A terrorellenes törvénycsomag
részeként a parlament az elektronikus kereskedelemről szóló törvényt új
rendelkezés-csomaggal egészítette ki, melyek a digitális kommunikáció
kiterjedt megfigyelését teszik lehetővé.
Az új szabályozás a titkosszolgálatokkal
való együttműködésre kötelezi az úgynevezett
„alkalmazásszolgáltatókat”, tehát gyakorlatilag mindenkit, aki
digitális kommunikációs szolgáltatást nyújt. Ebbe az e-mail
szolgáltató, a kommunikációra használt mobiltelefonos applikációk
működtetője egyaránt beletartozik. Az elektronikus kommunikációt
lehetővé tévő szolgáltatók az új szabályozás szerint egy évig kötelesek
megőrizni a felhasználóikhoz kapcsolódó metaadatokat, és azokat
megkeresés esetén ki kell adniuk a titkosszolgálatoknak. Ilyen metaadat
pl. a felhasználói azonosító, jelszó, IP-cím, valamint a készülék
térbéli elhelyezkedésének visszakövetésére használható és egyéb adatok,
aminek a felhasználó még a létezéséről sem tud. Az állam tehát teljesen
legálisan ott van az elektronikus postaládánkban, a hálószobánkban, és
úgy gondolja, hogy a terrorizmus elleni harcra hivatkozva
korlátozhatja a magánszférát.
Mit tehet az egyszerű állampolgár, aki nem akarja, hogy fásult hivatali alkalmazottak merítsenek ötleteket a telihold romantikájában írt szerelmes levelekből?
Első lépésként egy ilyen kiváló döntés,
hogy nem írunk szerelmes levelet olyan eszközökön, ami vezeték nélküli
adattovábbítást tesz lehetővé. Ez eddig sem volt célszerű, hiszen a
fenti rendelkezés nem egy új gyakorlat kezdetét, hanem pusztán egy már
eddig is zajló gyakorlat legálissá tételét jelenti. Egy pár ezer
forintért bárhol, akár a szomszéd padlásáról/pincéjéből is beszerezhető
hagyományos írógépre azonban nem lehet keyloggert telepíteni. A trendi
buta írógépen megírt szerelmes levél egy példányban készül, utólag nem
fogja odaadni a szolgáltató egy tönkrement magánéletű titkosszolgálati
alkalmazottnak, ötletmerítés céljából. Nem tudják illetéktelen
személyek távolról aktiválni a hangrögzítését, fotót sem készít rólunk a
reggeli kávé elfogyasztása közben. A postafiók feltörésétől sem kell
tartani, hiszen a tömeges megfigyelési programok nem terjednek ki a
postaládára, amit a XXI. században is manuálisan, kézzel kell kinyitni,
tehát az illetéktelen személyek részéről humánerőforrást igényel.
Ami az államra tartozik, továbbra is
megadjuk az államnak; a kőkorszaki technika használata nem jelenti,
hogy eközben ne lehetne laptopunk, okos-telefonunk. A magánszféra
tiszteletben tartását igénylő célokra azonban ott a trendi buta írógép,
aminek technikai adottságai legalább annyira kiválóak, mint egy
okos-telefoné: Wifi-kapcsolódás – nincs. Infra – nincs. Bluetooth –
nincs. GPS – nincs. Hangrögzítés – nincs. Képrögzítés – nincs. Cserébe
viszont nem merül le. Amire használni akarjuk, arra használni tudjuk –
illetéktelen személy azonban nem tud visszaélni vele.
A trendi buta írógép használatával a
magyar állambiztonság színvonalának emeléséhez is hozzájárulunk. Hiszen
az állampolgárok biztonságáról gondoskodó szervek részéről is
mérhetetlen elkényelmesedéshez vezetett, hogy ma már a legradikálisabb
rendszerellenes mozgalmak tagjai is hangrögzítő eszközzel és
GPS-nyomkövetővel a zsebükben járnak mindenhova. – Aki nem
okos-telefonon kommunikál, az nem létezik. Ha egy szervezetnek nincs
elektronikus levelezőlistája, az szintén nem létezik.
A trendi, buta írógép kicsi,
laptop-táskához hasonló méretű tárolóban kézben hordozható. Nem merül
le, nem áll szóba műholdakkal. Megbízható barát, ellopása esetén sem
adja ki az elmúlt egy éves levelezésünket. A potenciális terroristák
Európába engedésével a középkorba tértünk vissza – az írógéppel azonban
egy elmúlt évszázad romantikáját éljük át újra.
http://www.hidfo.ru/2016/08/trendi-buta-irogep/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése