A WikiLeaks szerint minden igaz, ami Macronról kiszivárgott

A WikiLeaks szerint nem igazak Emmanuel Macron kampánystábjának azon állításai, miszerint a kiszivárogtatók hamis adatokat kevertek a valós dokumentumok közé.

Egyelőre semmilyen hamisítást nem találtak a WikiLeaks szakértői abban az adatállományban, amit ismeretlen személyek péntek éjjel szivárogtattak ki Macron kampánystábjának belső levelezéséből.

Nem sokkal az után, hogy ismeretlen személyek Macron köreinek magánlevelezéseit, a kampánystáb belső használatra szánt dokumentumait, pénzügyi adatait nyilvánosságra hozták, a volt pénzügyminiszter kampánystábja közleményt adott ki, miszerint valóban hackertámadás érte őket, de a kiszivárogtatott dokumentumok közé valótlan adatokat kevertek az ismeretlen elkövetők. Azonban a WikiLeaks Twitter-oldalán szombaton megjelent közlés szerint elemezték az adatállomány egy részét, és eddig semmilyen arra utaló jelet nem találtak, hogy a dokumentumokat valaki meghamisította volna.

„Egyelőre nem találtunk hamisítványt a Macron-kiszivárogtatásban, és szkeptikusak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy a Macron-stáb nálunk gyorsabban át tudta volna nézni az adatállományt.” – írták.

A kiszivárogtatás célja egyelőre ismeretlen, hiszen kevesebb mint két nappal az elnökválasztás második fordulója előtt történt, ami szakértők szerint túl késői időpont ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a választás kimenetelét.

Ugyanakkor, akik Hillary Clinton bukásakor orosz hackereket tettek felelőssé a kiszivárogtatásért, péntek éjjel szinte reflexből adták elő ugyanezt a történetet – bár aligha valószerű, hogy néhány óra alatt bárki is érdemi vizsgálatot folytatott volna le annak kapcsán, ki és hogyan szivárogtatta ki a Macronra vonatkozó adatállományt.

Miközben a dokumentumok kiszivárogtatásával az elnökjelölt adóelkerülési gyakorlatára vonatkozó adatok is nyilvánosságra jutottak, támogatóit – hasonlóan a Clinton-botrány lekommunikálásakor – nem a jelölt által elkövetett bűncselekmény foglalkoztatja, hanem az, hogy kitudódott.

Hivatalos: minden igaz volt, amit Clinton kapcsán kiszivárogtattak

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-wikileaks-szerint-minden-igaz-ami-macronrol-kiszivargott/

Vissza a gyökerekhez: a kármentés lehetőségéről szól a francia elnökválasztás

A Marine Le Pen és Emmanuel Macron közti választással a francia választók arról döntenek, hogy a sivatagi népek elárasszák-e Európát, és a franciák hosszú távon együtt kell-e éljenek a tömeges bevándorlással Európába hozott terrorfenyegetéssel.

Marine Le Pen kampánya arra hívta fel a figyelmet, hogy Franciaország mint az Európai Unió tagállama már nem tudja saját hatókörben kezelni azokat a problémákat, melyekkel a francia állampolgároknak nap mint nap szembesülniük kell. A határok őrizetlenül hagyása, a közrend megbomlása, a multikulturalizmus nyilvánvaló működésképtelensége voltak azok a tényezők, melyek a Nemzeti Front előretörését hozták, mígnem Marine Le Pen továbbjutott az elnökválasztás második fordulójába, és az elnöki poszt közelébe került. Az úgynevezett szélsőjobboldali jelölt rendkívül egyszerű ígéretek köré építette programját: a törvények mindenkire kell vonatkozzanak, a tömeges bevándorlást meg kell állítani, és az Európai Uniót meg kell fosztani azoktól a jogköröktől, melyek segítségével gyakorlatilag európai mértékű lakosságcserét hajt végre, hiszen többmilliós nem-európai népcsoportokat akar szétosztani a tagállamok közt.

Le Pen egy kiáltványban foglalta össze 144 javaslatát, melynek lényege, hogy öt év alatt helyreállítaná Franciaország nemzeti szuverenitását, visszavezetné az országot a nemzeti valuta használatához, és intézményi reformokon keresztül évente maximum tízezer főre csökkentené a befogadott bevándorlók számát, ami a közrend helyreállítására tett drasztikus lépésekkel párosulna.

Le Pen kampánya a nemzeti szuverenitás helyreállítása köré szerveződött, a francia történelmi hagyaték és kultúra védelmét tűzte zászlajára, miközben vállaltan radikális intézkedésekkel megakadályozná, hogy a Franciaországban megtelepedett nem-európai közösségek államellenes szervezkedést folytassanak. Évente tízezer főben maximálná a megadható menedékjogok számát, ellehetetlenítené az illegális bevándorlók számára az állampolgárság megszerzését, és az állampolgárság meglétéhez kötné a szociális juttatásokhoz, oktatáshoz, egészségügyhöz való ingyenes hozzáférést, amihez a lakosság támogatását egy népszavazással előzetesen kikérné.

A vég kezdete, ha népszavazás van

A jobboldali jelölt kampányának a nemzeti szuverenitásra hivatkozás okán visszatérő eleme a népszavazás; amellett, hogy kezdeményezné Franciaország EU-tagságának újratárgyalását a tagállamokkal, népszavazást írna ki az uniós tagság fenntartásáról, hogy a francia állampolgárok maguk dönthessenek arról, jelen feltételek mellett is része akarnak-e maradni az Európai Uniónak. Le Pen egyúttal azt is kilátásba helyezte, hogy lemond abban az esetben, ha a franciák többsége az uniós tagság fenntartására szavaz; ezáltal az ő megválasztása nem több, mint egy lehetőség Franciaország számára, hogy újra a nemzeti szuverenitás keretén belül dönthessen a legfontosabb kérdésekben.

Marine Le Pen egyúttal kilátásba helyezte az euró használatának felfüggesztését – elnöksége esetén Franciaország visszatérne a nemzeti valuta használatához, hogy a fizetőeszköz értékének szabályozásával képes legyen kezelni az uniós szinten kezelhetetlen gazdasági problémákat. Az elnökjelölt további népszavazásokat helyezett kilátásba többek közt az alkotmány módosításáról, amivel törvénybe iktatná, hogy a jövőben Franciaország alkotmánya kizárólag népszavazással legyen módosítható, amit akkor lehet kiírni, ha előtte félmillió állampolgár szavazatával támogatja a kezdeményezést.

Le Pen kampányának szerves részét képezte a törvény uralmának helyreállítása „mindenhol és mindenki számára”. A rendőrség megerősítésével újra ellenőrzés alá vonná az úgynevezett no-go zónákat, ahol a nem-európai lakosság többségbe jutása miatt az európai ország törvényeinek betartatása lehetetlenné vált. Az elnökjelölt további tizenötezer rendőrt toborozna, emellett meghirdette a szervezett bűnözői csoportok és etnikai alapon szerveződő bandák teljes lefegyverzését, és egy terrorellenes ügynökség létrehozását, ami az államra leselkedő belső fenyegetések felismeréséért és leküzdéséért lenne felelős. Le Pen a rendfenntartó erők megerősítése mellett meghirdette a börtönrendszer kibővítését több mint negyvenezer újabb cellával, emellett a bűncselekmény elkövetésével megvádolt külföldiek azonnali kiutasításának politikáját.

„Ez az én hazám” – Nem Trump megválasztása óta zaklatják a bevándorlókat

Le Pen biztonságpolitikájának gerincét alkotja a dzsihádizmus és más muszlim extrémista tevékenység elleni harc, beleértve a no-go zónák szervezett bűnözői csoportjai és a dzsihádisták által kezdett kiberhadviselés elleni védekezést is. Az elnökjelölt emellett kijelentette, hogy Franciaország ki kellene lépjen a NATO-ból, hogy a védelmi kiadások elosztásáról ismét a nemzeti kormány dönthessen, és így elsősorban a belföldön jelentkező fenyegetések semlegesítésére lehessen költeni az adófizetők pénzét.

Határvédelem, rendteremtés, bevándorlás elleni harc, a lényeges intézkedések népszavazással megtámogatása – emiatt indult belföldi és külföldi össztűz Marine Le Pen személye ellen. Amennyiben a francia választók ma a Nemzeti Front volt vezetőjére voksolnak, Franciaország újra a nemzeti gyökerek, az európai kultúra irányába fordulhat, megkezdődhet egy megújulási folyamat. A jelenleg esélyes jelöltnek tartott Emmanuel Macron azonban hitet tett a kétsebességű Európa mellett, ami az Európai Egyesült Államok létrehozásának, a nemzetállami keretek felszámolásának lépcsőfoka. Az önmagát Európa-pártinak nevező Macron liberális elvei mentén elárasztaná az Európai Uniót sivatagi népekkel, hogy végül az európai nemzetek a felismerhetetlenségig eltorzuljanak. A francia választók ma elsősorban erről döntenek, még ha nem is egyértelműen így fogalmaztak a jelöltek. A jövő hét kezdetén már látható lesz, milyen irányba mozdul el Európa erről a hosszú évek óta formálódó holtpontról.

http://www.hidfo.ru/2017/05/vissza-a-gyokerekhez-a-karmentes-lehetosegerol-szol-a-francia-elnokvalasztas/

A kelet-európaiak többsége ellenzi a menekültek befogadását

Egy tizenöt kelet-európai országban végzett közvéleménykutatás során kiderült, hogy Kelet-Európában a lakosság túlnyomó többsége ellenzi a szíriai menekültek befogadását. Magyarország a migránsok befogadását leginkább ellenző országok közé tartozik.

A Gallup által publikált közvélemény-kutatásból kiderült, hogy azok a kelet-európai országok támogatják legkevésbé a bevándorlást, ahol a legkevesebb nem-európai bevándorló él. Magyarországon a lakosság 70, Macedóniában 66, Montenegróban 66 százaléka ellenzi a szíriai menekültek befogadását, miközben olyan balkáni országokban, ahol nagy arányban él muszlim lakosság, az emberek nagyobb arányban fogadják el a bevándorlást. Albánia és Koszovó ennek megfelelően inkább támogatta a menekültek befogadását, de ezekben az országokban is csak a lakosság 8 százaléka mondta azt, hogy mindenkit be kell engedni.

Görögországban, ahol jelenleg is több százezer szíriai menekültet szállásolnak el, a lakosság közel fele azt a véleményt képviselte, hogy bizonyos létszámú menekültet be kell engedni, de alaposan meg kellene válogatni, ki léphet át a határon.

A kutatás során kiderült, hogy a migráció megítélésében a vallási háttér is jelentős szerepet játszik. Az önmagát ateistának valló emberek 63%-a ellenzi a migránsok beengedését. Muszlimok esetében ez az arány 36 százalék, a keresztény lakosságnak pedig 54%-a ellenzi a tömeges bevándorlást. A kutatást 2016 április és júliusa közt végezték a kelet-európai országokban, országonként ezer fő megkérdezésével, 3,5-3,8 százalékos hibahatár mellett.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-kelet-europaiak-tobbsege-ellenzi-a-menekultek-befogadasat/

A lengyelek többsége ellenzi a muszlim menekültek befogadását

A lengyel lakosság többsége ellenzi, hogy a kormány muszlim országokból fogadjon be menekülteket, egy kedden nyilvánosságra jutott közvélemény-kutatás eredményei szerint.

A TVP hírügynökség beszámolójában az áll, hogy egy friss közvélemény-kutatás szerint a lengyel lakosság 46%-a élesen ellenzi a muszlim menedékkérők befogadását. A megkérdezettek 27%-a az „inkább nem” választ adta a menedékkérelmek megadására vonatkozó kérdésre, így az eredmények szerint a lengyel társadalom közel háromnegyede inkább a migránsok befogadása ellen foglal állást.

A megkérdezés során mindössze a válaszadók 4%-a mondta azt, hogy egyértelműen befogadná a muszlim menedékkérőket, 19%-uk pedig az „inkább igen” választ adta.

A válaszadók négy százaléka nem nyilvánított véleményt ebben a kérdésben. A felmérést 1004 lengyel állampolgár megkérdezésével végezték reprezentatív mintán, három százalékos hibahatárral.

Az Európai Bizottság először 2015 szeptemberében szólította fel az Európai Unió tagállamait, hogy fogadjanak be összesen 160 ezer migránst az észak-afrikai és közel-keleti országokból, két év leforgása alatt. Az egy országra jutó kvótát a tagállamok mérete, lakosságszáma és gazdasági viszonyai alapján állapították meg.

Márciusban Beata Szydlo lengyel miniszterelnök egyértelművé tette; országa nem fogadja el, hogy ráerőltessék a migránsok elosztását, és egyúttal visszautasította a részvételt a migránsok áthelyezését célzó programban.

http://www.hidfo.ru/2017/05/a-lengyelek-tobbsege-ellenzi-a-muszlim-menekultek-befogadasat/

Az Europol szerint a Telegram nem segíti a terrorellenes harcot

Az Europol vezetője azzal vádolja a Telegram üzemeltetőit, hogy nem tanúsítanak együttműködést a terrorizmus elleni harcban.

A Telegram üzenetküldő programot akadálytalanul használhatják a Daes terroristái az egymás közti kommunikációra, és az üzemeltetők nem működnek együtt az európai hatóságokkal a terrorfenyegetés elhárítására tett erőfeszítések során – mondta Rob Wainwright, az Europol igazgatója.

„Bizonyos esetekben egyszerűen nem működnek együtt velünk. Számunkra a legnagyobb problémát a Telegram okozza… bizonyos fokú együttműködésre hajlandóak ugyan, de ez meg sem közelíti a Facebook és a Twitter által tanúsított együttműködés szintjét.”

Wainwright a Times napilapnak nyilatkozva azt is elmondta, hogy a terrorszervezetek nem csak propagandatevékenységre és toborzásra használják a Telegramot, hanem egyszerűen ezen az alkalmazáson keresztül irányítják a fiatal dzsihádistákat.

A Londonban május 3-4-én tartott Nemzetközi Terrorellenes Konferencián felszólalva Wainwright kifejtette, hogy bizonyos nyugati nagyvállalatok egyre inkább együttműködést tanúsítanak a terroristák kiszűrése terén, ezért a Daes arra kényszerült, hogy saját üzenetküldő alkalmazást fejlesszen ki.

Pavel Durov, a Telagram alapítója januárban azt mondta, az üzenetküldő alkalmazásban már több mint 660 csatornát tiltottak le terrorista propaganda terjesztése miatt.

http://www.hidfo.ru/2017/05/az-europol-szerint-a-telegram-nem-segiti-a-terrorellenes-harcot/

Egy új koreai háború veszélyeire figyelmeztet az orosz külügyminisztérium

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter óva intett attól, hogy az Egyesült Államok erőszakos úton próbálja megoldani a koreai válságot.

Az Észak-Korea körül kialakult helyzet katonai megoldására tett kísérletek katasztrofális következményekkel járhatnak – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, egy a finn külügyminiszterrel tartott találkozó utáni sajtótájékoztatón.

„Meggyőződésünk, hogy a Koreai-félsziget atomproblémájára csak politikai megoldás létezik, a katonai megoldási kísérletek katasztrófával végződnének.”

Egy újabb koreai háború lehetősége azt követően merült fel, hogy Észak-Korea újabb atomfegyver-kísérletei miatt Donald Trump amerikai elnök elrendelte, hogy a haditengerészet készüljön fel a helyzet katonai megoldására. A félsziget közelébe érkező amerikai flotta egyelőre a dél-koreai haditengerészettel kezdett közös hadgyakorlatokat.

Az amerikai sajtó beszámolói szerint Donald Trump bármelyik pillanatban elrendelheti a katonai beavatkozást. Ugyanakkor, a kínai külügyminisztérium szintén felszólította az Egyesült Államokat a katonai megoldás mellőzésére, Trump egy utóbbi Twitter-bejegyzése pedig bizonytalanságot tükrözött az észak-koreai katonai beavatkozás kapcsán.

http://www.hidfo.ru/2017/05/egy-uj-koreai-haboru-veszelyeire-figyelmeztet-az-orosz-kulugyminiszterium/

Na ezért nem tartja meg Trump az ígéreteit

Az elmúlt pár év során azt találtam, hogy Brandon Smith elég megbízhatóan elemzi a körülöttünk folyó eseményeket és a mögöttük sejthető célokat, illetve jól körvonalazza az ezek alapján várható forgatókönyveket. Persze nem olyan biztosan, mint mindenható Tervezőnk, akinek szívünk titkaihoz is bejárása van, de azért elég hasznosak vagy legalábbis érdekesek ahhoz, hogy megosszam őket. Brandon ezúttal a Trump-jelenség értelmezését folytatja a korábban elindított gondolatmenet mentén.

Amellett, hogy megjósolta Trump választási győzelmét, abban is elég biztos volt, hogy elnökségét elődjéhez hasonlóan a washingtoni bennfentesek, Goldman Sachs bankárok és háborúgyártó politikusok fogják irányítani.

Lássuk:

Trump egyik első ígérete volt, hogy „lecsapolja a mocsarat” és ez volt az első, amiben visszatáncolt. Olyannyira, hogy lecsapolás helyett éppen azokkal a mocsári lényekkel töltötte meg kabinetjét, akiknek kiebrudalását ígérte, és akiket riválisa, Hillary Clinton is szolgált.

Ebből sejteni lehetett, hogy a többi ígéret is hasonló sorsa jut, vagy azért, mert eleve ez volt a szándék, vagy azért, mert a Fehérház a főnök személyétől függetlenül a kijelölt keretek között kormányozza az Egyesült Államokat.

Trump mentéségre legyen mondva, hogy az elnöki ciklus még nagyon az elején jár, így egyes ígéretek még megvalósulhatnak, de a jelen helyzetet nézve, ennek egyre kisebb a valószínűsége.

A törvényjavaslat szerint a kabinet finanszírozása szeptemberig szól. Vajon a kormány végül beadja a derekát, hogy elkerülje a csődöt? Valószínűleg. Ez amúgy egy olyan terület ahol Trump igazi tűzvészt indíthatna, ha a másik opciót választaná. Trump támogatói mindenesetre erősen törik a fejüket, hogy hová tűnt a csökkentett üzemmódú államgépezetet ígérő, harapós bajnokuk.

Bár Trump célzott arra, hogy egy szeptemberi államcsőd jól jöhet az országnak, kevés az esély rá, hogy ezt tényleg hagyja megtörténni.

A NAFTA, vagyis az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény elleni kiállását is módosította. A Wall Street Journal számára adott interjúban a döntését azzal magyarázta, hogy ő egy „nacionalista globalista”. Tessék?

Trump azt a korábbi kijelentését is visszavonta, hogy Kína manipulálja a valutaárfolyamokat. Elképzelhető, hogy ezt egy Észak-Korea elleni támadás előkészületeinek részeként teszi. Az pedig, hogy Kína már nem áll ki kommunista társa mellett, azt mutatja, hogy a keleti nemzetek szintén a nyugatra jellemző globalista befolyás alatt állhatnak, vagyis teszik, amit mondanak nekik. Amennyiben Kína tartja magát legújabb álláspontjához, egy Észak-Korea elleni támadás egyre valószínűbbnek tűnik.

Ez a fajta retorika szintén szembemegy Trump korábbi pozíciójával, hiszen Irakkal kapcsolatban folyton arról beszélt, hogy a háború „teljesen értelmetlen” és az Egyesült Államoknak „még haszna sincs belőle”. Amennyiben az Irak elleni háború értelmetlen, mit mondhatnánk egy Észak-Korea elleni háborúról? Ez a háború még tovább tartana és még többe kerülne. De talán éppen ez a cél…

Mi lehet az oka a 180 fokos fordulatnak Trump politikai álláspontjában?

Kezdésnek ne felejtsük el, hogy Trump nem véletlenül került a Fehérházba. Első és legfontosabb, talán számára sem egyértelmű feladata, hogy a konzervatív címkét viselő táborból és a szuverenitást fontosnak tartókból bűnbakot gyártson az elkerülhetetlenül közelgő katasztrófákhoz. Innen lehetett előre sejteni Trump győzelmét, majd a választási ígéretek visszavonását is. Trump azért lett az Egyesült Államok elnöke, hogy a konzervativizmust egyszer s mindenkorra befeketítse.

Ettől függetlenül azt is fontos látni, hogy Trump konzervatív támogatottsága, a globalisták reményeivel ellentétben, egyáltalán nem vak vagy egységes. Nagyon sok konzervatív figyeli kritikus szemmel és igen óvatosan Trump ténykedését. Ettől persze még nem biztos, hogy meg lehet úszni a bűnbak szerepet. Van, aki úgy gondolja, hogy folyamatos vélemény- és pozícióváltása miatt Trump alkalmatlanná vált a bűnbak szerepre, mert nem „konzervatívként viselkedik”, pedig a lényegen ez nem változtat.

Trump egy konzervatív, nacionalista platformon győzött és retorikája továbbra is a nacionalista képet erősíti. Akkor is, ha a tettei ezzel nincsenek összhangban. A globalisták továbbra is neki szánják a konzervatív szerepet és a nyilvánosság nagy része ez alapján fogja megítélni, mert a kézzelfogható tettekhez képest a retorika sajnos jobban megmarad az emberek fejében.

A liberális gondolkodók is kitartanak Trump konzervativizmusa mellett, mert mindenáron szeretnék bebizonyítani, hogy a konzervatív elvek gonoszak. Trump minden rossz döntését a konzervativizmusra kenik majd, akkor is, ha még köszönőviszonyban sincsenek a konzervatív elvekkel.

Trump színváltásának másik oka az lehet, hogy az elit már nem tartja szükségesnek a „konzervativizmus és szuverenitás védelmezője” álca fenntartását. Talán azért, mert a válság már nagyon közel van, vagy olyan eseményekre számítanak, amik elfeledtetik az emberekkel az ilyen „mellékes” tényezőket.

Egy Észak-Korea elleni támadás például ilyen esemény lehet. Észak-Korea megtámadása minden szempontból teljesen értelmetlen, ami valóban csődbe juttathatja az Egyesült Államokat (hivatalosan is, nemcsak technikailag). Hihetetlen, hogy mennyire elszántan próbálják mélyíteni a feszültséget Észak-Korea és az Egyesült Államok között. Ennyire értelmetlen retorika az Irak elleni háború óta nem dőlt a Fehérházból. Obama se hagyott ki egyetlen helyzetet sem, ha háborúk kirobbantásáról volt szó, de Trump és Észak-Korea esetében az ürügyek gyártásával se nagyon törődnek, ami indokolhatna egy ilyen háborút. Mintha egyszerűen csak napirendre tűzték volna és kész.

Ettől függetlenül az igazi válság továbbra is inkább gazdasági jellegűnek tűnik. Az elmúlt nyolc év során rekord mennyiségű pénzügyi lufit fújtak fel, így tényleg nem az a kérdés, hogy mikor durrannak ki, hanem az, hogy mikor.

Persze mindemellett az is elképzelhető, hogy a Trump kabinet egyszerűen csak bénázik vagy rosszul időzít, de ennek kevesebb az esélye.

A rekord mennyiségű színváltást könnyelműség lenne céltalan skizofréniával magyarázni. Az Obama kormány is számtalanszor visszatáncolt ígéreteivel, csak éppen óvatosabban, és mindig fenntartva a látszatot. Ezért is sikerült kitölteniük a két teljes ciklust. Trumpnál nem ez a helyzet. Talán azért, mert komolyabbak a tétek vagy azért, mert időben közelebb vagyunk a tervezett válsághoz.

Addig állandó vitatéma lesz, hogy vajon a háttérhatalom menet közben vette át az irányítást a Fehérház felett, vagy erre nem volt szükség és Trump végig az ő emberük volt. A második variációnak azért nagyobb a valószínűsége, mert Trump nem sok ellenállást mutatott a fennálló hatalommal szemben, illetve az ellenállás mindössze szóbeli volt. A szavak pedig mit sem érnek tettek nélkül.

A helyzet egyik pozitív hozadéka lehet, hogy mivel sokan nem dőltek be a retorikának, a forgatókönyv jelentősen csúszhat. Emellett persze az se felejtsük el, hogy amikor az elit nem kapja meg, amit akar, többnyire régi, jól bevált eszközeihez nyúl, ami a háború és az erőszak.

(Forrás: alt-market.com)
http://idokjelei.hu/2017/05/na-ezert-nem-tartja-meg-trump-az-igereteit/

Októberben visszavonható lesz a CEU működési engedélye

Szerdán a Közép-európai Egyetem rektorával közölt egy beszélgetést a BBC brit médiatársaság, melyből kiderült, hogy amennyiben nem történik változás CEU-ügyben, már idén októberben visszavonhatóvá válik az egyetem működési engedélye.

Michael Ignatieff szerint a CEU már hat országtól ajánlatot kapott arra vonatkozóan, hogy amennyiben Magyarországon nem sikerül megoldani a továbbműködést, oda költöztethetik az egyetemet.

„Nem zárunk be, de lehet, hogy el kell hagynunk az országot” – mondta.

A rektor szerint a magyar kormány „komoly hibát követett el” azzal, hogy azt gondolta, a Trump-adminisztráció támogatni fogja a CEU felszámolását. „Az amerikai kormány azonban már az első pillanattól rendkívül egyenes módon viselkedett” – tette hozzá.

Az amerikai fél azonban úgy tűnik, nem akarja bármi áron megmenteni a Soros-egyetemet, mert az egyenlő félként tárgyalás helyett eddig csak követeléseket és ultimátumokat tudott felmutatni, miszerint a kormány vissza kell vonja a felsőoktatási törvény módosítását. Ez a hozzáállás azonban nem a CEU helyzetének rendezését szolgálja, hiszen a magyar törvények szerint az egyetem működését hat hónapon belül államközi szerződés kell garantálja, ellenkező esetben a működése törvénytelenné válik.

Az amerikai külügyminisztérium ráadásul a napokban közölte, hogy jelentős leépítésekbe kezd. Trump megválasztása után egyelőre még nem került sor arra a tisztogatásra, ami jelentős külpolitikai változások idején rendszerint lezajlik egy ország külügyminisztériumában, így az amerikai külügy hozzáállásának alakítását továbbra is az egypólusú világrend fenntartását szolgáló szakértői gárda folytatja. Ameddig a nagy tisztogatási hullámok le nem zajlanak az amerikai minisztériumokban, addig aligha előre jelezhető, hogyan fog viszonyulni az Egyesült Államok ahhoz, ha a Soros-egyetem működése törvénytelenné válik Magyarországon.

http://www.hidfo.ru/2017/05/oktoberben-visszavonhato-lesz-a-ceu-mukodesi-engedelye/

Senki nem hisz már a Soros-egyetemnek

A Soros-egyetem felszólította a kormányt (!), hogy azonnal kezdjen vele tárgyalásokat a továbbműködés lehetőségeiről. Egyelőre azonban az sem tudható, kivel lehetne tárgyalni, mert a CEU központjában csak az Open Society Foundation található.

Furcsa közlemény jelent meg a CEU weboldalán, melyben az egyelőre törvénysértő módon működő egyetem felszólítja a magyar kormányt, hogy haladéktalanul kezdjen vele tárgyalásokat a továbbműködés legálissá tételéről.

„A magyar kormányzat azt állítja a nyilvánosság előtt, hogy nem akarnak bezárni semmilyen egyetemet. Azonban ennek az állításnak ellentmond a felsőoktatási törvény módosításának, a lex CEU-nak a szövege. Amennyiben a törvényt nem vonják vissza, vagy nem módosítják újra, az Oktatási Hivatal már 2017. október 12-től visszavonja a Central European University működési engedélyét. 2018. január 1-je után a CEU nem vehet fel új diákokat” – áll a Soros-egyetem weboldalán megjelent szövegben.

„A CEU arra is szeretné felhívni a figyelmet, hogy az elmúlt három hétben, amióta Áder János köztársasági elnök tárgyalásra szólította fel az érintett feleket, a CEU-val a kormány részéről nem tárgyalt senki.” – írták, hozzátéve, hogy a magyar kormány befolyásos külföldi személyek és intézmények véleményét kellene mérvadónak tartsa a magyarországi felsőoktatás kapcsán.

”A CEU szorgalmazza, hogy a magyar kormány hallgasson az Európai Bizottság, az Európai Néppárt, több mint 650 egyetem, 24 Nobel-díjas, az Egyesült Államok, Németország és Franciaország kormányainak, több tízezer magyar polgár és a magyar értelmiség különböző politikai meggyőződésű tagjainak kérésére.”

Ugyanakkor, a Magyar Idők egy publicisztikája szerint a kormány álláspontja egyértelmű – ellentétben a Soros-egyetemmel, melynek működése teljesen átláthatatlan. Az egyetem alapítója és rektora is titkos éjjeli találkozókon, egy üveg Whisky mellett Brüsszelben próbálja egyengetni az egyetem sorsát, miközben a magyar kormány továbbra sem tudja, hogy egy vagy két egyetemről van szó, így az sem egyértelmű, kivel kellene tárgyalni.

„Ellentmondásos a CEU kommunikációja, hiszen közleményükben azt írták magukról, egyetlen, integrált egyetem a magyar és az amerikai CEU, így viszont nem lehetséges, hogy az amerikai CEU-val nem osztják meg az Európai Unióban elnyert kutatási pénzeket.” – áll a Magyar Idők beszámolójában.

Bár a tömegdemonstrációk résztvevői és a liberális sajtóorgánumok a CEU továbbműködését követelik, a CEU weboldalán megjelent közleményből kiderült, hogy egyik oktató sincs velük szerződéses viszonyban. „Az ezen oktatási programokban tanító oktatóknak a KEE-vel van magyarországi munkaszerződése.” – írták, miközben a közlemény a CEU nevében, a CEU weboldalán jelent meg, a CEU megvédésének szándékával. Okkal merül fel a kérdés sokakban:

hogyan akar diákokat felvenni a CEU, ha oktatói sincsenek?

Korábban egy kormánypárti bulvárlap rámutatott, hogy a CEU bejegyzett címén valójában Soros György egy másik állatkája, az Open Society Foundation található. Lehet, hogy végső soron az Open Society Foundation megvédéséről szól ez a médiahisztéria? Ha a CEU-nak oktatói sincsenek, bejegyzett New York-i központjában pedig csak Soros György alapítványa működik, miért jelentene problémát a működési engedélyük visszavonása?

Azonban a legnagyobb kérdés mégis az: ki és milyen célra képzi ki azokat a diákokat, akiket a CEU vesz fel, miközben a CEU-val saját bevallása szerint egyetlen oktató sem áll szerződéses viszonyban, bejegyzett címükön viszont az Open Society Foundation működik?

http://www.hidfo.ru/2017/05/senki-nem-hisz-mar-a-soros-egyetemnek/

Nyílt társadalom Svédországban: alkalmazkodik a McDonalds

A McDonalds Svédországban egy főként bevándorlók által lakott községben elkezdett arab nyelven forgalmazni. A nyílt társadalomban a népek jönnek-mennek, a fogyasztók nagy része már nem érti a svéd feliratokat.

A Stockholm megyében található Södertälje községben már arab nyelvű szórólapokat terjeszt a McDonalds, mert a migránsok által lakott területen a lakosság több mint harmada nem érti a svéd beszédet. A község lakossága mintegy 73 ezer fő, ennek több mint harmada arab országból érkezett migráns, akik nem tanultak meg svédül, és elég nagy számban érkeztek ahhoz, hogy a helyi szolgáltatóknak kelljen hozzájuk alkalmazkodni.

A McDonalds a múlt hétvége folyamán kezdte meg a községben az arab nyelvű szórólapok terjesztését. A szórólap hátsó felén állítólag svéd felirat is látható, de az arab nyelvű szöveg jól mutatja, hogy a bevándorlók nem integrálódtak, ehelyett a helyi közösség kell igazodjon hozzájuk.

Az arab nyelv használatának elterjedése az étteremláncban nem az egyetlen példája annak, hogy a tömeges bevándorlással a svédek kellett alkalmazkodjanak a bevándorlók tömegeihez. A Länstidningen napilapnak nyilatkozva egy 51 éves svéd asszony arról beszélt, hogy a környéken már elég nehéz munkát találni, ha valaki nem tud arabul.

A svéd hatóságok már 2016-ban előrevetítették, hogy Svédországban második legnagyobb nyelvvé válik az arab. Korábban a finn volt a második legelterjedtebb nyelv Svédországban, de ezt a második helyet a tömeges bevándorlás miatt egy nem-európai nyelv veszi át.

"Az európaiak kevesen vannak, ezért a migránsoknak kell adni a földeket"

http://www.hidfo.ru/2017/05/nyilt-tarsadalom-svedorszagban-alkalmazkodik-a-mcdonalds/