események eltorzítása irányába, vagyis a politikai megrendelők már nem tartják fontosnak a propagandaháború folytatását. Ez elsősorban a jelentősebb, állami kontroll alatt lévő sajtóorgánumoknál észlelhető, a jelentéktelenebb médiafelületek tovább folytatják a démonizálást. Azonban az a tényező is megjelent, hogy az újságírók mindinkább kezdenek valós aggodalmakat táplálni az ukrajnai események alakulásával kapcsolatban. Azt követően, hogy az EBESZ megerősítette az orosz felkelők észleléseit, miszerint a délkelet-ukrajnai tömegsírok feltárásakor a holttestekből hiányoznak a belső szervek, megdőlt az az elmélet, miszerint az ilyen bejelentéseket pusztán az orosz propaganda termékének kell tartani.

Az újságírók - a probléma többhónapnyi elbagatellizálását követően - kezdik komolyan venni a délkelet-ukrajnai tömegsírokkal kapcsolatos információkat, több esetben már az európai sajtó is beszél a szervkereskedők ukrajnai jelenlétéről. A Free Press csehországi főszerkesztője szerint megfigyelhető, hogy már az állami médiafelületekbe is kezdenek beszivárogni a szervkereskedőkről, civilek meggyilkolásáról és kínzásokról szóló hírek, ami részben annak köszönhető, hogy az újságírók többé nem hajlandók az orosz propaganda termékének tartani a valóság egy részét. Mindez feszültségeket gerjeszt az újságírók, szerkesztők, főszerkesztők és anyagi támogatók közti kapcsolatokban, ami a fenti hírek mind gyakoribb megjelenésével karöltve azt mutatja, hogy az európai média elveszítette az információs háborút.

Miközben az európai sajtó - annak ellenére, hogy a szélsőjobboldal Európában általános hisztéria tárgyát képezi - teljességgel figyelmen kívül hagyta a fasiszta szervezetek jelenlétét az ukrán fronton, mostanra a Jobb Szektor önkéntes alakulatai is elkezdtek a korábbinál jelentősen nagyobb figyelmet kapni. A német közmédia pedig elnézést kért nézőitől, amiért elfogultan tudósított a Donbassz régióban zajló eseményekről. Egy héttel ezelőtt az ARD tv-csatorna elnézést kért nézőitől, amiért elferdítve közölte a híreket a civil halálesetekkel kapcsolatban. A tévécsatorna korábban ugyanis azt közölte, hogy az orosz milícia végzett két ukrán állampolgárral. Később kénytelenek voltak beismerni, hogy a civileket a Jobb Szektor önkéntes alakulatai gyilkolták meg. Hogy egy ilyen bocsánatkérés valóban elhangzott, azt mutatja, hogy az európai média valóban elveszíti az információs háborút. Az információs társadalomban közel lehetetlen megakadályozni, hogy az igazság alternatív médiafelületeken át utat törjön, akár a teljes médiacsenden át is.

http://www.hidfo.net/2014/10/07/az-europai-media-elveszitette-az-informacios-haborut