A Brexit-miniszter szerint nem fognak fizetni a kilépésért

David Davis, az Európai Unióból kilépésért felelős brit miniszter egyértelműen kijelentette, hogy nem fognak 100 milliárd eurót fizetni az EU-nak a kilépés lehetőségéért cserébe.

Az Egyesült Királyság nem fogja kifizetni azt a „válási számlát”, amit az Európai Unió vár tőle a Brexit lefolytatása után – mondta David Davis, az Európai Unióból kilépésért felelős brit miniszter.

A nap folyamán a Financial Times arról számolt be, hogy az Európai Unió a korábban jelzettnél magasabb összeg megfizetését várja el az Egyesült Királyságtól; az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker által márciusban követelt 60 milliárd euró mostanra 100 milliárdra növekedett, és a kilépési tárgyalások során ez egy olyan tényező lenne, amiből az Európai Unió nem hajlandó engedni; eleve bármilyen megállapodás csak akkor lehetséges a Brexittel kapcsolatban, ha a britek elfogadják ennek az összegnek a megfizetését.

A kilépésért felelős miniszter azonban az ITV-nek nyilatkozva egyértelműen kijelentette; „nem fogunk 100 milliárdot fizetni.”

„Az a célunk, hogy megkössünk valamiféle megállapodást, de eközben szem előtt tartjuk az alternatív lehetőséget is. Nem véletlen mondta Theresa May, hogy a megállapodás hiánya jobb mint egy számunkra előnytelen megállapodás megkötése.” – mondta. Davis szerint amiatt sem fognak fizetni az EU-nak, mert Brüsszel mindig egyre többet követel: korábban 50 milliárd eurót kértek, később ez 60 milliárdra nőtt, mostanra pedig már 100 milliárdos megfizetendő összegről beszélnek a Brexit kapcsán.

2016 június 23-án a britek népszavazással döntöttek arról, hogy kilépjenek-e az Európai Unióból. A szavazás során a választók 51,9%-a, több mint 17,4 millió ember döntött az Európai Unióból kilépés mellett.


http://www.hidfo.ru/2017/05/a-brexit-miniszter-szerint-nem-fognak-fizetni-a-kilepesert/

Az új brit kormány mégse lépne ki az Európai Unióból

Az Európai Parlament elnöke, Antonio Tajani úgy gondolja, hogy a Brexitet még vissza lehet fordítani, és az új brit kormány meggondolhatja magát az Európai Unióból kilépéssel kapcsolatban.

Tajani a The Guardian brit lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy nem számít, ha a másik 27 tagállam már elfogadta a britek kilépését, és ez a folyamat bármikor visszafordítható, ha a kormány meggondolja magát a választások után.

A brit parlament alsóháza szerdán támogatásáról biztosította Theresa May előrehozott választások kiírására vonatkozó tervét. A kormányfő szerint az előrehozott választás célja, hogy túllépjenek a parlament megosztottságán, és sikeresen lebonyolítsák az Európai Unióból kilépést megelőző tárgyalásokat.

2017. április 20-án a Munkáspárt Brexit-felelős bizottsági tagja, Stephen Timms azonban a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta, az előrehozott választás inkább az EU-ból kilépés elhalasztását szolgálja, nem a tárgyalások sikeres lebonyolítását.

http://www.hidfo.ru/2017/04/az-uj-brit-kormany-megse-lepne-ki-az-europai-uniobol/

Még több amerikai katonát küldenek térségünkbe

Az amerikai hadsereg európai parancsnokságának (EUCOM) képviselője kedden bejelentette, hogy a Németországban állomásozó 4. gyalogoshadosztály parancsnoki egységét áttelepítik Lengyelországba. Ennek deklarált célja, hogy az amerikai fegyveresek gyorsan a helyszínre érkezhessenek, ha egy térségi országban válsághelyzet formálódik.

A Defence24 lengyel hírportál a divízió műveleti parancsnokságának vezetőjét, Brent Williams-t idézve azt írja, hogy a jelenleg a Rajna-vidék-Pfalz tartományban (Baumholder) állomásozó 4. gyalogoshadosztályt áttelepítik Lengyelországba, Poznan területére. Az intézkedés célja, hogy az amerikai fegyveresek gyorsabban odaérhessenek, ha egy térségi országban „válsághelyzet” kezdődik.

„A műveleti parancsnoki egység Németországból Lengyelországba költöztetése fokozza az amerikai fegyveres erők eredményességét, hatékonyságát, és a gyors haderőmozgatásra való képességét. A műveleti parancsnoki egység Lengyelországban tovább erősíti az amerikai fegyveres erők és európai szövetségeseink, az európai vezetők és civilek közti kapcsolatot, általánosságban fokozva ezáltal a szövetség arra való képességét, hogy bármilyen fenyegetésre vagy válságra reagálni tudjon Európában.” – mondta.

Az USA beavatkozna a magyar oktatásügybe

A lépés részét képezi az Atlanti Megoldás Hadműveletnek, amivel az amerikai hadsereg az úgynevezett orosz veszélyt próbálja ellensúlyozni Ukrajnában.

A NATO 2014 óta nagymértékben fokozta katonai jelenlétét Kelet-Európában. A nyugati országok azzal vádolják Oroszországot, hogy beavatkozott az ukrán válságba, de Moszkva mindeddig tagadott minden ezzel kapcsolatos vádat. A NATO a 2016-os varsói csúcstalálkozón hozott döntést arról, hogy további fegyveres erőt küld Oroszország határaira, a balti országokba.


http://www.hidfo.ru/2017/05/meg-tobb-amerikai-katonat-kuldenek-tersegunkbe/

Egy villámháborúhoz elegendő amerikai katona állomásozik Kelet-Európában

Curtis Scaparrotti, az amerikai fegyveres erők európai parancsnokságának vezetője azt mondta, már elegendő amerikai katona állomásozik Kelet-Európában ahhoz, hogy a NATO villámháborút vívjon Oroszország ellen.

Scaparotti kedden az amerikai törvényhozók előtt felszólalva arról beszélt, hogy még ez sem elég, több amerikai katonát kellene küldeni Kelet-Európába, amit szerinte az „orosz agresszió” tesz szükségessé. A szenátus egy albizottsága előtt elmondott beszédében azonban az európai NATO-erők vezetője kijelentette, hogy már elegendő amerikai haderő tartózkodik Kelet-Európában egy Oroszország elleni villámháborúhoz.

A tábornok szerint az USA „a világ legmodernebb fegyvereit” állomásoztatja állandó jelleggel Kelet-Európában, emellett elegendő szárazföldi haderőt egy villámháború megvívásához.

A beszámoló szerint a Pentagon 65000 fős haderőt állomásoztat Európában, ebből tízezer fő Németországban és Olaszországban teljesít szolgálatot. A kelet-európai országokba küldött több száz harckocsi és az ott állomásozó amerikai légierő azonban „a szükségesnél is nagyobb támogatást” jelent a NATO-nak. A Scaparotti által mondottakon felül az USA 150-200 atomfegyvert is tárol Európában, ennek egy részét Romániában.

A tábornok úgy összegezte ezt a fokú háborús készülődést, hogy az USA „mindig is kezdeményező szerepre törekedett a diplomáciában”.

http://www.hidfo.ru/2017/05/egy-villamhaboruhoz-elegendo-amerikai-katona-allomasozik-kelet-europaban/

Robbanószerkezetet találtak a macedón parlamentben

Robbanószerkezetet találtak Macedóniában az országgyűlés épületében. A gázvezetékekhez rögzített robbanóeszközt sikeresen hatástalanították.

Az incidens kedden történt – a parlament biztonsági szolgálatának vezetője értesítette a rendőrséget arról, hogy egy gázvezetékhez rögzítve robbanószerkezetet találtak az országgyűlés épületének földszintjén. A kiérkező rendőrök hatástalanították az eszközt. Az MKD hírügynökség számolt be az esetről, a belügyminisztérium még nem kommentálta a történteket.

A múlt hét folyamán a macedón parlament épületét tüntetők rohamozták meg, miután az országgyűlés egy albán képviselőt választott meg házelnöknek. Az összetűzés során több ellenzéki képviselő megsérült, másokat bezártak az épületbe, majd a rendőrök közbeavatkozásával sikerült őket kiszabadítani. A macedóniai sajtó szerint több mint 109 személy sérült meg az összecsapásban.

http://www.hidfo.ru/2017/05/robbanoszerkezetet-talaltak-a-macedon-parlamentben/

Nem marad következmény nélkül: Fillon pert indít az őt lejárató újság ellen

Francois Fillon korábbi elnökjelölt pert indított a Le Canard Enchainé szatirikus hetilap ellen, ami a kampány idején információkat hozott nyilvánosságra Fillon feleségének és gyermekeinek állítólagos fiktív állásairól.

A lap beszámolója szerint a bíróság május 11-én fogja meghallgatni a főszerkesztőt és az egyik újságírót, akinek a nevéhez az információk publikálása köthető.

Januárban az újság arról számolt be, hogy Fillon állítólag feleségét és két gyermekét is beíratta parlamenti asszisztensnek, akik ezért kifizetésben részesültek, ám valós munkát nem vagy alig végeztek. A média szerint több év alatt közel egymillió eurót fizettek ki nekik az adófizetők pénzéből.

Fillon és felesége ellen márciusban indult nyomozás. Az elnökjelölt minden ezzel kapcsolatos vádat tagadott, de a választási eredményekre mérhető hatást gyakorolt a kampányidőszakban kirobbantott botrány, és Fillon – bár korábban az egyik legesélyesebb jelölt volt – április 23-án elveszítette az elnökválasztás első fordulóját.

http://www.hidfo.ru/2017/05/nem-marad-kovetkezmeny-nelkul-fillon-pert-indit-az-ot-lejarato-ujsagiro-ellen/

Korlátozza a sajtószabadságot az atlantista kormány Ukrajnában

A Freedom House emberi jogi szervezet szerint Ukrajnában támadás alatt áll a sajtószabadság; a kormánytisztviselők arra kényszerítik az újságírókat, hogy olyan publicisztikákat közöljenek, ami pozitív megvilágításba helyezi az országot. Eközben nyomás alatt tartják azokat az újságírókat, akik a kormánynarratívától eltérő nézőpontot képviselnek.

A szervezet hétfőn kiadott jelentése szerint „miközben a folyamatban lévő reformok megerősítik a médiára és újságírókra vonatkozó szabadságjogokat, a kormány médiafüggetlenséggel szembeni elkötelezettsége megkérdőjelezhető, és veszélyezteti a további haladást.”

A jelentés visszahivatkozik Petro Porosenko kijelentésére, miszerint az újságírók csak pozitív jelentéseket kellene írjanak az országban zajló eseményekről. Emellett hivatkozik Arszen Avakov belügyminiszter elismerő nyilatkozatára, amivel pozitív elbírálásban részesített egy olyan weboldalt, ami az orosz többségi lakosságú régiókból tudósító médiaalkalmazottak bizalmas személyes adatait nyilvánosságra hozta.

http://www.hidfo.ru/2017/05/korlatozza-a-sajtoszabadsagot-az-atlantista-kormany/

Felgyújtottak egy mecsetet Svédországban

Svédország legnagyobb síita mecsete, az Imām ‘Alī mecset gyújtogatás áldozatává vált. Mire a tüzeket eloltották, az épület 30-50%-a megsemmisült.

Felgyújtották az Imām ‘Alī mecsetet Stockholmban, Svédország fővárosában. Lars Bystrom, a stockholmi rendőrség szóvivője hétfőn azt mondta, az elkövetők kívülről gyújtották fel az épületet, és mire sikerült a tüzeket eloltani, az épület szerkezetének 30-50%-a leégett. Az SVT televízió beszámolója szerint halálos áldozatról eddig nem tudni.

Nem ez az első eset, hogy muszlim vallási központot ér ehhez hasonló támadás Svédországban. Február 21-én éjjel ismeretlen személyek felgyújtották a mecsetként is használt iszlám kulturális központot Göteborgban, miután Stockholm külvárosában közel-keleti migránsok csoportos gyújtogatást és fosztogatást folytattak.

Januárban a norvég rendőrség vezetője, Marie Benedicte Bjørnland egy Svédországban tartott biztonságpolitikai konferencián arról beszélt, hogy a bevándorlók által elkövetett bűncselekmények és a szélsőjobboldali csoportok kriminalizálódása egymásra kölcsönösen erősítő tényezőként hat, és egyelőre nem mutatkoznak annak jelei, hogy ez egy visszafordítható folyamat lenne.

http://www.hidfo.ru/2017/05/felgyujtottak-egy-mecsetet-svedorszagban/

Hivatalos: az ukrán kormány oldalán külföldi fegyveresek harcolnak

Lengyelországban letartóztattak egy osztrák állampolgárt, aki a kijevi kormányerők oldalán részt vett a délkelet-Ukrajnában zajló fegyveres harcokban. Az elfogott személyt háborús bűnök elkövetésével vádolják.

Az osztrák APA hírügynökség vasárnap számolt be arról, hogy az elfogott osztrák állampolgár egy lengyel különítmény kötelékében vett részt a kelet-Ukrajnában zajló fegyveres harcokban. Az ügyészség szóvivője egyértelműen kijelentette, hogy az elfogott személy a kijevi erők oldalán harcolt.

A 25 éves osztrák állampolgárt vasárnap fogták el az ukrán-lengyel határon, és jelenleg háborús bűnök elkövetésével vádolják.

A lap visszautal arra, hogy Ukrajnában 3 éve zajlik a háború az orosz felkelők ellen. Ugyanakkor az ügyészség bejelentése alátámasztja, hogy igazak voltak azok az értesülések, melyek a kelet-ukrajnai függetlenségi harcok kiterjedtté válásához vezettek; a kijevi fegyveres erők oldalán tényleg külföldi állampolgárok vettek részt a felkelések leverésében.

Miután 2014 februárjában puccs történt Ukrajna fővárosában, a kelet-ukrajnai orosz lakosság körében amiatt vált kiterjedtté a fegyveres harcokban részvétel, mert a helyi sajtóban terjedő információk szerint a kijevi kormány külföldi zsoldosok bevonásával akarja újra ellenőrzés alá vonni az orosz többségi lakosságú területeket.

A Donbassz-régióban és más ukrán megyékben több alkalommal fogtak el a felkelők külföldi zsoldosokat, de ezeket az eseteket a nyugati sajtó akkor még orosz propagandának minősítette. Egy alkalommal egy amerikai állampolgárt fogtak el – és lincseltek meg -, aki az ukrán rendőrség egyenruhájában védte a helyi kormányzói hivatalt az akkor még békés tüntetések kezdetekor.

http://www.hidfo.ru/2017/05/hivatalos-az-ukran-kormany-oldalan-kulfoldi-fegyveresek-harcolnak/