Egy német minimálbéres kétszer annyit fog
keresni, mint amennyit az a magyar dolgozó kap, aki átlagbérért
dolgozik. Luxemburgban közel 600 ezer forintnak felel meg a legkisebb
kereset. Ha a nettó béreket nézzük, a kép még lehangolóbb. Csaknem
annyit visz haza egy magyar minimálbéres, mint egy montenegrói vagy egy
szerb.
Kétszáznegyvenezer forintnál jár a magyar
átlagbér - bruttóban. A magyar dolgozó átlagban így bruttó 1500
forintot keres óránként. (Ebben benne van az alapbér és a nem
rendszeres jövedelmek is, mint például a jutalom, prémium.) A német
minimálbéres ennek közel dupláját fogja.
|
Munka a Dunaferrnél (Fotó: Stiller Ákos)
|
Óránként ugyanis 8,5 eurós – 2600 forintos
órabért – vezetnek be Németországban. Európa gazdaságilag legerősebb
államában eddig csak úgynevezett ágazati bérminimumok voltak érvényben,
amelyekről a munkáltatók és a szakszervezetek állapodtak meg. A
minimálbér bevezetése 2015-től lép életbe Németországban, ugyanakkor
egyes csoportok kimaradnak az intézkedés alól, illetve átmeneti
időszakok is lesznek bizonyos ágazatokban.
A magyar munkavállalók java részének álomként
hangzik az óránkénti 2600 forintos (bruttó) minimum bér. A magyar
minimálbér órára lebontott - 635 forintos - összege ugyanis csak
kicsivel több mint 2 eurónak felel meg. Vagyis, amit egy német dolgozó
megkeres egy óra alatt, azt egy magyar fél nap alatt.
A magyar minimálbér mellesleg európai uniós
összehasonlításban az alsó traktusban található meg. Igaz, a régiós
vetélytársakkal egy társaságba tartozunk.
A kínai minimálbérek a leggazdagabb
tartományokban rohamosan zárkóznak fel a közép-európaiakhoz. Sőt, van
hely, ahol egy kínai munkás már többet keres, mint a magyar
minimálbéres – erről bővebben itt írtunk. Másodsorban az, hogy a
közép-európai államok minimálbérszintjei – a magyarral együtt –, ha
közelednek is a nyugati szintekhez, egyelőre úgy fest, hasonló ütemű
növekedéssel belátható időn belül nem érik el a nyugat-európai
szinteket. Harmadrészt pedig az látható, hogy a válságban lévő
délkelet-európai államok úgy reagáltak a krízisre, s igyekeztek növelni
versenyképességüket, hogy nem növelték, hanem több esetben
csökkentették (például Görögország) is a minimálbér szintjét.
Nem mindegy, hogy milyen árszínvonalnál
Magyar szemmel nézve elképesztően
magas lehet például a holland, vagy a luxemburgi minimálbér.
Előbbieknél havi 450 ezer forintot keres az, aki a legkevesebbet kapja,
míg Luxemburgban kis híján a 600 ezer forintot is eléri a minimálbér.
Nem tejfel azért minden, mert mindehhez magas árszínvonal is párosul,
azaz a megélhetés is jóval drágább: egy termék, ami idehaza száz
forintba kerül, az ott például 120 vagy 150 forintnak megfelelő euróba.
A magasabb minimálbérrel rendelkező
európai országokban az árszínvonal az uniós átlag 110-120 százalékán
áll. Az alacsonyabb minimálbérszintekkel rendelkező államokban az
árszínvonal is lényegesen alacsonyabb természetesen.
Amíg azonban hatalmas különbségek
vannak a minimálbérekben, az árszínvonalt nézve nincs olyan nagy
eltérés. A legalacsonyabb árszinttel Bulgária rendelkezik, ott az árak
az uniós árak felét érik el. Magyarországon az árak az uniós átlag 60
százalékát teszik ki.
Az is fontos, hogy mekkora az adóterhelés
Az oké, hogy tudjuk, mennyi a bruttó
minimálbér, és mekkora az árszínvonal uniós összehasonlításban, de
igazából talán az a legfontosabb, hogy mennyi pénzt is visznek haza a
borítékban a munkavállalók a hó végén. Hazánk ebből a szempontból
továbbra is csapnivaló helyzetben van – ami csak felnagyítja, hogy
mennyivel el vannak maradva a magyar keresetek a fejlett országokban
jellemzőtől.
A Mazars adótanácsadó cég friss
kutatása szerint az élőmunka terheinek tekintetében Magyarország
versenypozíciója továbbra is kedvezőtlen. Tény, hogy a személyi
jövedelemadó (szja) jelentős mértékben csökkent a korábbi években, de a
bérterhek régiós összehasonlításban továbbra is kiemelkedően magasak.
Magyarországon 100 eurónyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb
kedvezmények figyelembevétele nélkül) közel még egyszer annyi, 196 euró
teljes költséget jelent a munkáltatónak. Igaz, ez a mutató az elmúlt
években javult, de 2 ezer eurós, vagyis 620 ezer forintos havi
jövedelem esetében a 15 ország (Görögországtól Bosznia-Hercegovinán át
Oroszországig) összehasonlításában továbbra is csak a stabil utolsó
helyre elég.
Mindez azt eredményezi, hogy ha bruttó
minimálbérek tekintetében nem is, ám nettóban már komoly a lemaradásunk
nemcsak a nyugat-európai országoktól, de még a régiótól is: a 222
eurós, vagyis csaknem 66 500 forintos magyar nettó minimálbért a
szlovák, cseh, horvát és a lengyel is jelentősen felülmúlja (280, 305,
314, illetve 309 euró havonta). A magyar nettó minimálbérszint az
adótanácsadó kutatása szerint egy-két tucat euró híján a montenegrói és
a szerbiai szint környékén jár.
Mindenesetre a minimálbér erőltetett
ütemű, a gazdasági teljesítménytől elszakadó emelése hiba lenne, erre
int az elmúlt bő tíz év. A minimálbér drasztikus megemelése (a kétezres
évek elején vagy 2012-ben) munkahelyek tízezreinek elvesztéséhez
vezetett, mert a cégek egyszerűen nem tudták kigazdálkodni a megugró
bérterheket, ezért elbocsátással reagáltak.
HVG
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése