Tisztelt Devizaadósok!
Mellékelek két keresetmintát a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolása ellen.
Az egyik forint hitelre szól, a másik CHF-re.
Javasolom mindenki adja be a banki elszámolás elleni panaszt és a forintosítás elleni felülvizsgálati kérelmet, mellette a minta szerinti pert is elindítani, mellékelni a közjegyzői okiratot és a banki elszámolást.
A mintát úgy kell kitölteni, hogy felperes a szerződésben szereplő valamennyi adós, adóstárs, , alperes a közjegyző aki az alapszerződést készítette, és a támadott közjegyzői okirat száma a közjegyzői okiraton bal felül található.
Ezt a keresetlevél mintát lehet megosztani.
Üdvözlettel:
Dr. Tóth Emese
1.,
[Közjegyző címe szerinti járásbíróság]
Tisztelt Bíróság!
.............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) és .............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) felperes
k e r e s e t e
dr .................................................. közjegyző ( .............................................) alperes ellen,
amelyben a felperes kéri, a tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a ........................................ napján létrejött F/1 alatt csatolt, alperes által ............................................ ügyszámon készített közjegyzői okirat nem közokirat és a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek nem minősül, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, és tiltsa el alperest annak végrehajtási záradékolásától, és kötelezze 80.000 Ft felperes részére történő megfizetésére.
Indokolás
...........................................................................-án foglalta alperes okiratba az F/1. alatt csatolt jogi dokumentumot. Felperes részére nem adta át, csak közvetlenül aláírás előtt. Közjegyző nem is ismertette ekkor a jogügylet lényegét, azt, hogy az adós devizában fog eladósodni. 12 oldal volt a felolvasott szöveg, amit szóról szóra hangosan és gyorsan olvasott fel felperes előtt alperes, és ezzel kimerült a vele való foglalkozás.
A közjegyzői törvény felperes által most megismert rendelkezései szerint a jogügylet lényegét el kellett volna magyaráznia a közjegyzőnek, különös tekintettel arra, hogy külön el kellett volna magyaráznia azt, hogy CHF-ben adósodik el az adós, és az árfolyam mechanizmus lényegét is ismertetnie kellett volna.
Az aggályos, tisztességtelen kikötéseket pedig nem lett volna szabad közjegyzői okiratba foglalnia. Alperes ezeket a szabályokat megsértette (közjegyzői törvény 120. §) és tisztességtelen feltételeket foglalt közjegyzői okiratba. Ez tény, hiszen közismert, hogy a bank jogerősen elvesztette a pert a Magyar Állam ellen, nem sikerült bíróság előtt megdöntenie azt a tv-i vélelmet, hogy a felperesi szerződésben is rögzített kamat-emelési kikötés és árfolyamrés kikötés tisztességtelen.
Felperes magáévá teszi jelen perben a Fővárosi Ítélőtábla, 5.Pf.21.704/2013/5. sz. határozatának alábbi indokolását Is:
Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg.”
Így a kikötés a Fővárosi Ítélőtábla határozatában foglaltak szerint : „bianco felhatalmazást ad a bank számára, hogy amennyiben a szerződésre hivatkozással bármilyen összegű követelést támaszt – akár jogosan, akár jogszerűtlenül, és kiküldi a felmondó levelet, akármilyen összegben – , akkor a teljes összeget lejárttá teheti, és a fennálló tartozást egyoldalúan határozhatja meg.
Hiányzik az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás összege, hiszen annak aláírása pillanatában még nem állt fenn a tartozás, hiszen a kölcsön folyósítása nem történt meg . ..... a bizonyítási teher megfordítását is eredményezi, amely abban áll, hogy alperes jogosult arra, hogy meghatározza a fennálló tartozás összegét, a teljesítés elmaradásának tényét”.
Így az nem tartozáselismerés, amely közokiratba foglalás útján alkalmas lenne végrehajtási záradékolásra.
A közjegyző a „mindenkori” hirdetmények és üzletszabályzatok elemeit is felsorolta a szerződés részeként, holott azokat nem tette közjegyzői okirat részévé, így a közvetlen végrehajtás lehetőségét úgy foglata okiratba, hogy a közjegyzői okiratba nem foglalt és svájci frankban nyilvántartott mindenkori banki elszámolás szerinti kölcsön és járulékai visszafizetésére szólóan ismertette el felperessel a tartozást, és ennek tartalmáról nem adott a jogügylet ismertetési kötelezettsége körében tájékoztatást, hogy ez egy bianco felhatalmazás; ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. Ezen okból az irat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 131. §-a alapján a 120. § (1) a) pontjába és 121. §-ba ütközések miatt nem közokirat.
Felperes a pertárgy értékét 80.000 Ft-ban jelöli meg, amely a közjegyzői díj és kamata, amit alperesnek fizetett az el nem végzett munkáért felperes.
Felperes kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását.
Felperes nyilatkozik, hogy közvetítői eljárás nem volt az ügyben folyamatban.
Felperes kéri tárgyalás kitűzését soron kívül, és alperest
ideiglenes intézkedés
keretében a banki elszámolás szerinti követelései végrehajtási záradékolásától eltiltani szíveskedjen, mivel az nem felülvizsgált és nem közokiratba foglalt tartozás elismerés alapján egyoldalúan a bank állítása, ami nem végrehajtható.
Felperes mellékeli a bank által kiküldött, jogalap nélkül követelt elszámolási összegről szóló értesítést.
Budapest, 2015. május 11.
Tisztelettel:
Aláírás(ok)
felperes,
Tanúk:
.......................................................................................................................................................................
2.,
Tisztelt Bíróság!
.............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) és .............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) felperes
k e r e s e t e
dr .................................................. közjegyző ( .............................................) alperes ellen,
amelyben a felperes kéri, a tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a ........................................ napján létrejött F/1 alatt csatolt, alperes által ............................................ ügyszámon készített közjegyzői okirat nem közokirat és a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek nem minősül, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, és tiltsa el alperest annak végrehajtási záradékolásától, és kötelezze 80.000 Ft felperes részére történő megfizetésére.
Indokolás
...........................................................................-án foglalta alperes okiratba az F/1. alatt csatolt jogi dokumentumot. Felperes részére nem adta át, csak közvetlenül aláírás előtt. Közjegyző nem is ismertette ekkor a jogügylet lényegét, azt, hogy az adós devizában fog eladósodni. 12 oldal volt a felolvasott szöveg, amit szóról szóra hangosan és gyorsan olvasott fel felperes előtt alperes, és ezzel kimerült a vele való foglalkozás.
A közjegyzői törvény felperes által most megismert rendelkezései szerint a jogügylet lényegét el kellett volna magyaráznia a közjegyzőnek, és az aggályos, tisztességtelen kikötéseket pedig nem lett volna szabad közjegyzői okiratba foglalnia.
Alperes ezeketa szabályokat megsértette (közjegyzői törvény 120. §) és tisztességtelen feltételeket foglalt közjegyzői okiratba. Ez tény, hiszen közismert, hogy az OTP Jelzálogbank jogerősen elvesztette a pert a Magyar Állam ellen, nem sikerült bíróság előtt megdöntenie azt a tv-i vélelmet, hogy a felperesi szerződésben érvényesített kamat-emelési kikötés és árfolyamrés kikötés tisztességtelen.
Felperes magáévá teszi jelen perben a Fővárosi Ítélőtábla, 5.Pf.21.704/2013/5. sz. határozatának alábbi indokolását Is:
Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg.”
Így a kikötés a Fővárosi Ítélőtábla határozatában foglaltak szerint : „bianco felhatalmazást ad a bank számára, hogy amennyiben a szerződésre hivatkozással bármilyen összegű követelést támaszt – akár jogosan, akár jogszerűtlenül, és kiküldi a felmondó levelet, akármilyen összegben – , akkor a teljes összeget lejárttá teheti, és a fennálló tartozást egyoldalúan határozhatja meg.
Hiányzik az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás összege, hiszen annak aláírása pillanatában még nem állt fenn a tartozás, hiszen a kölcsön folyósítása nem történt meg . ..... a bizonyítási teher megfordítását is eredményezi, amely abban áll, hogy alperes jogosult arra, hogy meghatározza a fennálló tartozás összegét, a teljesítés elmaradásának tényét”.
Így az nem tartozáselismerés, amely közokiratba foglalás útján alkalmas lenne végrehajtási záradékolásra.
A közjegyző a „mindenkori” hirdetmények és üzletszabályzatok elemeit is felsorolta a szerződés részeként, holott azokat nem tette közjegyzői okirat részévé, így a közvetlen végrehajtás lehetőségét úgy foglata okiratba, hogy a közjegyzői okiratba nem foglalt és svájci frankban nyilvántartott mindenkori banki elszámolás szerinti kölcsön és járulékai visszafizetésére szólóan ismertette el felperessel a tartozást, és ennek tartalmáról nem adott a jogügylet ismertetési kötelezettsége körében tájékoztatást, hogy ez egy bianco felhatalmazás; ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. Ezen okból az irat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 131. §-a alapján a 120. § (1) a) pontjába és 121. §-ba ütközések miatt nem közokirat.
Felperes a pertárgy értékét 80.000 Ft-ban jelöli meg, amely a közjegyzői díj, amit alperesnek fizetett az el nem végzett munkáért felperes.
Felperes kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását.
Felperes nyilatkozik, hogy közvetítői eljárás nem volt az ügyben folyamatban, de peren kívüli békés egyezségere írásbeli ajánlatot tett alperes felé, aki arra nem válaszolt.
Felperes kéri tárgyalás kitűzését soron kívül, és alperest
ideiglenes intézkedés
keretében a banki elszámolás szerinti követelései végrehajtási záradékolásától eltiltani szíveskedjen, mivel az nem felülvizsgált és nem közokiratba foglalt tartozás elismerés alapján egyoldalúan a bank állítása, ami nem végrehajtható.
Felperes mellékeli a bank által kiküldött, jogalap nélkül követelt elszámolási összegről szóló értesítést.
Budapest, 2015. május 11.
Tisztelettel:
Aláírás(ok)
felperes,
Tanúk:
Mellékelek két keresetmintát a közjegyzői okirat végrehajtási záradékolása ellen.
Az egyik forint hitelre szól, a másik CHF-re.
Javasolom mindenki adja be a banki elszámolás elleni panaszt és a forintosítás elleni felülvizsgálati kérelmet, mellette a minta szerinti pert is elindítani, mellékelni a közjegyzői okiratot és a banki elszámolást.
A mintát úgy kell kitölteni, hogy felperes a szerződésben szereplő valamennyi adós, adóstárs, , alperes a közjegyző aki az alapszerződést készítette, és a támadott közjegyzői okirat száma a közjegyzői okiraton bal felül található.
Ezt a keresetlevél mintát lehet megosztani.
Üdvözlettel:
Dr. Tóth Emese
1.,
[Közjegyző címe szerinti járásbíróság]
Tisztelt Bíróság!
.............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) és .............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) felperes
k e r e s e t e
dr .................................................. közjegyző ( .............................................) alperes ellen,
amelyben a felperes kéri, a tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a ........................................ napján létrejött F/1 alatt csatolt, alperes által ............................................ ügyszámon készített közjegyzői okirat nem közokirat és a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek nem minősül, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, és tiltsa el alperest annak végrehajtási záradékolásától, és kötelezze 80.000 Ft felperes részére történő megfizetésére.
Indokolás
...........................................................................-án foglalta alperes okiratba az F/1. alatt csatolt jogi dokumentumot. Felperes részére nem adta át, csak közvetlenül aláírás előtt. Közjegyző nem is ismertette ekkor a jogügylet lényegét, azt, hogy az adós devizában fog eladósodni. 12 oldal volt a felolvasott szöveg, amit szóról szóra hangosan és gyorsan olvasott fel felperes előtt alperes, és ezzel kimerült a vele való foglalkozás.
A közjegyzői törvény felperes által most megismert rendelkezései szerint a jogügylet lényegét el kellett volna magyaráznia a közjegyzőnek, különös tekintettel arra, hogy külön el kellett volna magyaráznia azt, hogy CHF-ben adósodik el az adós, és az árfolyam mechanizmus lényegét is ismertetnie kellett volna.
Az aggályos, tisztességtelen kikötéseket pedig nem lett volna szabad közjegyzői okiratba foglalnia. Alperes ezeket a szabályokat megsértette (közjegyzői törvény 120. §) és tisztességtelen feltételeket foglalt közjegyzői okiratba. Ez tény, hiszen közismert, hogy a bank jogerősen elvesztette a pert a Magyar Állam ellen, nem sikerült bíróság előtt megdöntenie azt a tv-i vélelmet, hogy a felperesi szerződésben is rögzített kamat-emelési kikötés és árfolyamrés kikötés tisztességtelen.
Felperes magáévá teszi jelen perben a Fővárosi Ítélőtábla, 5.Pf.21.704/2013/5. sz. határozatának alábbi indokolását Is:
Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg.”
Így a kikötés a Fővárosi Ítélőtábla határozatában foglaltak szerint : „bianco felhatalmazást ad a bank számára, hogy amennyiben a szerződésre hivatkozással bármilyen összegű követelést támaszt – akár jogosan, akár jogszerűtlenül, és kiküldi a felmondó levelet, akármilyen összegben – , akkor a teljes összeget lejárttá teheti, és a fennálló tartozást egyoldalúan határozhatja meg.
Hiányzik az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás összege, hiszen annak aláírása pillanatában még nem állt fenn a tartozás, hiszen a kölcsön folyósítása nem történt meg . ..... a bizonyítási teher megfordítását is eredményezi, amely abban áll, hogy alperes jogosult arra, hogy meghatározza a fennálló tartozás összegét, a teljesítés elmaradásának tényét”.
Így az nem tartozáselismerés, amely közokiratba foglalás útján alkalmas lenne végrehajtási záradékolásra.
A közjegyző a „mindenkori” hirdetmények és üzletszabályzatok elemeit is felsorolta a szerződés részeként, holott azokat nem tette közjegyzői okirat részévé, így a közvetlen végrehajtás lehetőségét úgy foglata okiratba, hogy a közjegyzői okiratba nem foglalt és svájci frankban nyilvántartott mindenkori banki elszámolás szerinti kölcsön és járulékai visszafizetésére szólóan ismertette el felperessel a tartozást, és ennek tartalmáról nem adott a jogügylet ismertetési kötelezettsége körében tájékoztatást, hogy ez egy bianco felhatalmazás; ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. Ezen okból az irat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 131. §-a alapján a 120. § (1) a) pontjába és 121. §-ba ütközések miatt nem közokirat.
Felperes a pertárgy értékét 80.000 Ft-ban jelöli meg, amely a közjegyzői díj és kamata, amit alperesnek fizetett az el nem végzett munkáért felperes.
Felperes kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását.
Felperes nyilatkozik, hogy közvetítői eljárás nem volt az ügyben folyamatban.
Felperes kéri tárgyalás kitűzését soron kívül, és alperest
ideiglenes intézkedés
keretében a banki elszámolás szerinti követelései végrehajtási záradékolásától eltiltani szíveskedjen, mivel az nem felülvizsgált és nem közokiratba foglalt tartozás elismerés alapján egyoldalúan a bank állítása, ami nem végrehajtható.
Felperes mellékeli a bank által kiküldött, jogalap nélkül követelt elszámolási összegről szóló értesítést.
Budapest, 2015. május 11.
Tisztelettel:
Aláírás(ok)
felperes,
Tanúk:
.......................................................................................................................................................................
2.,
Tisztelt Bíróság!
.............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) és .............................................. (szül. ............................... lakik: ............................................) felperes
k e r e s e t e
dr .................................................. közjegyző ( .............................................) alperes ellen,
amelyben a felperes kéri, a tisztelt Bíróság állapítsa meg, hogy a ........................................ napján létrejött F/1 alatt csatolt, alperes által ............................................ ügyszámon készített közjegyzői okirat nem közokirat és a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek nem minősül, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, és tiltsa el alperest annak végrehajtási záradékolásától, és kötelezze 80.000 Ft felperes részére történő megfizetésére.
Indokolás
...........................................................................-án foglalta alperes okiratba az F/1. alatt csatolt jogi dokumentumot. Felperes részére nem adta át, csak közvetlenül aláírás előtt. Közjegyző nem is ismertette ekkor a jogügylet lényegét, azt, hogy az adós devizában fog eladósodni. 12 oldal volt a felolvasott szöveg, amit szóról szóra hangosan és gyorsan olvasott fel felperes előtt alperes, és ezzel kimerült a vele való foglalkozás.
A közjegyzői törvény felperes által most megismert rendelkezései szerint a jogügylet lényegét el kellett volna magyaráznia a közjegyzőnek, és az aggályos, tisztességtelen kikötéseket pedig nem lett volna szabad közjegyzői okiratba foglalnia.
Alperes ezeketa szabályokat megsértette (közjegyzői törvény 120. §) és tisztességtelen feltételeket foglalt közjegyzői okiratba. Ez tény, hiszen közismert, hogy az OTP Jelzálogbank jogerősen elvesztette a pert a Magyar Állam ellen, nem sikerült bíróság előtt megdöntenie azt a tv-i vélelmet, hogy a felperesi szerződésben érvényesített kamat-emelési kikötés és árfolyamrés kikötés tisztességtelen.
Felperes magáévá teszi jelen perben a Fővárosi Ítélőtábla, 5.Pf.21.704/2013/5. sz. határozatának alábbi indokolását Is:
Az ítélőtábla e feltétel kapcsán azt állapította meg, hogy a közjegyzői okiratban tett nyilatkozat nem minősül a Ptk. 242. § (1) bekezdése értelmében vett tartozáselismerésnek, hiszen megtételekor a nyilatkozó felperesnek nem volt még tartozása, mert a kölcsön folyósítása sem történt még meg.”
Így a kikötés a Fővárosi Ítélőtábla határozatában foglaltak szerint : „bianco felhatalmazást ad a bank számára, hogy amennyiben a szerződésre hivatkozással bármilyen összegű követelést támaszt – akár jogosan, akár jogszerűtlenül, és kiküldi a felmondó levelet, akármilyen összegben – , akkor a teljes összeget lejárttá teheti, és a fennálló tartozást egyoldalúan határozhatja meg.
Hiányzik az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okiratból a kötelezettségvállalás összege, hiszen annak aláírása pillanatában még nem állt fenn a tartozás, hiszen a kölcsön folyósítása nem történt meg . ..... a bizonyítási teher megfordítását is eredményezi, amely abban áll, hogy alperes jogosult arra, hogy meghatározza a fennálló tartozás összegét, a teljesítés elmaradásának tényét”.
Így az nem tartozáselismerés, amely közokiratba foglalás útján alkalmas lenne végrehajtási záradékolásra.
A közjegyző a „mindenkori” hirdetmények és üzletszabályzatok elemeit is felsorolta a szerződés részeként, holott azokat nem tette közjegyzői okirat részévé, így a közvetlen végrehajtás lehetőségét úgy foglata okiratba, hogy a közjegyzői okiratba nem foglalt és svájci frankban nyilvántartott mindenkori banki elszámolás szerinti kölcsön és járulékai visszafizetésére szólóan ismertette el felperessel a tartozást, és ennek tartalmáról nem adott a jogügylet ismertetési kötelezettsége körében tájékoztatást, hogy ez egy bianco felhatalmazás; ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. ezzel is megsértette a közokirat készítésének törvényi szabályait. Ezen okból az irat a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. tv. 131. §-a alapján a 120. § (1) a) pontjába és 121. §-ba ütközések miatt nem közokirat.
Felperes a pertárgy értékét 80.000 Ft-ban jelöli meg, amely a közjegyzői díj, amit alperesnek fizetett az el nem végzett munkáért felperes.
Felperes kéri a tárgyalás esetleges távollétében történő megtartását.
Felperes nyilatkozik, hogy közvetítői eljárás nem volt az ügyben folyamatban, de peren kívüli békés egyezségere írásbeli ajánlatot tett alperes felé, aki arra nem válaszolt.
Felperes kéri tárgyalás kitűzését soron kívül, és alperest
ideiglenes intézkedés
keretében a banki elszámolás szerinti követelései végrehajtási záradékolásától eltiltani szíveskedjen, mivel az nem felülvizsgált és nem közokiratba foglalt tartozás elismerés alapján egyoldalúan a bank állítása, ami nem végrehajtható.
Felperes mellékeli a bank által kiküldött, jogalap nélkül követelt elszámolási összegről szóló értesítést.
Budapest, 2015. május 11.
Tisztelettel:
Aláírás(ok)
felperes,
Tanúk:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése