"Szeretném ettől a kártékony, kifejezetten anyagias, pénzhajhász ügyvezetőtől megszabadítani magamat és a budapesti zsidóságot is" - írta egy levélben Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnöke Schwezoff Dávid ügyvivőről nemrég.

Hogy került a sajátos múltú Schwezoff a képbe és miért érdeke mindez a Fidesznek?

Általános megdöbbenést és nem kis sajtóvisszhangot generált, amikor idén nyáron a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatójának megválasztották Schwezoff Dávidot. A fiatalemberről akkor még csak annyit lehetett tudni - mintha ez nem lett volna elég a közfelháborodáshoz -, hogy alig is volt olyan felekezet, amelyben nem fordult meg korábban, emellett pedig transzvesztita előadóként is szívesen fellépett meleg bárokban. Noha a zsidó hitvilággal nehezen összeegyeztethető mind az evangélikusoknál, mind a katolikusoknál tett több éves látogatás - előbbieknél Schwezoff a kántorságig vitte -, az ilyen módon vállalt homoszexualitást sem tolerálta korábban a hitközség. Ezúttal azonban a BZSH nagyvonalúan eltekintett ezen zavaró tényezőktől és milliárdos kassza kulcsát bízta e sajátosan eklektikus múltú emberre. Az okok megértéséhez vissza kell kanyarodnunk korábbi írásunkhoz, amelyben a miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és a Schwezoff Dávid megválasztásával egy időben a hitközségi életből - nem éppen önként - távozó Zoltai Gusztáv kapcsolatát tártuk fel. Mint jeleztük: miután a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) gazdálkodásának átvilágítása megtörtént, a BZSH ügyvezetői igazgató Zoltai számára az önkéntes távozás látszanának megtartása melletti lemondását ajánlották fel menekülőútként. A szövetségben húsz éve vezető tisztségeket betöltő Zoltai Gusztáv pedig - a jelek szerint - visszautasíthatatlan ajánlattal kereste meg évtizedes barátját, Lázár Jánost. Az ajánlat lényege: nem csupán hatalmas zsarolási potenciált jelentő információs bázist bocsát a rendelkezésére, amellyel sakkban tarthatóak a lassan egy éve rebellisnek vélt zsidó szervezeti vezetők, de a jövőben Lázár kesztyűbábjai lesznek a kormány emlékezetpolitikája ellen most lázongó vallási vezetők.

Utóbbihoz pedig elegendő volt elérnie, hogy a BZSH közgyűlése saját helyére az általa támogatott Schwezoff Dávidot válassza meg ügyvezető igazgatónak. Bár hivatalosan a hitközséget az elnök irányítja, a napi operatív munkára, vagyis a tényleges működés minden pillanatára az ügyvezetőnek van befolyása. Schwezoff helyzetbe hozása emellett dobbantót is jelentett a MAZSIHISZ-en belüli, jövőre esedékes tisztújítás befolyásolásához.

Nem véletlen tehát, hogy saját pártjának vezető politikusai és a jobboldali értelmiségi holdudvar vezetőinek nyílt rosszallása ellenére vette maga mellé - havi egymillió forintos apanázzsal - Lázár a munkásőr múltú és mindig is a baloldalhoz húzó Zoltai Gusztávot.

Zoltai és Schwezoff múltbéli együttműködésével kapcsolatban a források egybehangzóan állították: ismeretségük nem újkeletű, noha mind korban, mind szellemiségben egymástól nagyon távol álló személyekről van szó. Többen jelezték: véleményük szerint épp Schwezoff Dávid pikáns múltja miatt esett rá Zoltai választása, azt remélve, hogy így könnyebb lesz a frissiben megválasztott ügyvezetőt - Lázár igényei szerint - irányítani. Bár hamar kipattant a evangélikus katolikus zsidó travi múlt okozta botrány, Zoltai minden befolyását bevetette, hogy Schwezoff mindezek ellenére a helyén maradhasson. A kapcsolat - bár nem az előzetesen elképzelt forgatókönyv nyomán - mégis egyre szorosabb lett.

Azonban a jelek szerint a BZSH-nál négy hónap egy esztendő - kitelni látszik Schwezoff ideje a hitközségnél. A bili- véletlenül (?) - épp egy Lázár Jánossal történt hitközségi egyeztetés nyomán borult ki. Lázár még szeptemberben, a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén tett ígéretet Heisler Andrásnak, a MAZSIHISZ elnökének, hogy a kormány plusztámogatásokat ad a holokausztmúzeumoknak és a holokauszt-emlékév eseményeire. Az ülést követően a résztvevők csupán annyit árultak el, hogy a vitákat kiváltó Sorsok Háza helyett javasolták, hogy a BZSH-hoz tartozó Rumbach utcai épületben egy másfajta, az együttélésre koncentráló kiállítást hozzanak létre. Ehhez támogatási ígéretet is kaptak a Miniszterelnökséget irányító Lázártól, de sem pontos időpont, sem összeg nem hangzott el a beruházással kapcsolatban. Később épp Schwezoff volt az, aki a belső nyilvánosság elé állt azzal, hogy Lázár János 2,7 milliárd forintnyi forrást ígért, ám a pénzt Tordai Péter, a BZSH elnöke saját zsebében látná szívesen. A belső levelezésben az ügyvezető kijelentette: "Ahogy a Rumbach zsinagóga kapcsán is közel került a projekt csapathoz. Csak Éppen "elfelejtette" tájékoztatni a BZSH-t, hogy 2,7 milliárdból fog beruházni Valaki. Valamit. Valamikor."

A sejtetésen alapuló, ám tényeket mellőző vádaskodással nehéz mit kezdeni. A valóságban Lázár János kijelentésén túl semmiféle nyoma nincs a beígért pénznek, erről sem törvény, sem kormányhatározat vagy alacsonyabb rangú jogszabály nem született mindeddig. Az igencsak kifeszített idei költségvetésben nem is látszik e milliárdok forrása - így mindez csak üres ígéret jelen pillanatban. Előzménye azonban van a zsinagóga ügyének, hiszen lassan 15 éve húzódik a romos épület sorsa, amelynek rendezését másfél évtizede épp Tordai kezdte, mint MAZSIHISZ elnök.

Információink szerint Lázár a szeptemberi ülés után is tárgyalt személyesen Heisler Andrással, a MAZSIHISZ jelenlegi vezetőjével arról, hogy a hitközségi szövetség végeztessen állapotfelmérést és szerezzen be árajánlatokat a projekt lebonyolításához. Úgy tudjuk, ezt a munka már el is kezdődött, nem a BZSH felügyelete mellett - így sokkal inkább azt kell feltételeznünk, hogy Schwezoff számára fájdalmas a döntés, amellyel hatáskörén kívül helyezték a jelentős beruházást.

Az ügyvezető igazgató vádaskodása vezetett ahhoz, hogy Tordai Péter elnökként kezdeményezte azonnali leváltását. A dokumentumok tanúsága szerint azonban Schwezoffnak nem a tények nélkül vádaskodó belső levelezés írható kizárólag a rovására. Bár megválasztásakor egyebek mellett a zsidó oktatás megújítását is ígérte, a valóságban épp a fordítottja történik az egyetlen BZSH által fenntartott iskolában, a Seiber Sándor 12 osztályos iskolában.

Hírfigyelő Szolgálat