Kedden, a jövő évi adótörvény
benyújtásakor derült ki, hogy megadóztatná a kormány az internetet, és
az új adónem már január 1-től bevezetésre kerül. Varga Mihály szerint
gigabájtonként 150 forint lenne az adó, ami jelentős bevételt jelent az
állami költségvetésbe. A szolgáltató értelemszerűen a fogyasztóra hárít
minden költséget, így jelentősen megnőhet az internet-előfizetések ára.
Miután a hazai médiában kisebb pánik tört ki, hogy ez az átlag
internetező által lebonyolított adatforgalommal számolva is a havi
internet-előfizetés többszörösét jelentené, ma egy módosító javaslatot
nyújtottak be az internetadóra vonatkozóan, ami szerint havonta
legfeljebb 700 forint lenne az adó magánszemélyeknek, vállalkozások
esetében pedig maximum 5000 forint.
Tekintve, hogy a különböző szolgáltatók
csomagjai közti árverseny az utóbbi években jelentősen leszorította az
internet-előfizetés árát, ez is egy igen durva, szolgáltató és csomag
függvényében 10-40% áremelkedést jelentene. Kijelenthetjük, hogy a
kormány megint beleavatkozik a piaci viszonyokba, és ellehetetleníti a
szolgáltatók működését, akik a vonatkozó költségeket majd az
előfizetőkre hárítják. A sablonos magyarázat ebben az esetben fokozottan
igaz, az intézkedés mögött rejlő indok azonban nem feltétlenül a plusz
költségvetési bevétel.
Ha összefüggéseiben nézzük a dolgot, azt láthatjuk, hogy a kormánypárt egy
és ugyanazon hatalomtechnikai módszert használja a nyugati bankok,
médiavállalatok és telekommunikációs szolgáltatók kiszorítására.
A devizahitelesek kimentését célzó intézkedések és bankadó egyenes út volt ahhoz, hogy számos nagy nyugati bank
bejelentse a kivonulást, vagy a fiókszám csökkentését. A kormány ezzel
beleavatkozik a piaci viszonyokba, olyan értelemben, hogy célzottan egy
előnytelen piaci környezetet hoz létre a nyugati bankok számára, akik a
bevételcsökkenés miatt hosszas gondolkodás követően (megéri, nem éri
meg) elhagyják a magyar piacot. A Magyarországon jelen lévő bankok száma
ezzel csökken, vagyis abban a pillanatban, ahogy a kormány
megváltoztatja a szabályozást, tátongó piaci rés jön létre.
A kormány számára ez egy jobb tárgyalási pozíció
olyan országok felé, melynek pénzintézetei eddig nem, vagy csak
jelentéktelen kitettségekkel voltak jelen Magyarországon. Moszkvával
szemben például jobb pozíciókkal ül tárgyalóasztalhoz a kormány, ha
valamiért cserébe fel tudják ajánlani, hogy évek múlva a mostani
szabályozást enyhítik, vagyis létrehozzák a piaci rést, amibe a másik
fél pénzintézetei benyomulhatnak. Az átmeneti időszak idejére az állam
akvizíciót hajt végre, így a lakosság nem sokat érez abból, hogy a
nyugati bankok kivonulnak.
Ugyanez volt megfigyelhető a kereskedelmi média
esetében. Az RTL-t fokozott mértékben sújtó reklámadó célja szintén nem
az volt, hogy az állami költségvetésben néhány plusz milliárd forint
legyen. A reklámadóval a kormánypárt beleavatkozik a médiapiaci
viszonyokba. Célzottan egy előnytelen piaci környezetet hoz létre, hogy a
profit alapon működő nyugati vállalatok évek alatt önszántukból
elhagyják a magyar piacot. A kormány szintén "akvizíciót" hajt végre az
átmeneti időszak idejére. Nem véletlen terjedtek feltételezések arra
vonatkozóan, hogy a TV2 kormányközeli érdekkörök kezébe került. A
kereskedelmi médiában ugyanaz a folyamat zajlik le, ami a nyugati bankok
kiszorítása esetében. A kettő egy és ugyanazon hatalomtechnikai
módszer, ugyanarra a sablonra vezethető vissza. Mesterségesen
létrehozott előnytelen piaci környezet, felvásárlás, - a folyamat
lezárultát követően pedig továbbértékesítés. A kormány szintén jobb
tárgyalási pozícióban van más országokkal abban az esetben, ha
tárgyalási alapként a repertoárban nem csak a bankszektor, de a
kereskedelmi média is szerepel. A reklámadó évek múltán eltörlése
szintén előkerülhet a tárgyalóasztalnál, a másik tárgyalófél az újra
előnyös befektetési környezetben bevásárolhatja magát a magyar
médiapiacra.
Ugyanezt a hatalomtechnikai módszert figyelhetjük meg a telekommunikációs szolgáltatók
esetében. Először áprilisban került elő nyilvánosan az a gondolat, hogy
figyelembe véve a telekom szektorban az elmúlt időszakban
"államosított", összevásárolt tételeket, valószínűsíthető, hogy a
harmadik Orbán-kormány újból nekifuthat egy saját mobilszolgáltató
indításának. A folyamat ezen része szintén a színfalak mögött zajott.
Hatalomtechnikailag ugyanaz a módszer, mint a nyugati bankok és
kereskedelmi média kiszorítása kapcsán. A kormány előnytelen piaci
környezetet alakít ki a szolgáltatók számára. Adókkal, új szabályozással
a kormány előidéz egy olyan piaci helyzetet, amiben a szolgáltatónak
már nem éri meg működni Magyarországon. A profitcsökkenés miatt
kivonuláson gondolkodó szolgáltatókat az állam felvásárolja. Amelyik
politikai okból (nyugati érdekérvényesítés eszköze a szolgáltató) nem
engedi felvásárolni magát, azt az állam nem vásárolja fel. Ellenben
megjelenik az új állami telefonszolgáltató, ami jelentős piaci előnyben
lesz az agyonadóztatott nyugati szolgáltatóval szemben.
A szolgáltató mindent átterhel a
fogyasztóra, vagy nem éri meg a további működés és elhagyja az országot.
Ami a lényeg, a hétköznapokra nézve: értelemszerűen nem az a kormány
célja, hogy drága legyen az internet. Nem lesz drágább az internet, legfeljebb az átmeneti időszakban.
Ez az átmeneti időszak addig tart, ameddig a nyugati szolgáltató az
előnytelen piaci környezetben is jelen akar lenni. A korábbi
szolgáltatóknál drágább lesz az internet, ellenben megjelenik majd az
állami internet, ami nagyon olcsó lesz, és mindenkinek megéri.
A kormány előnytelen piaci környezetet
hoz létre. A nyugati szolgáltatót előnytelen helyzetbe hozza. Ez remek
tárgyalási alap lesz más, nem nyugati országokkal szemben, akiknek a
tárgyalóasztalnál majd - évek múlva - ott lesz a kormány repertoárjában,
hogy eladó az állami telefonszolgáltató egy része (vagy keletre
privatizálják az egészet). Ugyanaz a működési elv, ugyanaz a módszer.
Lehet összeesküvés elméletet is gyártani, miszerint a kormány amiatt
akarja saját kézbe a szolgáltatót, hogy a párt mindenkit megfigyeljen.
Értelemszerűen a baloldal idővel majd eljut ehhez a magyarázathoz.
Azonban ezek irányított piaci folyamatok, aminek a most jelen lévő
nyugati szolgáltatók csak szenvedő alanyai. Az a néhány milliárd
pluszbevétel semmi ahhoz képest, amekkora előnyt ezek az eszközök a
tárgyalóasztalnál jelentenek majd.
http://www.hidfo.net/2014/10/22/nem-tudjak-miert-jon-az-internetado
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése