Uram, a te szentséges szívednek ajánlom fel az egész életemet, múltamat, jelenemet, jövőmet, a legkisebb cselekedetem is. Irányíts és vezérelj engem. Add meg a tisztánlátás kegyelmét, hogy meg tudjam különböztetni a jót a rossztól. Add, hogy egész nap neked éljek.
2014. október 7., kedd
Nem akar összejönni a hongkongi Majdan!
A kínai különleges közigazgatási övezetben amiatt vonultak az utcára a fiatalok, hogy a kínai törvényhozás a közelmúltban megerősítette a választási reform forgatókönyvét. Ez ugyanis, bár a korábbiaktól eltérően a soron következő kormányzóválasztáson már biztosítaná a körülbelül ötmillió választópolgár szavazati jogát, a jelöltek kiválasztását egy 1200 tagú, “széles rétegeket képviselő” bizottságra bízná. A tiltakozók ezt nem tartják elfogadhatónak.
A Nyugat elárulhatja az ukrán bábkormányt
Ukrajnának le kell mondania a
Krím-félszigettel kapcsolatos területi követeléseiről abban az esetben,
ha a NATO teljes jogú tagjává válna - a The National Interest online
magazin szerint egy ilyen területi követelés a közvetlen katonai
konfliktus lehetőségét hordozza magában Oroszországgal, ami egyes NATO
tagállamokat, főként Németországot arra ösztönzi, hogy elutasítsa
Ukrajna felvételét a NATO-ba. Az amerikai magazin azt is említette, hogy
nem csak a tűzszünet "megőrzése" a fontos, hanem, hogy visszájára
fordítsák a Kelet-Európában kibontakozó "veszélyes" politikai
folyamatokat. Az amerikai elemzők tisztában vannak azzal, hogy a
keleti-európai országok idővel kicsúszhatnak Washington ellenőrzése
alól.
Az ukrán kormány - a tél közeledtével -
igen kínos helyzetben találta magát; nyugati mentorai kihátrálnak
mögüle, és Kijevnek szembe kell néznie nem csak a fokozódó gazdasági
gondokkal, de az ország szétesésével, a fűtési szezonnal egyidőben
kezdődő általános elégedetlenséggel, valamint a nyugati országok által
felfegyverzett szélsőjobboldallal, ami a kormány befolyásának
csökkenésével arányosan önállósodik. Az Európa Tanács már közleményben bejelentette,
hogy Ukrajna EU-csatlakozását 2016-ig elhalasztják. A National Interest
magyarázatához hasonló szakértői vélemények azt mutatják, hogy a NATO
is kihátrálhat saját bábkormánya mögül, amint a katonai tényezőkön felül
a civil lakosság gondjai is kezelhetetlenné válnak.
http://www.hidfo.net/2014/10/07/nyugat-elarulhatja-az-ukran-babkormanyt
Irán nem ad gázt Európának
Az európai vezető államok, miután maguk
alatt vágták a fát az Oroszország elleni szankciókkal, kitalálták, hogy
milyen nagy ötlet lenne, ha a szintén nemzetközi szankciók hatálya alá
eső Iránból pótolnák a potenciálisan kieső orosz gázt. A gond ott
keletkezett, hogy az Izrael kérésére a világ vérkeringéséből majdnem
teljesen kizárt Irán nem ült tétlenül, amíg teljes nemzetközi
elszigetelés alá akarták vonni. Most, hogy ez EU visszamászna az iráni
küszöb alatt, a háttérben a közel-keleti állam vezetése már gondoskodott
a csattanós válaszról.
Hassan Rouhani iráni elnök a francia La Tribune lap szerint arról nyilatkozott, hogy "Amennyiben
Oroszország hirtelen beszüntetné a gázszállítást Európának, legnagyobb
sajnálatunkra mi se tudnánk segíteni. Sajnos kitermelés tekintetében
eléggé hátul kullogunk, és elsősorban a saját fogyasztásunkra is
gondolni kell, mert jön a tél. Emellett a nagy vásárlóinknak tett
ígéreteinket is teljesíteni kell, akik előre jelezték, hogy idén többet
óhajtanak vásárolni a szokásosnál. Természetesen ezek a vásárlók tőlünk
keletre helyezkednek el. Sajnos ezen indokok miatt ki kell ábrándítsuk
az európai döntéshozókat, akik arra gondoltak, hogy az orosz gáz kiesése
esetén tudnak-e energiahordozót Iránból beszerezni." Rouhani hozzátette, hogy további tárgyalásokról szó se lehet, amíg az Irán-ellenes nemzetközi szankciókat meg nem szüntetik.
http://www.hidfo.net/2014/10/07/iran-nem-ad-gazt-europanak
http://www.hidfo.net/2014/10/07/iran-nem-ad-gazt-europanak
More szokásjog szerint: lincselési kísérlet Felsőzsolcán
Betörték az ablaküveget, és azon keresztül akarták kirángatni a kocsiból annak az autónak az utasát, amely elsodort egy kétéves kisfiút Felsőzsolcán. Az autós segítségnyújtási szándékkal állt meg, de aztán a hozzátartozók támadása után elhajtott a helyszínről. A kisfiút már kiengedték a kórházból, Felsőzsolcán pedig megerősített rendőri jelenlétet rendeltek el.
Folyamatos a rendőri jelenlét Felsőzsolcán, ahol elsodort egy gyermeket egy autó, a könnyebben megsérült fiú hozzátartozói ezután megtámadták a kocsiban ülőket és megrongálták a járművet – közölte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság hétfő este.
A megyei főkapitányságra hétfő délután érkezett a bejelentés, hogy Felsőzsolcán egy személyi sérüléssel járó közlekedési balesetnél a segítségnyújtási szándékkal megálló személyautóban ülő két férfit megtámadták.
A rendőrség szerint az ügy előzménye az volt, hogy a kocsi elsodort egy kétéves kisfiút. A hozzátartozók – miután a balesetet észlelték – az autó jobb első ablaküvegét betörték, és a jármű utasát, egy 23 éves férfit megpróbálták kihúzni a járműből. Az autó 22 éves vezetője a támadás miatt elhajtott a helyszínről a néhány utcával arrébb található lakására.
A helyszínre kiérkező járőrök helyreállították a közrendet a településen – írta a főkapitányság.
A balesetben elsodort kisfiút a mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték, ahol a horzsolásos sérüléseket szenvedett gyermeket ellátták, majd hazaengedték.
Az anyagi kárral és könnyebb sérülésekkel járó eset körülményeit a rendőrség büntetőeljárás részeként vizsgálja.
A
településen a rendőrség a szükséges ideig folyamatos, megerősített
rendőri jelenlétet biztosít – olvasható a rendőrség közleményében.
(MTI)
Egészségügy? Nem! Egészségpiac!
Orvoshiány, egyre hosszabb várólisták, esetenként vállalhatatlan munka- és ellátási körülmények – sokak szerint leginkább ez jellemzi a hazai egészségügyet. Nem véletlen, hogy egyre többen kötnek ki magánrendelésen. Úgy tűnik, ezzel nincs baja a kormánynak, amely még növelné is a magánszolgáltatók számát és vele a magánfinanszírozás arányát. Mindez azonban végérvényesen szegények és gazdagok ellátására osztja a rendszert.
Jelenleg az egészségre elköltött pénzek 35 százaléka magánforrásból kerül a rendszerbe, ez az arány az uniós országokban jóval alacsonyabb, 15-20 százalék. Magyarországon a költések kétharmada gyógyszerre megy el, ami azt is mutatja, hogy nemzetközi összehasonlításban milyen irtózatosan sok gyógyszert fogyasztunk. Ugyanakkor abból, hogy ilyen nagy a magánforrásból a rendszerbe kerülő pénzek aránya, kikövetkeztethető: a kötelező társadalombiztosítás ellenére igen magas azoknak a száma, akik nem a közszolgáltatókhoz fordulnak problémáikkal.
Ennél még beszédesebb adat, hogy a nagyobb magánszolgáltatók évről-évre folyamatos – akár évi 15-20 százalékos – forgalomnövekedésről számolnak be. Még döbbenetesebb, hogy főleg a nagyvárosi középosztálybeliek jelentős része, ha orvosra van szüksége, az esetek ötven-kilencven százalékában magánszolgáltatóhoz fordul. A választás okai nagyon egyszerűek: általában azonnal van időpont, kevesebbet kell várakozni, több idő jut a páciensre, egy-egy vizsgálat eredményét elküldik email-ben vagy közlik telefonon és jobb az infrastruktúra.
Sokszor a túl hosszú várólista miatt kényszerül a beteg a zsebébe nyúlni, de az sem ritka, ha az orvos presszionálja: „műtét a közkórházban, varratszedés a magánrendelőben.” Ezzel együtt mintha kormány is azt erősítené, hogy akinek van pénze, az fizessen a jobb egészségügyi szolgáltatásokért – ami azt sugallja, hogy az állam nem akar több pénzt költeni az egészségügyre.
Szétzilált állapotban
A népegészségügyi helyzetet sok minden befolyásolja, és ebből csak egy az egészségügyi ellátórendszer, amely rosszul működő és rossz ellátási struktúrát takar, amire a mindenkori kormányok hosszú évek óta nem hajlandóak több pénzt költeni.
„Az egészségügy romokban hever, itt-ott mutat csak néhány életjelet” – mondta a hvg.hu-nak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az SE Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese, aki szerint a kormányok eddig csak abban jeleskedtek, hogy a rendszert apró darabokra szedjék szét, de egyikük sem vette a szellemi fáradságot, hogy aprólékos munkával működőképessé varázsolja azt.
„A magyar egészségügy egyik legnagyobb problémája, hogy nem egyenszilárdságú, vagyis a gyógyulás szempontjából nem mindegy, hogy valaki hol lakik, és melyik kórházba kerül, ugyanis hatalmas különbségek vannak mind elérhetőség, mind szakmai színvonal szempontjából.” Ráadásul az intézmények korábbi tulajdonosai, az önkormányzatok sem ugyanúgy látták el feladatukat. Míg az egyik hajlandó volt többletforrásokat biztosítani és jó gazdaként működtetni az egészségügyi intézményeket, más települések egyáltalán nem fejlesztették azokat. Ezért 2012-ben az állam átvette a járóbeteg szakrendelőket és kórházakat. Sinkó szerint nagyon úgy néz ki, hogy az állam ezzel a feladvánnyal nem tud mit kezdeni, s a szolgáltatók helyzete a tulajdonosváltással csak továbbromlott.
A tulajdonosváltással kiesett a pénz a rendszerből
„Az önkormányzatoktól úgy vették el a tulajdonukat, hogy előzetesen nem készítettek mérleget arról, mennyire látták el jól feladataikat húsz esztendőn keresztül. A korrekt megítélhetőséget bonyolította, hogy azt sem lehetett pontosan tudni, tulajdonosként mi is lett volna az elvárás velük szemben.” Csak egy 2008-as őszi Alkotmánybírósági döntéskor – reflektálva a 2007-es nagy kapacitásleépítések nyomán született önkormányzati tiltakozásokra – derült fény például arra, hogy az egészségügyi intézményekben elérhető kapacitások meghatározásának joga az államé és nem az önkormányzatoké, hiába volt övék a tulajdon 1990 ősze óta.
Mind a mai napig nem egyértelmű, mi az önkormányzatok felelőssége az egészségügyi ellátás nyújtásában, ez jól látszik az önkormányzati tulajdonban maradt háziorvosi szolgálatok működtetésében is. Van olyan település, ahol a háziorvosnak bérleti díjat kell fizetnie a rendelője után, míg máshol ingyen használhatják a rendelőt, sőt még az önkormányzat eszköztámogatást is ad a szolgáltatónak.
Egyes elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy 2009-es OECD adatok szerint a települések tulajdonosként nagyjából 90 milliárd forintot még így is beletettek az egészségügyi ellátó rendszer fenntartásába. A kormányzat számára csak később derült ki, hogy a kórházak életben maradásért a mostani tulajdonosi jogok gyakorlójának, a GYEMSZI-nek is éves szinten minimum 30-40 milliárdot kéne biztosítania egyebek között eszközamortizációra és az infrastruktúra fenntartására – a teljesítmény alapú finanszírozási rendszer ugyanis ezeket nem biztosítja.
A finanszírozási rendszer ugyanis két pilléres ma, az OEP kifizeti a nyújtott ellátásokat, ugyanakkor a tulajdonosnak kell állnia a fenntartási költségeket. Hogy mennyire hiányzik ez utóbbi összeg, abból is látszik, hogy amióta az állam átvette a kórházak működtetését, nagyjából duplájára nőtt az adósságállományuk. Az államosítás óta sem javult a struktúra, Sinkó Eszter szerint jelenleg is 4-8000 ágy lehet felesleges a rendszerben. Ráadásul a politika mindig is beleszólt abba, hogy adott városban legyen-e kórház vagy sem. Számos olyan kórház működik, amelyik jelenlegi struktúrájával, kapacitásával, személyzetével csak adósságot tud termelni, azaz ebben a környezetben „életképtelen”.
Az állam nem teheti fel a kezét
„Magyarországon, ha megszorításokra volt szükség, mindig az egészségügytől és oktatástól vettek el, holott nincs erős gazdaság jól működő egészségügy és oktatási rendszer nélkül – mondta Sinkó Eszter. Magyarország feltűnően keveset költ állami forrásokból egészségügyre, a finanszírozás reálértéken hosszú évek óta nem javul, miközben a fenntartás költségei folyamatosan az átlagos inflációt meghaladóan drágulnak. Az egészségügyi technológia is döbbenetes mértékben fejlődik, ám ennek költségeit (nemcsak Magyarországon) az állam nem tudja és nem is akarja felvállalni. Ellenben egyre inkább támogatja a magántőke bevonását és a magánszolgáltatók térnyerését.
Sinkó szerint tévúton jár a kormány, amikor azt gondolja, hogy az ellátórendszer finanszírozási gondjait a magánforrások bevonásával elégségesen meg tudják oldani. Kormányzati körökben terjedni látszik az az álláspont, hogy az egészségügyi technológia túl drága, képtelenség közpénzből finanszírozni, ezért a magánfinanszírozásnak mindenütt nagyobb teret kell adni. Európai uniós elemzések foglalkoznak azzal, mennyire tud jól hasznosulni a magánforrás az ellátórendszerben. A végső megállapítás: not good value for money, azaz ár-érték arányban túl drága így bevonni a forrásokat.
Ha a színvonalas szolgáltatást az állam meg akarja fizettetni a betegekkel, akkor a rendszer élesen kettéválhat és kialakulhat a szegény- és gazdagegészségügy, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Ez Európában nem így van. „Az állam nem teheti fel a kezét és nem mondhatja azt, hogy nem tudja finanszírozni a rendszert.”
Semmilyen rendszer nem működik száz százalékos hatékonysággal. Számos tanulmány létezik, amely megmutatja, hogy ugyanannyi pénztömegből a közfinanszírozott egészségügyi rendszer több betegnek nyújt ellátást, mint a magánszektor. A magánszektor gyakran szelektál a betegek és az ellátások között, így kimazsolázza a neki anyagilag kifizetődő pacienseket, az igazán költséges beavatkozások és betegek pedig mindig az állami egészségügyre maradnak. Magyarországon jó példa, hogy míg az orvos-beteg találkozó magánrendelőben történik, a költséges vizsgálatok vagy eszközigényes beavatkozások már az állami szolgáltatónál.
Az államnak tehát a zsebébe kellene nyúlnia, a rendszer így is igazságtalan, hiszen egyre többen fizetnek olyan szolgáltatásért, ami a társadalombiztosítás keretében járna nekik. A magánforrások bevonásának épp ott lenne értelme, ahol többletszolgáltatást nyújtanak, nem pedig az alapcsomagba tartozó ellátást. Igaz, ezek definíciója is már régóta késik.
Katasztrofális mutatók
Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb a 100 ezer főre jutó kórházi ágyak és az orvos-beteg találkozók száma, ezzel szemben katasztrofálisak a népegészségügyi mutatók. Az uniós országok között Magyarországon az egyik legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. Az országos átlag 2013-ban a férfiaknál 72, míg a nőknél 78,7 év, ezen belül hatalmas különbségek vannak az egyes országrészek között. Jelenleg a fővárosban vannak a legjobb életben maradási esélyei egy újszülöttnek, a fiúk várható élettartama 73,9 év, a lányoké 79,3. A legrosszabb esélyei a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében született fiúknak (69,2 év) és a Somogyban született lányoknak (77,7 év) van. (Az uniós átlag ezzel szemben 2012-ben a nőknél 83,1, míg a férfiaknál 77,5 év volt.)
A
csecsemőhalandóság szempontjából a magyar helyzet nem rossz (2012-ben az
uniós átlag 3,8 volt 1000 élveszülésre, míg a magyar 4,9 volt. A listán
körülbelül ugyanannyian vannak előttünk, mint mögöttünk, igaz, a
cseheknél ugyanez a szám 2,6.) Ennél sokkal beszédesebb azonban, hogy
Magyarországon „népbetegségnek” számít a koraszülés. Magyarországon az
újszülöttek 8,4 százaléka jön világra a 37. hét előtt, és ezzel az uniós
országok között Magyarországon a legmagasabb a koraszülöttek aránya –
miközben nálunk igen szigorúan szabályozott a terhes gondozás. Szintén
rosszul állunk, ha az egészségesen eltöltött évek számát vesszük
figyelembe. Magyarországon egy újszülött fiú várhatóan 55 évet tölthet
krónikus betegségek nélkül, egy lány nagyjából 60 éves koráig maradhat
egészséges, míg az uniós átlag mind két nemnél nagyjából 65 év.
(HVG)
Az EBESZ nemzetközi megfigyelőcsoportja állandó kitelepülési pontokat hozott létre a “tűzszünet” ellenőrzésére Donbasszban.
Így aztán sátrat vertek Krasznoarmejszkben, Sztahanovban, Krasznyij Lucsban és Oljenovkában.
Ettől persze a szembenálló felek nem különösebben hatódtak meg. A frontok merevek és viszonylag csendesek, ám a felek ahol csak tehetik – gyorsan egymás torkának ugranak. Többnyire tüzérséggel intézik vitás ügyeiket – a lakosság meg szenvedi.
Nyalókakirály latorhadát ebben a már – már idilli állapotban meglehetősen nagy veszteség érte tegnap. A megszálló kijevi horda egy egész zászlóalja állt át a népköztársaságiak oldalára. Nyikisinnél a miliciák és az “Ajdar” latorkülönítmény között kitört csetepatéban váratlan lehetőségre lelt a “Cserkasszi” zászlóalj, amely a kijevi helytartóság erői közé tartozott, de komoly nézeteltérésbe keveredett az “Ajdarral”! A “Cserkasszi” kihasználva az “Ajdar” egyéb irányú elfoglaltságát, egyszerűen lerohanta a pribékhordát.
A népköztársaságiak – a “Cserkasszi” szerencséjére – pillanatok alatt fölfogták a dolog jelentőségét, és minden erejüket és figyelmüket az “Ajdarra” fordították.
Jelentések szerint százötvennél több bitangot a “Cserkasszi” önmagában kiiktatott, és sikeresen átjutott a bérgyilkoshordán keresztül a népköztársaságiakhoz. Huszonnégy “cserkasszista” vált áldozatává az akciónak, viszont közel háromszázötvenen csatlakoztak a népi erőkhöz.
Késő este a milícia áthelyezte a fő csapásirányt Avgyejevka felé. Az éjszaka folyamán a DNR erőinek kissebb csoportjai behatoltak a városba, és az ott felhalmozott valcmanista technikában komoly pusztítást végeztek. A jelek szerint rászánták magukat a népköztársaságiak ennek a stratégiai fontosságú településnek a megtisztítására a bérgyilkosoktól, hiszen vélhetőleg ez a város a kulcsa a donyecki repülőtérnek.
Szvetlodarszk irányából a valcmanista latortüzérség Gorlovkát kezdte lőni este. Válaszul a milicia sorozatvetőkkel teljesen szétzúzta ezt a tűzfészket. Komoly veszteséget könyvelhetett el ebben a csapásban a latorhorda. Nyolc darab önjáró löveg, hat darab tarack, és a hozzájuk tartozó latorállomány pusztult el a csapásban.
Gyjebalcsevo térségében a kazánban kuporgó latrok kezdenek rájönni, hogy komoly gondok elé néznek. Este rövid megszakítással két tüzérségi előrejelzést is kaptak. Rádióforgalmazásaikból egyértelműen kiderült, hogy rettegnek, hiszen ez a két aprócska figyelmesség közel ötven bérgyilkost tett hidegre – és nincs hová bújniok.
A mára virradó éjszaka Nyalókakirály latortüzérsége Uglegorszk lakott területeit lőtte.
Sztarognatovka mellett a pribékhorda kapott egy aknaesőt a nyakába – pontosan éjfélre időzítve.
Kemerovo térségében a népi erők a Liszicsanszk felé vezető úton újabb pozíciókat foglaltak.
Popasznajanál a latrok éjjel kettőkor kiséreltek meg támadást a milícia két posztja ellen, de rajtavesztettek.
Scstyasztyje mellet éjjel fél háromkor a népköztársaságiak aknavetőkkel és nehéztüzérséggel ébresztették a latrokat. Hogy mennyi alszik tovább? – nem tudni.
Csjernuhinonál tegnap este hétkor pusztított el két latorposztot a milicia. Itt nyolc bérgyilkos hulláját számolták össze.
Popasznaja és Pervomajszk térségében kissebb csetepaté volt tíz óra tájban, kézifegyverekkel.
Az este jelentették a népköztársaságiak felé helyiek, hogy Odesszából Nyikolajev irányába “Jácint – B” önjáró valcmanista lövegeket szállító konvoj indult. Hét lövegről szól a jelentés.
Egyszóval: van mit feljegyezniük az EESZ megfigyelőinek. Nem mintha bárkit is érdekelne a felek közül a megállapításaik!
http://balrad.wordpress.com/2014/10/07/jegyzetelhet-az-ebesz-donbasszban/
A szépelgés ára
Ez az, amit támogatsz, amikor megveszed
a kozmetikai/szépségápolási termékeket, melyeket állatokon tesztel
többek közt a: L'Oreal, Lancôme, MAC, Estée Lauder, Cover Girl, Revlon,
Maybelline, Clinique, Olay, Neutrogena, stb. Csak egy pár név, de
ezrével vannak még! Ezek a cégek most főleg Kína felé terjeszkednek.
U.i.: Ezek nem csak nyulak és egerek, hanem macskák és kutyák is...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

