Az hogy MENNYIBŐL lehetne valójában egy ilyen-egyébiránt teljesen fölösleges és pénzpocsékoló-beruházást kihozni?-jobb is ha soha meg nem tudjuk! A két összeg különbözete megy a magánbankszámlákra! Nem kis összeg lesz az!

Az építtető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő szerint nem kerül többe a vizes világbajnokság az eredetileg tervezetthez képest, csak a nettó és bruttó számok összekeverése miatt nőtt a büdzsé a kétszeresére. Kérdés, hogy ha a valós költség az eredetileg hangoztatott 25 milliárd forint helyett eleve 49 milliárd volt, akkor ezt a tényt elhallgatták-e a parlamenti döntés előtt.

“Fegyveres banditák fosztogatják Magyarországot”!

Bár Lázár János kancelláriaminiszter, Giró-Szász András államtitkár és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. együtt próbálta megmagyarázni, hogy miért kerül kétszer annyiba az alig két hónapja számítottnál a 2017-es úszóvilágbajnokság, a valódi válasz még hiányzik. A múlt heti kormány-sajtótájékoztatón Lázár és Giró-Szász egymásnak is ellentmondott: a miniszter szerint a licencdíjak előre hozott beszedése okozza a költségek növekedését – a 2022-ig esedékes díjakat már 2017-re be kell fizetni –, a kommunikációért felelős államtitkár viszont úgy tudja, hogy a beruházás bővülése emelte a kétszeresére a költségeket.

Új programelemként említette a Hajós Alfréd uszoda felújítását, a pontonhidat, a Parlament előtti ugrótornyot és a Duna-parti sétányokat. Valójában a Margit-szigeti uszoda rekonstrukciója már korábban is a terv és a költségvetés része volt, a sétányokat pedig a főváros építi. Éppen a múlt heti közgyűlésen szavaztak meg rá 200 millió forintot. Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke márciusban még úgy fogalmazott, hogy „összesen 85 millió dollárba – 24,7 milliárd forintba – kerül a világbajnokság megrendezése Magyarországnak, és ebben benne vannak a létesítményfejlesztések és a rendezés költsége is”.

Az építtető-beruházó MNV Zrt. – miközben azt állítja, hogy „a beruházással kapcsolatosan semmilyen költségnövekedés nem történt” – azt közölte, számításuk szerint a létesítményfejlesztés nettó 38,4 milliárd forintot emészt fel. Ebből az uszoda építése 21,4 milliárd, az ideiglenes lelátó, gát, csatornavédelem, valamint az épület visszaalakítása a világbajnokság után 13,445 milliárd, a bontás költsége 96 millió, a szakági munka, a műtárgyak, az út, a közlekedésfejlesztés, a gát és a közmű tervezése 1,555 milliárd forint, míg a tartalékkeret 1,827 milliárd forint. Ehhez jön még 10,3 milliárd forint áfa, amely azonban egyből visszaáramlik a költségvetésbe. A bruttó költség így 48,7 milliárd. (Csupán a pontosság kedvéért: a Magyar Közlönyben kereken 49 milliárd szerepel.) Az MNV szerint a költségek nem nőttek, a félreértés a nettó és a bruttó számok összekeveréséből adódhatott. Ez azonban nem magyarázza meg, hogyan lett a 25 milliárdos nettó-bruttó álomból bruttó 49 milliárdos terv.

A nem hivatalos magyarázat szerint a korábbi költségszámításokat tudatosan alulkalibrálták, hogy ezzel is könnyítsék a kormánytámogatás megszerzését. Másrészt a sportesemény megrendezéséért lobbizók vélhetőleg nem is voltak teljesen tisztában a valós árakkal, csupán megbecsülték azokat. Hivatalos háttérszámítások, hatástanulmányok ugyanis nem készültek a parlamenti szavazás előtt.

A megvalósításról szóló kormánydöntés után Fürjes Balázs kormánybiztoshoz, illetve az MNV Zrt.-hez került a feladat, ekkor készültek el a realitáshoz igazított szakmai költségszámítások. De még ezekhez képest is emelkedett valamelyest az összeg. A kormánybiztos az uszodakomplexum alapkövének elhelyezésekor – alig néhány hete –a Népszabadságnak még nettó 30-32 milliárd forintot említett, beleértve a Dagály strandfürdő területén épülő úszópalotát, a Népfürdő utca rendbetételét, az új árvízvédelmi művet és a pontonhidat is.
(NOL)