Szétlopják a faluban az üresen álló házakat – hívta fel a figyelmet a problémára egy zagyvarékasi lakos, aki nemegyszer szemtanúja volt már, amint eszközök, ajtók, padlódeszkák, sőt téglák, tetőcserepek „vándoroltak” ki a nem lakott portákról.
zrk
Nem egyedülálló problémáról van szó. A falvakból a fiatalok elvándorolnak, máshol vállalnak munkát, alapítanak családot, a szüleiktől megörökölt házba már nem akarnak visszaköltözni. Csakhogy ezeket az ingatlanokat eladni sem egyszerű, nincs rájuk kereslet. Így jobb híján évekig állnak üresen, prédául a kéretlen „gyűjtögetőknek”.
– Ellopták az ajtót és a tokot, felszedték a padlót a faanyag miatt, elvitték a fűtőtesteket – mutatja az egyik áldozatul esett házon végzett dúlást Kurucz Gyula, aki több üresen álló ingatlan portáján is legeltet, így látja a pusztítást. A szóban forgó portáról a napokban lopták el a kerítést, és mint mutatta, épp nekikezdtek a faoszlopok kiásásának is, csak valaki megzavarhatta őket, így elvinni már (még) nem sikerült a faanyagot. Az időről időre visszatérő fosztogatók az istállót sem kímélték, már a mennyezet deszkáját is elkezdték kitördelni.
Mint Kurucz Gyula meséli, a Budapesten élő tulajdonos teljesen jó állapotban hagyta itt a házat, mára azonban, mint saját szemünkkel is meggyőződhetünk róla, lepusztult, romosodó épületté vált, melyet komoly költségekkel lehetne csak újra lakhatóvá tenni. Már ha akadna olyan, aki szeretne ide költözni.
A ház egyébként korántsem valami elhagyatott faluvégi helyen rejtőzik – ahogy több hasonló sorsra jutott épület sem –, jó környéken, az út mellett áll, szemben a szépen rendben tartott házakban is laknak. A tilosban járók azonban rutinosan kifigyelik, mikor garázdálkodhatnak zavartalanul.
– Az én fakerítésemet is ellopták, amikor két hétig a gyerekeknél vendégeskedtem, pedig a szomszédom ránézett a házra. Talán azt hitték, elköltöztem – számolt be egy nyugdíjas asszony is. – Még a madáretetőt is elvitték…
A faluba egyébként gyakran hazalátogató Serfőző Simon író-költő házát sem kerülték el a gyűjtögetők.
– Négy-öt éve figyeltem fel rá, hogy elvitték a deszkaistállóból a fahulladékot – meséli. – Később az épület oldalából is kezdtek eltünedezni a deszkák. Végül úgy döntöttem, lebontatom. Ezt követően a góréba törtek be, leszedték a léceket, majd a benne tárolt deszkákat, gereblyéket, aztán a padlódeszkákat is felszedték. Bizonyára tüzelőnek kellett nekik. Az ólépületből is kilopták a faanyagot, a lakóépületbe pedig még ezt megelőzően betörtek. Végül körbekerítettem elektromos érzékelővel, ami egy helybélit is riaszt. Ez, úgy látszik, elvette az illetők kedvét.
(szoljon)
Bal-Rad komm: Nem zagyvarékasi, és nem Szolnok-megyei sajátosságról van ám szó! Olvasónk-nem messze Zagyvarékastól, de már Pest-megyében-arról panaszkodott, hogy a szomszéd portáján-a szomszéd engedélyével-tárolt ÉPÍTŐANYAGÁT, BETONKEVERŐJÉT a Szolnok-megyéből áttelepült “kiccsaládok” eltüntették. A falu közepén! Az ellenük épített magas kerítés átka ez lett! Nem vette észre a lopást! Jelzésére a rendőr-KMB-s- megkérdezte: MOST AKKOR MIT TUDNÁNK TENNI?! SEMMIT!
“…A falvakból a fiatalok elvándorolnak…” – és bizony nagyon sok fiatal külföldre vándorol. A sokgenerációs (szülői) házak a rabló “kiccsaládok” prédáivá válnak, amelyek ZAVARTALANUL ÉS BÜNTETLENÜL FOSZTOGATHATNAK KEDVÜKRE!
Magyarország létezésének alapjait-A MAGYAR VIDÉKET-kezdte ki a rendszerváltás, és az azt követő rablópolitika. Sajnos nem lett minden magyar falu Felcsút! (Pedig tisztességes hozzáállással lehetett volna, hiszen a szocializmusban adottak voltak a feltételek, és Vidék-Magyarország “repítette” ezt az országot!)
Falvaink (Vidék-Magyarország) élhetetlenné tétele tovább tombol, ami pedig Magyarország teljes ellehetetlenülését jelenti!
A “magyar” politikai elit az országot lopta széjjel, az általuk pedig a Vidék-Magyarországra szabadított “kiccsaládok” a magyar falvakat tarolják le!
A MAGYAROK PEDIG…?
A magyarok pedig felváltva szavazgatnak ugyanarra a politikai bűnözői körre!