A szakemberek eddig rendre azt nyilatkozták, hogy a halálesetek év eleji egészen kiugró számát az influenzajárvány okozta. A tél beállta előtt megkérdeztük, most mit tesznek, hogy ne ismétlődjék meg a katasztrofális helyzet. A válaszokból az derült ki, már nem is biztos, hogy az influenza volt a bűnös. De akkor mi?
Senki sem tudja garantálni, hogy a téli influenzajárvány idején nem szökik majd ugyanúgy fel a halálesetek száma, ahogy az év elején történt, bár az oltóanyagok szétosztását már megkezdték. Senki sem bizonyos afelől ugyanis, hogy az ez év eleji halálozási adatok váratlan és nagymértékű romlása közvetlen összefüggésben lenne a járvánnyal, bár a hivatalos magyarázat szerint így van.
Ebben a helyzetben azt sem tudni, mit kellene másként tenni. Az ÁNTSZ mindenesetre most a következő influenzaszezon előtt erőteljesebb kommunikációs kampányba kezdett, hogy különösen az idősek és a krónikus betegek kérjék az ingyenes oltást a háziorvosuktól.
A KSH népmozgalmi adatai hónapok óta azt jelzik, hogy 2015 első hét hónapjában hét százalékkal többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Ez a mutató az év első negyedében (az influenzajárvány időszaka alatt) országos átlagban 16 százalékkal nőtt. Ez sok-sok éves összehasonlításban is páratlanul nagy szám, különös tekintettel arra, hogy inkább javulnia kellene e mutatónak, mint romlania.
A KSH kiadványainak készítői a halálozási adatok januári-februári megugrását az épp akkor tetőző influenzajárvánnyal, a júliusi 4,3 százalékos kiugró értéket pedig a hőhullámmal magyarázták. Ugyanígy nyilatkoztak a korábban általunk megkérdezett szakértők is.
Mások ellenben kételkednek, mert a kórházak nem regisztráltak ebben az időszakban több beteget a szokásosnál, ahogy feltűnően sok szövődményes esetet sem.
– Hogy olyan influenzajárvány ment volna át rajtuk, ami a halálozási adatokon kívül más egyébben nem hagyott nyomott, ez képtelenség – nyilatkozta lapunknak Poller Imre egészségügyi szakértő, a PX Consulting ügyvezetője. Szerinte sokkal inkább úgynevezett előrehozott halálozás halmozódásról van szó. Ilyenkor a krónikus betegek sorsát valamilyen nem várt körülmény hirtelen megnehezíti, és ez vezet a szokásosnál több halálesethez.
Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fűtetlen lakás, illetve, ha esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés. Erre vallana az, hogy Komárom-Esztergom megyében csaknem kétszer annyian haltak meg az influenzajárvány időszaka alatt, mint országos átlagban, miközben a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyében alig emelkedett a halálozás, pedig az ÁNTSZ adatai szerint ez utóbbiban volt a legerősebb a járvány. A két megye között van jelentős különbség: a gazdaság erejében és az infrastruktúrában.
Hasonlóan vélekedik Falus Ferenc, egykori tiszti főorvos is. Az, hogy a halálozási és az influenzajárvány görbéje párhuzamosan mozog, nem elég az ok-okozati összefüggés megállapításához. Akkor lenne erre mód, ha a halálozási csúcs az orvoshoz fordulás után két-három héttel jelentkezne.
Az ÁNTSZ lapunknak adott válasza szerint sem lehet egyértelmű ok-okozati összefüggést megállapítani, de ezt kizárni sem. A szezonban a legerősebb járványt az úgynevezett (H3N2) vírus váratlanul módosuló formája okozta, és amíg ez hatott, megnőtt a halálozás. Ráadásul az oltóanyagban erre nem volt ellenanyag, mert tavaly az egészségügyi világszervezet nem számított a vírus megváltozására. Ami a védekezést illeti, nehezíti a halálozási ok földerítését, hogy nincs jól elemezhető adat. Hiszen ha a lakosság 75 százaléka lenne beoltva, akkor lehetne vizsgálni, hogy mennyire volt hatékony a vakcina. Ekkora oltottságra azonban szinte egyetlen európai országban sincs példa.
arány
A Népszabadság kérdésére, hogy akkor ebben a szezonban mit tesz másként a járványügyi megelőzésért felelős hivatal, azt válaszolták: intenzívebb kampánnyal próbálják meggyőzni a lakosságot, hogy a veszélyeztetett korcsoportból minél többen menjenek el a háziorvoshoz és kérjék az ingyenes vakcinát. Idén is 1,3 millió adagot juttattak el a háziorvosi rendelőkbe. Ám tavaly is csak a fele fogyott el. És mindezek mellett is ott marad a kérdés: mi okozta a tavaly téli nagy halálozási hullámot.
(Danó Anna)
Bal-Rad komm: “…Ilyen nem várt körülmény lehet a különösen hideg tél, a fűtetlen lakás, illetve, ha esetleg romlott az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés…!
-Ajjaj! Ha a tél NEM VÁRT KÖRÜLMÉNYNEK számít, meg NINCS PÉNZ AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS MEGVÁSÁRLÁSÁRA…! De hiszen ezek a körülmények-ezek ismertek, és HOZZÁK A VÁRT “EREDMÉNYT”! (Mondhatni-az ELVÁRT EREDMÉNYT!)
A “valamilyen okból” legyengült, leszegényedett pórnépeket majd Ragály Tonyó propagandaminisztériuma intenzívebb kampánnyal fogja meggyőzni, hogy enni kell, fűteni kell, meg időben kell menni doktorhoz. Ha azok meg nem fogadják meg a jótanácsokat?-hát így jártak! Pedig a NER szólt!
“…már nem is biztos, hogy az influenza volt a bűnös. De akkor mi?…”