Így lopnak szét egy falut
Szétlopják
a faluban az üresen álló házakat – hívta fel a figyelmet a problémára
egy zagyvarékasi lakos, aki nemegyszer szemtanúja volt már, amint
eszközök, ajtók, padlódeszkák, sőt téglák, tetőcserepek „vándoroltak”
ki a nem lakott portákról.
Nem
egyedülálló problémáról van szó. A falvakból a fiatalok elvándorolnak,
máshol vállalnak munkát, alapítanak családot, a szüleiktől megörökölt
házba már nem akarnak visszaköltözni. Csakhogy ezeket az ingatlanokat
eladni sem egyszerű, nincs rájuk kereslet. Így jobb híján évekig állnak
üresen, prédául a kéretlen „gyűjtögetőknek”.
–
Ellopták az ajtót és a tokot, felszedték a padlót a faanyag miatt,
elvitték a fűtőtesteket – mutatja az egyik áldozatul esett házon
végzett dúlást Kurucz Gyula, aki több üresen álló ingatlan portáján is
legeltet, így látja a pusztítást. A szóban forgó portáról a napokban
lopták el a kerítést, és mint mutatta, épp nekikezdtek a faoszlopok
kiásásának is, csak valaki megzavarhatta őket, így elvinni már (még)
nem sikerült a faanyagot. Az időről időre visszatérő fosztogatók az
istállót sem kímélték, már a mennyezet deszkáját is elkezdték
kitördelni.
Mint
Kurucz Gyula meséli, a Budapesten élő tulajdonos teljesen jó állapotban
hagyta itt a házat, mára azonban, mint saját szemünkkel is
meggyőződhetünk róla, lepusztult, romosodó épületté vált, melyet komoly
költségekkel lehetne csak újra lakhatóvá tenni. Már ha akadna olyan,
aki szeretne ide költözni.
A ház
egyébként korántsem valami elhagyatott faluvégi helyen rejtőzik – ahogy
több hasonló sorsra jutott épület sem –, jó környéken, az út mellett
áll, szemben a szépen rendben tartott házakban is laknak. A tilosban
járók azonban rutinosan kifigyelik, mikor garázdálkodhatnak
zavartalanul.
– Az én
fakerítésemet is ellopták, amikor két hétig a gyerekeknél
vendégeskedtem, pedig a szomszédom ránézett a házra. Talán azt hitték,
elköltöztem – számolt be egy nyugdíjas asszony is. – Még a madáretetőt
is elvitték…
A faluba egyébként gyakran hazalátogató Serfőző Simon író-költő házát sem kerülték el a gyűjtögetők.
–
Négy-öt éve figyeltem fel rá, hogy elvitték a deszkaistállóból a
fahulladékot – meséli. – Később az épület oldalából is kezdtek
eltünedezni a deszkák. Végül úgy döntöttem, lebontatom. Ezt követően a
góréba törtek be, leszedték a léceket, majd a benne tárolt deszkákat,
gereblyéket, aztán a padlódeszkákat is felszedték. Bizonyára tüzelőnek
kellett nekik. Az ólépületből is kilopták a faanyagot, a lakóépületbe
pedig még ezt megelőzően betörtek. Végül körbekerítettem elektromos
érzékelővel, ami egy helybélit is riaszt. Ez, úgy látszik, elvette az
illetők kedvét.
(szoljon)
Bal-Rad komm:
Nem zagyvarékasi, és nem Szolnok-megyei sajátosságról van ám szó!
Olvasónk-nem messze Zagyvarékastól, de már Pest-megyében-arról
panaszkodott, hogy a szomszéd portáján-a szomszéd engedélyével-tárolt
ÉPÍTŐANYAGÁT, BETONKEVERŐJÉT a Szolnok-megyéből áttelepült
“kiccsaládok” eltüntették. A falu közepén! Az ellenük épített magas
kerítés átka ez lett! Nem vette észre a lopást! Jelzésére a
rendőr-KMB-s- megkérdezte: MOST AKKOR MIT TUDNÁNK TENNI?! SEMMIT!
“…A falvakból a fiatalok
elvándorolnak…” – és bizony nagyon sok fiatal külföldre vándorol. A
sokgenerációs (szülői) házak a rabló “kiccsaládok” prédáivá válnak,
amelyek ZAVARTALANUL ÉS BÜNTETLENÜL FOSZTOGATHATNAK KEDVÜKRE!
Magyarország létezésének
alapjait-A MAGYAR VIDÉKET-kezdte ki a rendszerváltás, és az azt követő
rablópolitika. Sajnos nem lett minden magyar falu Felcsút! (Pedig
tisztességes hozzáállással lehetett volna, hiszen a szocializmusban
adottak voltak a feltételek, és Vidék-Magyarország “repítette” ezt az
országot!)
Falvaink (Vidék-Magyarország) élhetetlenné tétele tovább tombol, ami pedig Magyarország teljes ellehetetlenülését jelenti!
A “magyar” politikai elit az
országot lopta széjjel, az általuk pedig a Vidék-Magyarországra
szabadított “kiccsaládok” a magyar falvakat tarolják le!
A MAGYAROK PEDIG…?
A magyarok pedig felváltva szavazgatnak ugyanarra a politikai bűnözői körre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése