Fülön csíptünk egy „spekulatív földszerzőt”: Babócsán él, Kovács Istvánnak hívják. Nyolcvanhat hektáron gazdálkodik, helyben lakó gazda, regisztrált földműves, családi mezőgazdasági vállalkozó, épp az ilyet részesítik előnyben a földvásárlások, állami földbérlet-pályázatok során, legalábbis a hivatalos nyilatkozatok alapján.
A babócsai Kovács azonban – meséli lapunknak – nyilván a véletlenek furcsa összjátéka miatt rendre hoppon marad. Legutóbb egy parányi, öt aranykoronás területre adta be vételi szándékát abból a 160 hektáros babócsai osztatlan közösből, aminek egy kicsiny részben maga is tulajdonosa, harminc hektárt pedig bérel és gazdálkodik rajta. Mégsem ő, hanem egy Zalaegerszegen élő személy vásárolhatta meg a földdarabot, a helyi földbizottság döntése révén. Ugyancsak nemrég írtak ki ötvennégy állami biroktestet a környékben bérletpályázatra, kettőre Kovács István is beadta igényét, de egyet sem kapott, úgy tudja, hogy mind az ötvennégyet a babócsai Határőr Zrt vagy érdekeltségei szerezték meg. Mellesleg az idős gazda azt állítja: a helyi földbizottságban is a zrt. „emberei” ülnek többségben, a zalaegerszegi nyertes pedig (mennyi véletlen!) a társaság egyik tulajdonosa.


– Apró kis földterületről van szó, nem az bosszant, hogy nem lehetett az enyém, sokkal inkább az elv; a hangzatos szép szavak (a helyben lakó és gazdálkodó családi földművelők támogatása) mintha ellentétben állnának a gyakorlattal – véli Kovács gazda, hozzátéve: azt már végképp sehogyan sem képes megérteni, hogyan lett ő „spekulatív földszerző”.
Ötös kód – ez állt az ominózus földdarab értékesítéséről szóló döntés indoklásában, erre hivatkozva utasították el Kovács István kérelmét. Azt, hogy ez mit is jelent, Mácsai Ádámtól, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Somogy megyei igazgatójától tudtuk meg. A kamara egyébként – bocsátotta előre a megyei igazgató – nem dönt helyi földügyekben, arra valók a bizottságok helyben, tagjaik vannak tisztában Babócsán és másutt is a helyi viszonyokkal.

– Felhalmozási célú spekulatív földszerzés, ezt rejti az ötös kód – így Mácsai Ádám. – A helyi földbizottság úgy vélte, hogy Kovács István nem érintett a kérdéses osztatlan közös tulajdonú területen, ellenben a vevő igen, hiszen bár zalaegerszegi lakos, de ott gazdálkodik, az osztatlan közösben területei vannak, állatokat tart. A bizottsági tagok a másik pályázó esetében spekulatív vételi szándékot érzékeltek. Hangsúlyozom, háromezer négyzetméterről van szó. A földtörvénynek nem az a célja, hogy használhatatlan területek kerüljenek tulajdonba, ha egy kiméretlen osztatlan közös területen egyre több lesz a tulajdonos, ott előbb-utóbb ellehetetlenül a gazdálkodás. A helyi bizottságok egyébként sehol sem engednek be „idegeneket” a településekre.

– Én vagyok a spekulatív földszerző? – kérdezett vissza Kovács gazda, amikor elmondtuk neki, mit is rejt az ötös kód. – Helyi földműves, állattartó, családi gazdálkodóként? És hogy nem vagyok érintett az ominózus osztatlan közösben? Harminc hektárt bérelek, sőt, egy csekély mértékben tulajdonos is vagyok, igaz, hogy a Határőr Zrt. érdekeltségei nálam jóval nagyobb mértékben tulajdonosok ezen a 160 hektáron is, ahogyan mindenütt a környéken, Babócsán, Bolhón, Somogyaracson, Rinyaújnépen.

Amikor megalakult a helyi földbizottság Babócsán, rögtön föltettem a kérdést: ők képviselik majd a helyi gazdák érdekeit? Hiszen az ötből négy a zrt. embere: az elnökasszony, két főrészvényes és a főagronómus felesége. Előre látható volt, hogy mi fog történni. Ezen a környéken senkinek sincs esélye, aki valamilyen módon nem hozzájuk kötődik. Csak terjeszkednek és terjeszkednek, lám, ilyen kis területekre is lecsapnak.

Négy falu határában ma körülbelül négyezer hektárjuk van (persze ügyesen szétdarabolták saját magukat, hiszen a Biofarm és a Drávamező cégek is az ő érdekeltségeik), negyven embernek adnak munkát, miközben a térségben akkora a munkanélküliség, mint a borsodi, szabolcsi régiókban. Ki is hát a „spekulatív”? Így mennek tönkre a kis falvak, így bánnak a végeken velünk, kisemberekkel, valódi családi gazdálkodókkal. Pedig mi csupán annyit akarunk, hogy hagyjanak bennünket is élni, megélni. A témával kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Határőr Zrt.-nek is, ám egyelőre nem kaptunk választ.

http://jovonk.info/2015/02/03/olvasoi-level-magyar-fold-sorsa