golddragon
Idén októberben elkezdődhet a dollár, mint tartalékvaluta haláltusája. Az IMF tízévente két alkalommal ül össze, hogy megtárgyalja a Különleges Lehívási Jogok (SDR-ok), vagyis a szervezet által létrehozott valutakosár jövőjét. A kosárban jelenleg a dollár, a japán jen, a brit font és az euró található. Kína természetesen a jüant is a többi világformáló valuta között akarja tudni és, ha minden a terv szerint halad, ez októberben meg is valósulhat.
Jack Lew, az Egyesült Államok pénzügyminisztere azt nyilatkozta, hogy „Kína nem áll készen a tartalékvaluta státuszra” és persze örömmel lépne ennek megakadályozása érdekében, nyilván abban a reményben, hogy ezzel megőrizze a státuszt a dollár számára.
Csakhogy miközben Lew és elődei a világtörténelem legnagyobb adósságának felhalmozásában segédkeztek, Kína mindent megtett, hogy stratégiailag jó helyzetbe kerüljön, hasonlóan az Egyesült Államokhoz az 1900-as években, nemcsak a világ legnagyobb gazdasága, de a XXI. század legnagyobb hatalma címre is pályázva.
Egy percre felejtsük el, hogy mit mondanak az elemzők, előrejelzők, politikusok és pénzügyi szakemberek arról, hogy Kína miért nem áll készen erre a szerepre és összpontosítsunk inkább az ország által tett lépésekre és mindjárt meglátjuk, miért mondja Hu Csin-tao kínai elnök, hogy a dollár a múlt terméke.
A Future Money Trend írásából:
„Az elmúlt öt évben láthattuk, hogy Kína és Oroszország jelentős mértékben próbálta növelni aranykészleteit… Kína nemcsak a világ elsőszámú aranytermelője, de az aranyimportban is első. Ez azt jelenti, hogy nemcsak teherautó számra halmozza az aranyat, de a kitermelt arany egyetlen grammja sem hagyja el az országot.
Összességében elmondhatjuk, hogy Kína valami nagyszabású eseményre készül a valutapiacon.
…
A világ rosszat sejt a dollárrendszerrel kapcsolatban… A kínai elnök szerint „a dollár a múlt terméke””
Egykor a dollár is aranyalapú valuta volt és ennek köszönhette a piacok mára igencsak megingott bizalmát. A dollár mögött ma már azonban semmi sincs. Szó szerint.
A kínaiak pedig pontosan erre a semmire alapozva próbálják megadni a kegyelemdöfést a zöldhasúnak, ez azonban csupán a történet egyik fele.
A fizikai arany felhalmozása mellett Kína egy másik arany-felhalmozási stratégiát is követ, amiről kevesen beszélnek:
Az arannyal kapcsolatos hírek leginkább a Kína, Oroszország és a kelet központi bankjai által folytatott aranyfelhalmozásra összpontosítanak, elfeledkezve egy másik, 7000 éves stratégiáról.
A Bloomberg által összegyűjtött adatok szerint a hongkongi [és kínai] bányászok vagyona 2,2 milliárd dollárral növekedett 2013-ban. Persze nem tudni, hogy ebből mennyi az arany.
Kína rekord mennyiségű aranybányát vásárol,… amit a legtöbb befektető és aranypiaci szakértő figyelmen kívül hagyott, akik leginkább a befektetési aranyra vonatkozó értékesítési adatokra koncentrálnak, pedig erre vonatkozóan 2009 óta nincs friss adat.
A Bloomberg szerint a fizikai befektetési aranykészletek azóta megháromszorozódhattak.
Úgy gondolják, hogy Kína azért nem hozza nyilvánosságra, hogy a valóságban mekkora aranykészlettel rendelkezik, mert az beláthatatlan következményekkel járna.
A valós adatokra az összes (Kínán belüli és offshore) betét alapján lehet következtetni… 2,2 milliárd dollár 46 tonna fizikai aranynak felel meg… de a földalatti, tehát még ki nem bányászott aranyat is ideszámolva akár 5000 tonnáról is beszélhetünk, ami Kína egy évre vonatkozó aranytermelésének felel meg. (forrás)
Arról keringenek hírek, hogy Kína még az IMF döntés előtt nyilvánosságra hozhatja a valós aranytartalékokra vonatkozó adatokat, hogy ezzel egyrészt bizonyítsa a világ felé a jüan alkalmasságát arra, hogy bekerüljön a valutakosárba, illetve kihangsúlyozza a dollár gyengeségét.
A változások szele már érezhető és azt suttogja, hogy hamarosan más kerülhet a globális gazdaság élére. Kína tudja, hogy valamilyen komoly esemény készülődik, amire a történelem viharait egyedüliként átvészelő csereeszköz felhalmozásával készül.
Forrás: shtfplan.com