Szerencsére sok józan
gondolkodású orvos van világszerte, aki felemelte a szavát a
társadalomban eluralkodott tudatlansággal kapcsoltban a vízfogyasztás
jelentőségéről. Ők úttörő munkát végeznek abban, hogy rávegyék az
embereket arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljenek az orvostudományban
hidratálásnak nevezett hétköznapi fontos tevékenységünknek.
A vízfogyasztás fontossága - Idézeteken keresztül
„Ha az orvosi szakmának valaha is a
legfelsőbb bíróság előtt kell számot adnia mulasztásos bűneiről, az első
kérdés, amivel szembe kell majd néznünk: »Miért hanyagoltuk el a víz,
mint terápiás eszköz használatát majdnem húsz évszázadon keresztül?«” – Dr. R. Lincoln Graham.
„A legegyszerűbb igazság, hogy a
dehidratáció betegségekhez vezet. Mindenki tudja, hogy a víz jót tesz a
szervezetnek. De úgy tűnik, nem tudják, hogy mennyire létfontosságú az
ember jólétéhez. Nem tudják, mi történik a testtel, ha nem kapja meg a
napi vízszükségletét.” – Dr. Batmanghelidj.
„Sok gyerek nem iszik elég vizet, mert cukros üdítőkön és gyümölcsleveken nevelkedett fel. – Donald K. Brown.
„Legtöbbünk nem issza meg a szükséges
vízmennyiséget, ami a javuláshoz szükségeltetik, ezért alulhidratáltan
működünk és ennek következményeként különböző betegségektől szenvedünk.”
– Julian Whitaker.
„Bőrünkön keresztül elpárolog fél liter
víz, a lélegzettel eltávozik naponta 350 milliliternyi, a széklettel
elveszítünk legkevesebb 150 milliliternyit. Ez eddig összesen egy liter,
úgy, hogy »nem csináltunk semmit«. Az ember nem kaktusz, víz kell
neki!” – Dr. Lenkei Gábor
A vízfogyasztás hiánya szellemi leépüléshez is vezethet
„Nem kell a sivatagban eltévedned ahhoz,
hogy érezd a dehidratáció hatásait. Szinte minden ember, akivel nap
mint nap találkozol, dehidratált. Mennyien panaszkodnak, hogy nincs elég
energiájuk? Amerikában ez az első számú panasz. Az elégtelen mennyiségű
energia az első jele annak, amikor a vér, a szövetek, a szervek nem
kapnak elég vizet, illetve a májad és az agyad, ami a legkevésbé
tolerálja a vízhiányt. Ez arra engedett néhány kutatóorvost
következtetni, hogy az Alzheimer kór is az agy hosszútávú
dehidratációjából ered… Ők nem bolondok, csak szomjasak.
„…Minden alkalommal, amikor megmozdítod
valamelyik testrészed, hacsak egy ujjad vagy lábujjad is, víz
szükségeltetik hozzá. Ezért van a dehidratált embereknek annyi fájó
területük és fájdalmuk főleg az izületi részeken – akár már egész korai
fiatalkorban. Ezért van az is, hogy miért néznek ki az emberek olyan
öregnek, ugyanis a dehidratált belső szerveik ellopják a vizet a bőrtől,
hogy működni tudjanak. Máj, vese, hasnyál, gyomor, belek…
Ne feledd;
normális körülmények között is 24 óra alatt majdnem három liter vizet veszítesz!
Mit gondolsz, mi történik, ha nem pótolod a vízellátást?
A tested egy aszály-állapotba kerül. Csupán
2% esés a hidratációban zavarossá teszi a rövid távú memóriádat, ez az,
amikor nem jut eszedbe a barátaid neve, egyszerű számtani feladatok
feladják a leckét és elfelejted hova raktad le a kulcsodat.
Mivel az amerikaiak 75%-a krónikusan dehidratált, nem csoda, hogy sokan
becsavarodnak. Mégis, a megoldás nagyon egyszerű: hideg, tiszta víz.
Igyál meg 8-10 pohár tiszta vizet minden nap és meg fogsz lepődni, hány
betegség fog eltűnni. Ne aggódj, nem vagy bolond, csak dehidratált.”. Az
agyontartósított, agyoncukrozott, széndioxidozott külömböző levek,
szemét kólák nem pótolják a kristályos vízet. Sőt! Nem véletlenül vagy
egyre szomjasabb, kívánósabb elfogyasztásuk során. A sok felsorolt
adalékanyag és természetes/mesterséges cukor éppen hogy vizet von el a
szervezetből felszívódása során. Bármilyen meglepő, de a frissen facsart
természetesen és teljesen egészséges natúr gyümölcslevek sem
helyetesíthetik a vizet. Egyszerűen szükségünk van rá az emésztésnél, a
tisztulásnál!
A legegészségesebb víz az erdei
forrásokból vagy a bevizsgált ásott, illetve fúrt házikutakból nyerhető –
akinek lehetősége van rá, ezt fogyassza, a csapvíz helyett… Sajnos az
agyonreklámozott ásványvízzel is vannak kétségek - eleve a széndioxiddal
dúsítás, de más határértékekkel sincs minden rendben a szakma szerint.
Dr. Madarasi Pál
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése