Évtizedek óta vitatkoznak a tudósok arról, mi okozza az autizmus folyamatos terjedését. Egyesek szerint ez a „fokozott szűrésnek” köszönhető, míg mások szerint ez mindennek köszönhető, csak a vakcináknak nem. Több ezer tanulmány vizsgálta a genetikai, környezeti és perinatális tényezőket, de nagyon kevés vizsgálta a vakcinás és a nem vakcinás meghatározó tényezőket együttesen, egységes elemzési keretben.

Most pedig a McCullough Alapítvány mérföldkőnek számító jelentése, melynek címe: Az autizmus spektrum zavar meghatározó tényezői, a mai napig a legátfogóbb összefoglalást nyújtja az autizmus lehetséges okairól.


Cikk az ÚJMOK oldaláról.


Bevezetés: Az autizmus spektrum zavar (ASD) jelenleg az Egyesült Államokban a gyermekek több mint 1:31-ét érinti, és az elmúlt két évtizedben gyakorisága meredeken emelkedett, ami egyre nagyobb terhet ró a családokra és az egészségügyi rendszerre. Az ASD-ről szóló szakirodalom többsége komplex idegfejlődési rendellenességként jellemzi, amelyet több tényező is meghatároz, többek között a genetikai hajlam, az immunrendszer szabályozási zavarai, a perinatális stresszfaktorok és a környezeti mérgező anyagok. 1996 óta a gyermekkori oltások lehetséges szerepéről is folyik a vita. Ez a tanulmány összefoglalja az összes bizonyítékot, hogy tisztázza az ASD kockázatát befolyásoló, oltással kapcsolatos és oltással nem kapcsolatos tényezőket.

Módszerek: Átfogóan megvizsgáltuk az ASD potenciális kockázati tényezőit értékelő epidemiológiai, klinikai és mechanisztikus tanulmányokat, értékelve az eredményeket, az expozíció mennyiségi meghatározását, az összefüggések erősségét és függetlenségét, az időbeli kapcsolatokat, a belső és külső érvényességet, az általános koherenciát és a biológiai valószínűséget.

Eredmények: Megállapítottuk, hogy a 9 éves kor előtt kialakuló új ASD potenciális meghatározó tényezői a következők: idősebb szülők (>35 éves anya, >40 éves apa), 37. terhességi hét előtti koraszülés, gyakori genetikai variánsok, autizmussal élő testvérek, anyai immunaktiváció, méhen belüli gyógyszerhatás, környezeti toxikus anyagok, bél-agy tengely változások és kombinált rutin gyermekkori oltások. Ezek a különböző genetikai, környezeti és iatrogén tényezők úgy tűnik, hogy immunszabályozási zavarok, mitokondriális diszfunkció és neuroinflammáció közös útjain keresztül keresztezik egymást, ami neurodevelopmentális károsodáshoz és regresszióhoz vezet az erre hajlamos gyermekeknél. A gyermekkori vakcinákat vagy azok segédanyagainak vizsgálatával foglalkozó 136 tanulmány közül 29 semleges kockázatot vagy semmilyen összefüggést nem talált, míg 107 tanulmány epidemiológiai, klinikai, mechanisztikus, neuropatológiai és esettanulmányokból származó, a fejlődési regresszióra vonatkozó bizonyítékok alapján lehetséges összefüggést feltételezett az immunizálás vagy a vakcina összetevői és az ASD vagy más idegfejlődési rendellenességek (NDD-k) között. 12 tanulmány, amelyekben a rutinszerűen immunizált és a teljesen beoltatlan gyermekeket vagy fiatal felnőtteket hasonlították össze, következetesen kimutatta, hogy a beoltatlanok általános egészségi állapota jobb, beleértve a krónikus egészségügyi problémák és a neuropszichiátriai rendellenességek, például az ASD jelentősen alacsonyabb kockázatát. A semleges összefüggést mutató tanulmányok hitelességét aláásta a valóban beoltatlan kontrollcsoport hiánya – részleges vagy nem ellenőrzött immunizálás még a beoltatlannak minősített személyek körében is –, valamint a nyilvántartási hibák, az ökológiai zavaró tényezők és az átlagolt becslések, amelyek elhomályosítják a veszélyeztetett alcsoportokon belüli hatásokat. Csak néhány eset-kontroll tanulmány ellenőrizte az oltást orvosi nyilvántartások vagy a szülők által vezetett kártyák alapján, és egyik sem végzett független klinikai értékelést az autizmus spektrum zavarral élő gyermekekről. Ezzel szemben a pozitív összefüggést mutató tanulmányok mind a populációs jeleket (ökológiai, kohort, eset-kontroll, dózis-válasz és időbeli klaszterezés), mind a biológiai valószínűségre konvergáló mechanisztikus eredményeket találtak: az antigén, a tartósítószer és az adjuváns (etil-higany és alumínium) mitokondriális és neuroimmun diszfunkciót, központi idegrendszeri károsodást és az ebből eredő ASD fenotípusos megnyilvánulását okozta. A vakcinák csoportos adagolása és a kritikus idegfejlődési időszakban történő korábbi expozíció úgy tűnik, hogy növeli az ASD kockázatát. Ezek az eredmények párhuzamosak a korai gyermekkorban bekövetkező kumulatív vakcinaexpozíció erőteljes, következetes növekedésével és az egymást követő születési kohorszokban jelentett autizmus prevalenciájával. A mai napig egyetlen tanulmány sem értékelte a teljes kumulatív gyermekgyógyászati vakcinázási program biztonságosságát a 9 vagy 18 éves korig tartó idegfejlődési eredmények tekintetében. Szinte az összes létező kutatás egy szűk körű, egyedi vakcinákra vagy komponensekre – elsősorban MMR, timerosált tartalmazó vagy alumínium-adjuváns termékekre – összpontosított, ami azt jelenti, hogy a teljes gyermekkori vakcinaexpozíció csak egy kis részét értékelték az ASD-vel vagy más NDD-kkel való összefüggés szempontjából.

Következtetés: Az összes bizonyíték az ASD multifaktoriális modelljét támasztja alá, amelyben a genetikai hajlam, a neuroimmun biológia, a környezeti toxikus anyagok, a perinatális stresszorok és az iatrogén expozíciók együttesen hozzák létre a poszt-encephalitikus állapot fenotípusát. A kombinált és korai rutin gyermekkorú oltás az ASD legjelentősebb módosítható kockázati tényezőjét képezi, amelyet konvergens mechanisztikus, klinikai és epidemiológiai eredmények támasztanak alá, és amelyet a fokozott alkalmazás, a kritikus idegfejlődési időszakokban több adag összevonása, valamint a teljes gyermekgyógyászati oltási rend kumulatív biztonságosságára vonatkozó kutatások hiánya jellemez. Mivel az ASD prevalenciája továbbra is példátlan ütemben növekszik, a kumulatív vakcinadózisokkal és az időzítéssel kapcsolatos kockázatok tisztázása továbbra is sürgető közegészségügyi prioritás marad.


Tanulmány: https://zenodo.org/records/17451259

https://orvosokatisztanlatasert.hu/uj-tanulmany-az-oltas-a-legmeghatarozobb-tenyezo-az-autizmus-kialakulasaban/