Moszkva, Kijev, 2024. március 26. kedd (MB)

Az orosz légierő az elmúlt napokban fokozott tűz alá vette az ukrán fegyveres erők utánpótlásához nélkülözhetetlen objektumokat, egyidejűleg pedig a Nagy Babiloni Szajha értésére adta, hogy ellenére is kész érvényt szerezni 2021. decemberében előterjesztett biztonsági követeléseinek – jelentette a Magyar Békekör tudósítója kedden.

Egy hét alatt 190 rakéta-, 140 drón- és repülőgépről ledobott 700 bombatalálat érte az ukrán létesítményeket. A Krímből indított Cirkon hiperszonikus rakéták célpontja volt Kijev, Odessza és Mikolajev.

Varsó és a Szajha riadalmára egy cirkáló szárnyasrakéta lengyel légtérbe hatolt, de 38 másodpercre rá ki is repült onnan. Nyomban a lengyel külügyminisztériumba rendelték Oroszország varsói nagykövetét, de a diplomata nem tett eleget a behívásnak. Ez arra utal, hogy Moszkva mind katonailag, mind diplomáciailag a NATO értésére adja, nem mond le biztonsági követeléseiről, és Oroszország biztonságának szavatolása érdekében kész katonai eszközöket is igénybe venni, ha a Nagy Babiloni Szajha, vagy valamelyik tagállama beavatkozna ellene Ukrajnában.

Az orosz nyomozó szervek, a krasznogorszki tömegmészárlás tetteseinek elfogása után most a terrortámadás ötletgazdáinak felderítésére összpontosítanak. A Kreml szóvivője szerint Putyin államfő úgy látja, hogy a terrortámadás a kijevi rendszer révén Oroszország ellen 2014 óta folytatott ellenségeskedés újabb láncszeme lehetett.

Anatolij Antonov, washingtoni orosz nagykövet hétfőn terrorista rezsimnek minősítette Élőhalott Fasiszta Zelenszkij rendszerét. Nyugtalanítónak nevezte, hogy a Nyugat még az előtt az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezetre hárította a felelősséget a történtekért, mielőtt az ISIS tényleg magára vállalta volna a felelősséget a tömeggyilkosságért. Külön figyelmet érdemel, hogy a terroristák Ukrajnába akartak menekülni, az ukrán hatóságok pedig „ablakot” nyitottak nekik, hogy a határ egy bizonyos pontján gyorsan átkelhessenek és biztonságba kerülhessenek – adta értésre.

A Békekör tudósítója felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország ellen rendszeressé váltak, 2014 óta pedig fokozódtak a terrortámadások annak jeleként, hogy kitervelői az ország belbiztonságának megrendítésével is megpróbálták aláásni a törvényes hatalmat. A krasznogorszki merénylet pár nappal az után történt, hogy Putyint újjáválasztották Oroszország elnökévé. A krasznogorszki merénylet előtt pár nappal ukrán szabadcsapatok ukránbarát orosz fegyveresekkel karöltve terrorakciókat hajtottak végre orosz területen, köztük Belgorod térségében. 2022. október 8-án felrobbantották a Krímet Oroszországgal összekötő kercsi hidat, ezt megelőzően pedig, 2022. szeptember 26-án felrobbantották az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetéket.

Mára már egyértelműem állítható, hogy Oroszország terrortámadások és szabotázsakciók célpontjává vált. Oroszország ellenfelei úgy igyekeznek elterelni magukról a figyelmet, hogy az akciókért olyanokra hárítják a felelősséget, akiket ők maguk irányítanak. Jelen esetben az Iszlám Államra. Más esetekben, így az Északi Áramlat vezeték felrobbantása esetében pedig egyszerűen megakadályozzák a független nyomozást, és az igazság kiderítését.+++

Kiadta: Magyar Békekör