Izraeli miniszter: Irán szinte összes szíriai katonai létesítményét felszámoltuk

http://www.atv.hu/kulfold/20180510-izraeli-kulugyminiszter-iran-szinte-osszes

2018.május 8: Hacsaknem az oroszok nem csendesítik le a helyzetet, az irániak állítólag ki lesznek füstölve Szíriából. Vagy az amerikai-angol-francia erök által, vagy pedig maguk az izraeliek mennek elébe a dolgoknak, s nem várják meg, míg az irániak megtámadják Izraelt. A helyzet rossz.

Izrael máris lövi Szíriát
https://index.hu/kulfold/2018/05/08/izrael_maris_lovi_sziriat/
Izraelben készenléti állapotot rendeltek el, megnyitották az óvóhelyeket
https://444.hu/2018/05/08/izraelben-keszenleti-allapotot-rendeltek-el.meghnyitottak-az-ovohelyeket
Bekövetkezett: Trump felmondja az iráni atomalkut
https://444.hu/2018/05/08/bekovetkezett-trump-felmondja-az-irani atomalkut-

Merkel: Európának már nincs szüksége amerikai katonai jelenlétre

Angela Merkel német kancellár szerint az Egyesült Államok már nem védelmezi Európát, emiatt az Európai Unió saját kezében kell vegye sorsának alakítását. Az Európai Bizottság elnöke szintén ezen véleményének adott hangot.

Miután az európai országok nem tudták megakadályozni, hogy az Egyesült Államok felmondjon egy fontos nemzetközi szerződést – ezzel súlyosan sértve az európai érdekeket -, Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy az amerikaiak már nem védelmezik az európai érdeket, ezért Európa saját kezébe kell vegye sorsának formálását.

“Már nem támaszkodhatunk arra, hogy az Egyesült Államok egyszerűen megvéd minket. Ehelyett Európa saját kézbe kell vegye saját sorsának formálását. Ez a jövő feladata” – mondta.

Merkel kijelentését megelőzően az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker is olyan kijelentéseket tett, miszerint az Egyesült Államok hosszú távon elveszíti globális befolyását. Juncker elmondása szerint Európa kellene átvegye azt a vezető szerepet a világpolitikában, amit eddig az Egyesült Államok töltött be.

Donad Trump amerikai elnök kedden jelentette be, hogy az USA felmondja azt az egyezményt, amit a világhatalmak sokéves tárgyalássorozat után kötöttek az iráni atomprogram ellenőrzés alá vonásáról. Korábban számos európai ország vezetője közölte egyértelműen, hogy az iráni atomprogram-egyezmény fenntartása európai érdek.

http://www.hidfo.ru/2018/05/merkel-europanak-mar-nincs-szuksege-amerikai-katonai-jelenletre/

Tanulmány: Az USA megelőző atomcsapásra készül

 

A három amerikai biztonságkutató Postol, Kristensen és McKinzie azt írják a tanulmányukban, hogy az amerikai atomfegyverkészlet esetében nem csak arról van szó, hogy a nukleáris robbanófejek megbízhatóságát és biztonságosságát javítsák. Postol a tudomány, technológia és a nemzeti biztonságpolitika professzora a Massachusetts Institute of Technology-nál. Kristensen a Nuclear Information Project-et vezeti az Amerikai Tudósok Szövetségében és Mckinzie a Natural Resources Defense Council (NRDC) nukleáris programját vezeti. Idézet: „Valójában arról van szó, hogy a forradalmian új technológiák bevezetésével jelentős mértékben javítsanak az USA ballisztikus rakétáinak célpont-beazonosításán és találati pontosságán. Ezekkel a meglepő újításokkal közel megháromszorozták a jelenlegi amerikai atomfegyverek pusztító erejét: Csak akkor tesz egy atomhatalom ilyen előkészületeket, ha atomháborúra és annak megnyerésére készül, azáltal, hogy ellenségeit egy váratlan megelőző atomcsapással leakarja fegyverezni.” És mindezt úgy, hogy közben a nyugati politikusok és a média igyekeznek azt a látszatot kelteni, hogy az oroszok jelentenek fenyegetést.

 

Török politikus: szakadás történhet a NATO-ban

Török politikusok szerint a NATO-n belül szakadáshoz vezethetnek azok a szankciók, melyeket az Egyesült Államok hozna Törökország ellen az Sz-400 orosz rakétakomplexum vétele miatt.

Berat Conkar török országgyűlési képviselő a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozott az amerikai szankciókra adott esetleges török válasszal kapcsolatban. Elmondása szerint a kormány mindenféleképpen “releváns választ” fog adni az ellenséges intézkedésekre, ami szakadáshoz vezethet a NATO szervezetében.

A kormánypárti képviselő kifejtette; a Törökország elleni esetleges szankciók alapvetően összeegyeztethetetlenek a NATO tagjai közti szövetséges viszonnyal, emellett negatív irányba befolyásolhatják az Ankara és Washington közti viszonyt, ami jelenleg egyébként is “nehéz időket jár.”

Conkar szerint a Törökország elleni szankciók céljukat tekintve hatástalanok maradnak. Figyelmeztetett: ha a helyzet valóban szankciók bevezetésébe torkollik, az Egyesült Államok semmilyen legitim indokkal nem tudja alátámasztani, miért fordult egy NATO-szövetségese ellen.

Hivatalos: NATO-tagállam akarta megbuktatni Magyarország kormányát

“Egy ilyen helyzet eredményeként elkerülhetetlenül feszültség merül fel a NATO-tagállamok közt, a legkülönbözőbb területeken. A Törökország ellen szankciók bevezetése alapjaiban téves és meggondolatlan lépés” – mondta.

A politikus elmondása szerint Törökország “alternatív lehetőségeket” fog fontolóra venni, ha Washington életben lépteti a szankciókat Ankarával szemben.

“Egy olyan extrém lépés, mint a törökellenes szankciók bevezetése az Egyesült Államok számára is jelentős veszteségeket jelenthet. Olyan időket élünk, amikor a nemzetközi szereplők közösen kell szavatolják a térség és a világ biztonságát. Semmilyen felelőtlen lépés nem maradhat válasz nélkül.”

A hét folyamán Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kijelentette; Ankara válaszlépéseket fog hozni, ha az amerikai fél eláll az F-35 vadászbombázó repülőgép Törökországnak értékesítésétől. Elmondása szerint alapvetően nem összeegyeztethető az amerikai fél azon elgondolása, miszerint csak akkor adnak el fegyvert egy NATO-szövetséges országnak, ha az lemond más országokkal kötött üzleteket.

A múlt hónap folyamán Wess Mitchell külügyi államtitkár a külügyi bizottság előtt felszólalva jelentette be; Törökország amerikai szankciókkal kell szembenézzen, ha teljesíti az Sz-400 orosz rakétakomplexum megvásárlásával kapcsolatos üzlet feltételeit. Az amerikai fél ekkor megpróbált feltételeket szabni: az USA csak abban az esetben adná el az F-35-öt Törökországnak, ha a török kormány eláll az Sz-400 megvételétől.

http://www.hidfo.ru/2018/05/torok-politikus-szakadas-tortenhet-a-nato-ban/

Erdogan: a Nyugat a Balkán destabilizálására törekszik

Törökország határozottan ellenáll a Nyugat azon törekvéseinek, mellyel megpróbál válságot és instabilitást gerjeszteni a Balkán-félszigeten – mondta Recep Tayyip Erdogan török államfő.

A balkáni országok tavaly szemmel láthatóan az Európai Unió és Törökország érdekszféráinak ütközőzónájává váltak, miután Emmanuel Macron francia elnök kijelentette; az Európai Uniónak nyitnia kell azon balkáni országok irányába, melyek “osztoznak a demokratikus értékekben”, mert más esetben ezek az országok “olyan autoriter rezsimek befolyása alá juthatnak, mint Törökország vagy Oroszország”. Törökország külügyminisztériuma akkor éles elítélő nyilatkozatott adott ki a francia elnök kijelentése kapcsán.

Erdogan a szerb elnök Aleksandar Vuciccal tartott közös sajtótájékoztatója során azt mondta, a nyugati országok válságok gerjesztésével próbálják hátráltatni a balkáni országok és Törökország közti együttműködést.

“A nyugati országok negatívan ítélik meg a Balkánon folytatott tevékenységünket, kezdeményezéseinket, az általunk tett erőfeszítéseket … Azt látjuk, hogy valaki nem látja szívesen a Szerbiával, Bosznia és Hercegovinával folytatott együttműködésünket. Megpróbálják rossz színben feltüntetni törekvéseinket, mert tartanak az együttműködés kimenetelétől. A török kezdeményezések szembemennek azok elképzeléseivel, akik válságot és instabilitást akarnak gerjeszteni a Balkánon” – mondta.

A közös sajtótájékoztató során Vucic a térség egyik legfőbb hatalmi tényezőjeként beszélt Törökországról, ami jelentős hozzájárulást tett a “béke és stabilitás megőrzése” terén.

http://www.hidfo.ru/2018/05/erdogan-a-nyugat-a-balkan-destabilizalasara-torekszik/

Állítólag elhárítottak egy rakétatámadást Szaúd-Arábiában

A szaúdi légvédelem elfogott két, a húszi felkelők által indított rakétát, melyek Najran városában csapódtak volna be – áll az Al Arabiya TV-csatorna vasárnapi beszámolójában. A Szaada (Jemen) területéről indított rakétákat állítólag azonnal elfogták, miután behatoltak a szaúdi légtérbe.

Nem ez az első alkalom, hogy Szaúd-Arábia ehhez hasonló, Jemenből indított rakétatámadást hárít el. A múlt hónap végén Jazan területéről indítottak rakétákat a húszi felkelők, napokkal azt követően, hogy a jemeni legfelsőbb politikai tanács elnöke, Saleh Ali Al-Sammad életét veszítette egy szaúdi légicsapás során.

Korábban a nemzetközi sajtó több alkalommal is tévesen állította, hogy a szaúdi légierő elhárította a húszi felkelők által indított rakétatámadást.

Tavaly decemberben a Jemenből indított rakéták a rijádi repülőtér közelében csapódtak be. Az atlantista sajtó először egy álhírt közölt le, miszerint az ott állomásozó amerikai védelmi rendszer elhárította a rakétatámadást. A New York Times azonban cáfolta ezeket az értesüléseket. Kiderült; a húszi felkelők rakétái a Patriot-komplexumok jelenléte ellenére elérték céljukat.

Április végén szintén a szaúdi védelmi erők azt állították, hogy hét, Jemenből indított közép hatótávú ballisztikus rakétát fogtak el. Egy szemtanúk által rögzített és a The Aviationist által leközölt videofelvétel szerint azonban az amerikai gyártású Patriot rakéták két célt is eltévesztettek, és az egyik Patriot rakéta lakott területen csapódott be. Az incidens során egy családi ház megsemmisült, és haláleset is történt.

http://www.hidfo.ru/2018/05/allitolag-elharitottak-egy-raketatamadast-szaud-arabiaban/

A svédek 73%-a szerint nem lehet integrálni a migránsokat

Migránsok Stockholm külvárosában.

Az Európai Bizottság egy friss közvélemény-kutatása szerint Svédországban a lakosság többsége úgy látja, hogy a kormány bevándorláspolitikája kudarcot vallott, és nem lehetséges a migránsok integrációja.

Bár a közhidelem szerint Svédország az egyik legbefogadóbb ország Európában, egy nemrég készült közvélemény-kutatásból kiderült, hogy csak a kormány befogadó; a svéd lakosság 73%-a úgy gondolja, hogy túl sok a migráns Svédországban, a kormány bevándorláspolitikája és az integrációs törekvések pedig kudarcot vallottak.

Összehasonlításként; Portugáliában a lakosság 13, Írországban pedig 18 százaléka vall ugyanilyen nézeteket.

Az Európai Bizottság kutatása közel azonos eredményeket hozott az Ipsos felmérésével, melyet a Dagens Nyheter svéd napilap számára végeztek. Az Ipsos mérési eredményei szerint 10-ből 4 svéd állampolgár azt akarja, hogy “draszikusan csökkenjen az országban élő migránsok száma”.

A 2015-ben mértekhez képest ez a migránsok elutasítottságának megkétszereződését jelenti.

A mérés szerint összességében a svédek 60%-a támogatja a bevándorláspolitika szigorítását, eközben két év alatt felére csökkent (26-ról 12%-ra) azok aránya, akik támogatnának egy liberálisabb migrációs politikát.

Egy svéd politológus, Stig-Björn Ljunggren azzal magyarázta ezeket az eredményeket, hogy a svéd társadalom alapvetően nagyon befogadó, de ez nem azt jelenti, hogy az emberek egy arab-afrikai társadalomban akarnának élni. A lakosság többsége addig befogadó és barátságos az idegenekkel, ameddig ez nem veszélyezteti a társadalom homogenitását.

A svéd társadalom homogenitása azonban megszűnt a tömeges bevándorlás miatt, az afrikai és arab tömegek jelenléte alapvetően változtatta meg a mindennapokat és általánosságban a városképet. Ljunggren szerint ettől a ponttól a még több migráns beengedése csak a társadalmi feszültségeket élezi és a migráció elutasítottságát fokozza.


http://www.hidfo.ru/2018/05/a-svedek-73-a-szerint-nem-lehet-integralni-a-migransokat/

Németország a belbiztonságra összpontosítana a Bundeswehr újjászervezésével

Az új nemzetvédelmi koncepció szerint Németország elsősorban a belföldi tevékenységre összpontosítana, mert az utóbbi években a nemzetközi missziókban részvétel miatt kezeletlenül maradtak a főbb belbiztonsági problémák.

Ursula von der Leyen német védelmi miniszter meghirdette a német fegyveres erők teljes újjászervezését, ami után a belbiztonsági problémák kezelése fog a figyelem középpontjába kerülni. A Süddeutsche Zeitung egy “Koncepciók a Bundeswehr számára” című dokumentumra hivatkozva azt írja, a közeljövőben a Bundeswehr legalább olyan kiterjedt tevékenységet folytat majd belföldön, mint amennyire nemzetközi missziókban vesz részt.

A védelmi miniszter által meghirdetett új védelmi politika teljes fordulatot jelent a korábbi évtizedek gyakorlatához képest, melynek során a Bundeswehr tevékenysége főként a nemzetközi missziókban részvételre összpontosult.

Az újjászervezés részeként hosszú távon fokozzák a katonai kiadásokat, és megkezdődik a német fegyveres erők újra-felfegyverzése.

Korábban a Handelsblatt azt írta, a Bundeswehr 2018 folyamán több mint 450 millió eurót fog költeni a modernizációra.

A dokumentum azt követően jutott nyilvánosságra, hogy több német lap is azt írta; a Bundeswehr felszereltség- és létszámbéli hiányok miatt fokozatosan visszavonul a nemzetközi missziókban részvételtől.

http://www.hidfo.ru/2018/05/nemetorszag-a-belbiztonsagra-osszpontositana-a-bundeswehr-ujjaszervezesevel/