Harmincezer török fog tüntetni Németországban

A Zeit német napilap szerint vasárnap harmincezer török vonulhat utcára Kölnben, hogy tiltakozzanak a két héttel ezelőtti puccskísérlet ellen.

Július 15-én egy az Amerikai Egyesült Államokban élő vallási-politikai vezető követői megkísérelték a kormány erőszakos úton való elmozdítását Törökországban. A puccskísérletet másnap reggelre leverték, majd a hatóságok több mint 13000 embert vettek őrizetbe, ebből 10000 fő katona. Az összecsapások során több mint 240 ember veszítette életét, és mintegy 2000 ember megsebesült.

A puccskísérlet idején Németországban is spontán tömegdemonstrációk zajlottak: német nagyvárosokban több ezer fős török tüntetések kezdődtek. A történteket követően kiderült, hogy a német hatóságok nem minden esetben vannak tisztában azzal, ki és milyen úton szervezte meg ezeket a tüntetéseket. Biztonságpolitikai szakértők akkor arra figyelmeztette, hogy Németország területére is begyűrűzhet a törökök és kurdok közti ellentét, ami véres összecsapásokhoz vezethet német nagyvárosok utcáin.

A vasárnapi, előre bejelentett tömegdemonstráció hírére számos ellentüntetés szerveződik Németországban. Az egyik ilyen megmozdulás is Kölnben zajlik, majd, a helyi kurd közösség szervezésében.


http://www.hidfo.ru/2016/07/harmincezer-torok-fog-tuntetni-nemetorszagban/

Így került időhurokba Közép-Európa

Az arab országokban kezdett bevándorlás-ellenes reklámkampánnyal saját múltbéli énünknek küldtünk üzenetet. Európa kapujában egyszerre létezik a múlt és jövő; a németek saját kétes történelmüket próbálják más mederbe terelni, de a jelen problémáival nem vállalnak összeütközést. Berlin nyilvánvalóan nem tudja tartani a lépést a korszak kihívásaival, ehelyett Közép-Európa mutat fel határozottabb eredményeket.

Angela Merkel német kancellár – miközben hívei közül sokan máig hisznek abban, hogy a kancellár hirtelen megacélozza magát és előáll a megoldással – újból kiállt a kamerák elé, és hitet tett amellett, hogy “még mindig meg tudjuk csinálni”. Mármint, hogy Európa sikeresen importálni tud még néhány tízmillió idegen kultúrájú személyt anélkül, hogy Európa vezetői lámpavason lógnának.

Figyeljünk élesen, mert a radikális kijelentések épp a lényegről vonják el a figyelmet; hiába erősödnek Európa-szerte a bevándorlás-ellenes pártok, a kontinens vezetői problémamentesen importálják a migránsokat – és mit ad Isten, őket eddig még senki sehol nem robbantotta fel, a terroristák furcsa módon csak az ártatlan civileket gyilkolják Nyugat-Európában. Mert ez történik; a XXI. század felvilágosultságának kellős közepén a békésnek, biztonságosnak gondolt Nyugat-Európában, a nyílt utcán civileket gyilkolnak. Nemi erőszak, kannibalizmus? Nem gond, mi európaiak felvilágosultak és toleránsak vagyunk. Jöhet mindenki, majd később integrálódnak – ha akarnak. Embert áldozni is lehet, a különböző kultúrák itt jól megférnek egymás mellett.

Elözönlik a barbárok Európát, és az elit(ek) semmit nem tesz(nek), mert őket közvetlen nem érinti ez a probléma. Nekik vannak testőreik, kerítésük, páncélozott luxusautójuk. Hermetikus jólétben élnek, a hétköznapi valóságról szakértői jelentésekből tájékozódnak.

Amikor Magyarországra ért a migránshorda, a bevándorlókat nem a Rózsadombra buszoztatták, vagy az Index szerkesztőségébe, hanem tovább az osztrák határra. Lakott települések százain át szállították – vagy engedték szabadon – a migránsokat, amíg a Földközi-tengerről megérkeztek Németországba, vagy az angol-francia határra. Közben letarolták az ültetvényeket, erdőtüzeket okoztak. Télen jeges folyamoknál szarvasra vadásztak, döghússal kereskedtek, hátrahagyott gyermekeik a szervkereskedőket gazdagították. Megerőszakoltak több ezer európai nőt, mígnem kiderült, hogy a német pénzügyminiszter szerint a fajkeveredés a legjobb dolog, ami Európával történhet.

Pénzügyminiszter: azért engedjük be a migránsokat, hogy közösüljenek az európaiakkal

A beilleszkedni vágyó, békés migránsok közül néha hirtelen, előre nem látható módon radikalizálódnak némelyek. Olyankor rendre meghal néhány száz civil Nyugat-Európában. Öngyilkos merénylet, várandós asszony megkéselése, vonaton baltás ámokfutás, kamionnal tömegbe gázolás. A francia miniszterelnök szerint szokjunk hozzá, mostantól ez része a hétköznapoknak. Gépkarabéllyal civilek öldöklése, Nyugat-Európában, a nyílt utcán. Mindeközben ők, az európai elitcsoportok ebből semmit nem kaptak. Félreértés ne essék, ez nem egy bűncselekményre felhívás – arra kíván rámutatni, hogy az európai elitcsoportok, és a terroristák kiválóan megférnek egymás mellett. Hiszen Európa vezetői beengedik a terroristákat, a terroristák pedig nem bántják az európai vezetőket. Mindig, mindenhol kizárólag védtelen civileket ölnek, a szabadságjogok megvonásából pedig választott-választatlan vezetőink profitálnak. Érdekes módon, a menekültközpontok sem ott épülnek, ahol az elitnek luxusvillái vannak.

Ezek a jelenkor problémái. A XXI. század egyik meghatározó társadalmi problémája Európában, hogy lehet-e nőket büntetlenül megerőszakolni, az utcán civileket mészárolni. Angela Merkel, akit Németország hosszú éveken át egy határozott vezetőnek tartott, pénteken újra kiállt a kamerák elé, és azt mondta: “Még mindig meg tudjuk csinálni. Meg tudunk birkózni ezzel a történelmi kihívással.”

Mármint azzal, hogy tudunk-e néhány tízmillió nem-európai “embert” behozni a kontinensre, akik segítségével Európa olyan sokszínűvé válik, mint az Amerikai Egyesült Államok. Angela Merkel ezt érti “történelmi kihívás” alatt: megsemmisíteni az európai kultúrát, és a fehér embert. Néhány száz millió európai azonban még mindig félreérti a kancellárt, és azt gondolja, hogy Angela Merkel “kihívás” alatt az emberek megvédését érti. Pedig erről szó sincs: ő sokszínű Európát akar, hogy végre nyugodt legyen a lelkiismerete – Wolfgang Schäuble pedig mindenre kapható, kevert vérű nőket.

A migrációs válság kezelésében azért mutat ilyen mértékű cselekvésképtelenséget Európa, mert Németország Európa vezető hatalma, emiatt ők határozzák meg, hogy az Európai Unió milyen választ ad az éppen aktuális kihívásokra. Mindezt azután, hogy németek generációi olyan mértékű bűntudatban voltak kénytelenek felnőni, amiben a nemzeti zászló felvonása maga a nácizmus, a politikusok közt pedig divatnak számít más bőrszínű férjet/feleséget választani, hiszen ha nem így tesznek, a végén még valaki nácinak gondolja őket.

Wolfgang Schäuble is azért tartja szépnek az európai-arab keverék nőket, mert ezzel azt próbálja bizonyítani, hogy ő maga a megtestesült tolerancia. Angela Merkel is amiatt támogatja a bevándorlást, hogy ezzel azt bizonyítsa: ő bizony leszámolt elődei bűneivel, az ország sötét múltjával. Ezek az emberek ötszáz millió európai sorsát meghatározó döntéseket hoznak, de valójában minden cselekedetükön megmutatkozik, hogy egy elnyomott, bűntudatba taszított kultúrában nevelkedtek, ahol az önazonosság egyetlen elfogadott építőköve a náci múlt megtagadása. Bűntudatban nevelkedtek, egy lelkileg megnyomorított kisebbség antitetikus véleménydiktatúrája alatt, emiatt egy történelmi fordulóponton cselekvésképtelennek bizonyultak. Hetven évvel ezelőtt aktív politikusok cselekedeteinek emlékével harcolnak ahelyett, hogy szembenéznének a jelen kihívásaival, és felelősséget vállalnának az országért, amit vezetnek.

Nem a jelenben konfrontálódnak, hanem saját múltjukkal folytatnak bárbeszédet.

A németek egyébként olyannyira szembenéztek saját múltjukkal, hogy azt se merik erőszakkal kitenni az országból, akinek elutasították a menedékkérelmét. Türelmesek, toleránsak – megvárják, hogy a migráns önszántából elhagyja az országot. Emiatt történhetett meg, hogy egy 27 éves szíriai bevándorló, akinek egy évvel ezelőtt elutasították a menedékkérelmét, július 24-én még mindig Németországban volt, és Ansbachban felrobbantotta magát.

Merkel pénteken emellett azt is elmondta az újságíróknak, hogy Németország nem áll háborúban az iszlámmal. Alapvetően, semmilyen iszlámmal nem állnak háborúban, tehát nem üzentek hadat azoknak sem, akik kalifátust akarnak Európában, és a szaúdi királyi család pénzén fegyverraktárakat működtetnek Németország területén. A német kormánypártnak már saját iszlám tagozata is van: ha minden “jól” megy, nemsokára iszlám pártok alakulhatnak, így Európában újra összekapcsolódhat az állam és az egyház – nem a keresztény, hanem az a vallás, aminek nemsokára legtöbb követője lesz Európában. Akkor végre mindenki számára cáfolhatatlan lesz, hogy a német vezetők a lehető leghatározottabban elhatárolódnak a 70 évvel ezelőtt élt német vezetők tetteitől – mert nekik ma ez a legfontosabb.

Európa máig nem ismerte fel, hogy ami most zajlik, az a középkori keresztes háborúk modern megfelelője. Nem a Közel-Kelet, hanem Európa irányába – és nem a kereszténység, hanem olyan országok részéről, ahol az iszlám egy radikális ága államvallás (pl. Szaúd-Arábia), így kiterjedt titkosszolgálati eszközökkel építhet magának gyarmatbirodalmat. Európai országok küldözgetnek mindenféle üzeneteket – fizetett hirdetések – a közel-keleti újságokba; “ne jöjjetek ide”. Eközben a vezetőink azt mondják: “jöjjetek ide, szívesen látunk”. Pedig ez a keresztes háború XXI. századi megfelelője, és a középkori keresztes hadjáratoknak valószínűleg aligha állta volna útját néhány reklámüzenet. Ezekkel a reklámkampányokkal semmi egyebet nem tettünk, mint saját múltbéli énünknek üzentünk. Az iszlám most éli meg azokat a véres vallásháborúkat, amiket évszázadokkal ezelőtt keresztény felekezetek folytattak egymás ellen. A fundamentalista iszlám most folytatja saját keresztes, sarlóholdas háborúját.

Az Európai Unióra méltatlanul nagy befolyást gyakorló németek is láthatóan saját múltjukat próbálnák más mederbe terelni, de a jelen problémáival nem vállalnak semmilyen összeütközést. Azt gondoltuk, a modern korban élünk – de a liberálisok újra Európába invitálták a középkort. Újra jön a vérbosszú, az önbíráskodás, a nemi erőszak utáni kényszerházasság, és egy sor más dolog, amit Európa évszázadokkal ezelőtt száműzött a mindennapokból. Ha elég sokáig és kitartóan vagyunk toleránsak, kannibálokat is hozhatunk – az eltérő kultúrák jól megférnek egymás mellett.


http://www.hidfo.ru/2016/07/igy-kerult-idohurokba-kozep-europa/

Német politikus: a NATO is érintett volt az orosz gép lelövésében

Egy volt CDU-s politikus – és EBESZ-alelnök – szerint a NATO érintett volt abban a novemberben történt incidensben, melynek során Törökország lelőtte az orosz légierő egy gépét Szíria felett.

Willy Wimmer, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet volt alelnöke pénteken a Szputnyik hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy a NATO közvetlen érintett lehet az orosz légierő gépének lelövésében.

2015. november 24-én török vadászgépek egy a terrorellenes műveletekben résztvevő orosz Szu-24-es gépet lőttek le Szíria felett. Az egyik orosz pilótát a sikeres katapultálást követően Szíriában működő török paramilitáris szervezetek tagjai meggyilkolták. Az incidens diplomáciai törés kiváltó oka volt Törökország és Oroszország közt: Ankara azt állította, hogy a gépet Törökország légterében lőtték le, Oroszország pedig válaszlépésként szankciókat léptetett életbe. Az eset után Törökországot kiáltották ki az incidens egyedüli felelősévé.

Az EBESZ volt alelnöke azonban ma azt mondta, nem kizárólag a törökök felelősek a tragédiáért, hanem ez egy NATO- művelet lehetett, az orosz gép lelövésében ugyanis több NATO-ország és egy NATO partnerország is részt vett; az amerikai, és a szaúdi légierő is érintett volt az orosz Szu-24-es lelövésében.

Wimmer ma az orosz lapnak nyilatkozva azt mondta, a NATO korai előrejelző és irányító rendszerének amerikai és szaúdi AWACS gépei is részt vettek az orosz gép elfogásában.

“Egy orosz Szu-24-es vadászbombázó nem olyasmi, amit csak egyszerűen lelőnek az égről. Ezt kizárólag az AWACS gépek bevonásával tudták megtenni.”

Wimmer elmondása szerint az incidensben érintett egyik AWACS gép az amerikai légierő ciprusi bázisáról szállt fel, egy másik pedig egy Szaúd-Arábiában működő amerikai bázisról indult. A NATO szabályozás szerint, ha úgy gondolják, hogy egy másik ország gépe sérti a légteret, felveszik a kapcsolatot a légi irányító központtal, hogy felhívják a pilóta figyelmét a hibára. Békeidőben azonban a katonai gépek számára engedélyezett legdrasztikusabb lépés, hogy leszállásra kényszerítsék a behatolót.

“Ami történt, az semmilyen tekintetben nem egyeztethető össze a nemzetközi törvényekkel. Azért lőtték le az orosz gépet, mert kifejezetten a gép lelövése volt a cél.”

Wimmer szintén megerősítette; az orosz gép lelövésének az lehetett a célja, hogy Törökország szövetségesei ezáltal törést tudjanak okozni az orosz-török diplomáciai kapcsolatokban. “Feltételeznünk kell, hogy amikor valaki szándékosan sérti a nemzetközi törvényeket, akkor egyértelmű politikai célok húzódnak a háttérben. Ebben az esetben ez a cél a Törökország és Oroszország közti diplomáciai kapcsolatok megsemmisítése volt.”

Wimmer kifejtette, hogy tavaly a Déli Áramlat gázvezeték építése az Európai Unióban amerikai nyomásgyakorlás miatt állt le. Hetekkel később Oroszország és Törökország megállapodott egy alternatív projekt, a Török Áramlat megépítéséről. Természetesen, ez éles ellentétben állt az amerikaiak szankciós politikájával.

A múlt hónap során Recep Tayyip Erdogan török államfő levelet írt Vlagyimir Putyinnak, melyben azt állította, hogy Törökországnak soha nem állt szándékában az orosz légierő gépének lelövése. Erdogan egyben részvétét és együttérzését fejezte ki az áldozatok hozzátartozói irányába.


http://www.hidfo.ru/2016/07/nemet-politikus-a-nato-is-erintett-volt-az-orosz-gep-leloveseben/

Francia nagykövet: fordulópont jöhet a szankcióháborúban

Gerard Araud, Franciaország amerikai nagykövete szerint az Európai Unió olyan mértékű veszteségeket szenvedett az Oroszország elleni szankcióháborúban, ami rákényszerítheti arra, hogy minden “kényszerítő intézkedést” visszavonjon.

Araud az Atlanti Tanács washingtoni rendezvényén felszólalva kifejtette, hogy elsősorban az Európai Unió tagállamai szenvednek el veszteségeket a szankciók miatt, melyeket eredetileg Oroszország elleni “kényszerítő intézkedésként” hoztak – így nemsokára eljöhet az az idő, amikor számos tagállam bejelenti, hogy többé nem fenntarthatóak a szankciók: Oroszországra kényszerítő hatást nem gyakoroltak, az uniós tagállamoknak viszont veszteségeket okoz, emiatt nem ésszerű a fenntartásuk.

A nagykövet szerint a szankciók különösen a francia gazdaság számára voltak fájdalmasak; több iparágban válság bontakozott ki a kereskedelmi korlátozások miatt. Araud ugyanakkor ara is rámutatott, hogy az Egyesült Államokat közel sem sújtja olyan mértékben a szankcióháború, mint Franciaországot.

Osztrák sajtó: az amerikaiak átverték Európát a Moszkva elleni szankciókkal

Az Európai Unió júliusban hat hónappal hosszabbította meg a szankciókat. Decemberben újabb vita veszi kezdetét a hosszabbításról, de Araud szerint az európai gazdaság számára nem megengedhető a gazdasági háború fenntartása, ehelyett az Európai Unió a szankciók fokozatos kivezetését fogja fontolóra venni.


http://www.hidfo.ru/2016/07/francia-nagykovet-fordulopont-johet-a-szankciohaboruban/

Spontán növekedés helyett uniós pénzből építenek makettvárat

Az elmúlt évek eredményei alapján a magyarországi építőipar olyan mértékben függ az uniós pénzektől, hogy anélkül az ágazat egésze működésképtelen lenne. Más források után kell nézni, hogy külső kontroll nélkül indulhasson be a spontán növekedés.

A Központi Statisztikai Hivatal értékelése szerint az uniós forrásból végzett építkezések kifutásának volt köszönhető, hogy januárban több mint 20%-os visszaesést szenvedett az építőipar. Az utóbbi hónapokban is a legnagyobb mértékben az út- és vasútépítő vállalkozások termelése maradt el az előző év azonos időszakaitól, hiszen ezen a területen komoly fejlesztéseket hajtott végre a kormány – az Európai Unió támogatásával -, a nagyobb projektek befejezése pedig rányomja bélyegét a megrendelések számára: ha nincs uniós pénzekkel kiegészített állami megrendelés, az építőipar teljesítményében azonnali, nagy mértékű visszaesés mutatkozik. Ugyanakkor, a Portfolio.hu értékelése arra mutat rá, hogy az építőipar teljesítménye ezzel együtt is csak az 1997-es szinten áll.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint az idei év második felében lehet számítani a szektor fellendülésére. Ő azt mondta, trendforduló van kibontakozóban; míg az elmúlt 2-3 évben az útépítés, vasútépítés területén volt dinamikus növekedés, 2016-ban arra lehet számítani, hogy a növekedés az épületek építésénél lesz kimutatható. Ez alatt elsősorban sportlétesítmények építését, valamint közintézmények, oktatási és egészségügyi intézmények építését és felújítását kell érteni. Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint pedig az otthonteremtési program és lakástámogatási rendszer az idei év második felében hozhat növekedést, valamint 2017-ben a lakóingatlanok számának növekedésében éreztetheti hatását. A szakértő pozitívumnak nevezte, hogy a megrendelések volumene emelkedni tudott. Ugyanakkor, ezek az esetleges pozitív trendek is nagy mértékben függenek az uniós forrásoktól.

Spontán emlékek

Olyan beruházások, melyeket Magyarország évtizedekkel ezelőtt önerőből is meg tudott valósítani, ma már az Európai Unió pénzére utalva épülnek meg – amit aligha lehet előrelépésnek nevezni. Ha összegezni kellene a nyugatosítás “jótékony hatásait”, azt mondhatnánk: kevesebbet építünk, de már azt is más pénzén tesszük. A magyar gazdaság teljes iparágai függenek attól, hogy megkapjuk-e az uniós forrásokat – miközben Brüsszel mindinkább politikai feltételektől – pl. migránsok befogadása – tenné függővé az uniós források kiutalását. Részükről egyre határozottabban mutatkozik meg a kontrollra törekvés, miközben ma már egy egyszerű vasúti felújítást követően is hosszú évekig ott díszeleg a reklámplakát: “a projekt az Európai Unió támogatásával valósult meg”.

Magyarország önerőből már egy vasúti állomást sem tud felújítani?

A kormány közleményei szerint középtávon mintegy 450 kilométernyi vasútvonal villamosítását tervezik, 2018-ig pedig 400 kilométeren átfogó pályarekonstrukciót. Ezermilliárdnyi uniós forrást, és ugyanannyi költségvetési pénzt fordítanak a beruházásokra, ami stadionépítésekkel, kórházak, iskolák építésével látszólag éveken belül újra növekedési pályára állíthatja az építőipart. Ez a növekedés azonban egy illúzió, egy buborék. Bármekkora makett-várat építünk is, az igazi kontroll egy külső hatalom kezében van: Brüsszel dönti el, hogy a nagy volumenű beruházások évek múlva újabb projektekkel folytatódhatnak-e, vagy kipukkan a buborék, és csődbe megy minden vállalkozás, ami növekedését az uniós projekteknek köszönhette. Célszerűbb lenne kevesebbet, kisebbet, de azt független, Brüsszel által kontrollálhatatlan forrásból: Magyarországon volt építőipar az Európai Unió előtt is, de akkor is lesz magyar építőipar, mikor talán már nem is lesz Európai Unió.


http://www.hidfo.ru/2016/07/spontan-novekedes-helyett-unios-penzbol-epitenek-makettvarat/

Tizenöt éves terroristát fogtak a német hatóságok

A német rendőrség Ludwigsburgban őrizetbe vett egy 15 éves diákot, aki a müncheni terrortámadás elkövetőjének ismerőse volt, és maga is hasonló akcióra készült.

Szerdán a Stuttgarter Nachrichten német lap arról számolt be, hogy a rendőrség információkat kapott egy “gyanúsan viselkedő gyerekről”, aki a müncheni gyilkosságok elkövetőjével kapcsolatban állt. A beszámoló szerint az őrizetbe vett diák olyan fotókat tett közzé a Facebook-on, ami alapján ismerősei attól tartottak, hogy maga is hasonló gyilkosságok elkövetésére készülhet.

A bejelentést követően a rendőrök átkutatták a 15 éves muszlim fiú otthonát, ahol robbanóanyagokat, késeket, lőszereket, és saját iskolájának menekülési útvonal tervét találták meg.

Pénteken egy 18 éves német-iráni kettős állampolgár kilenc embert gyilkolt meg nyilvános helyen, mielőtt magával is végzett.

http://www.hidfo.ru/2016/07/tizenot-eves-terroristat-fogtak-a-nemet-hatosagok/

Quaestor-botrány: évtizedes csalássorozat, mégsem tűnt fel senkinek

Júliusban kezdetét vette Tarsoly Csaba és a többi Quaestor vezető pere a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat ismertetése során döbbenetes részletek derültek ki a csalássorozatról. Az ügyészség 11 vádlott terhére, öt vádpontban, 5458 rendbeli csalást és sikkasztást állapított meg. Ebből 753 rendbeli cselekményért Tarsoly Csabát vádolják.

A Quaestor-csoport korábbi vezetője és bűntársai az ügyészség szerint 77 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni, bár korábban a kár mértékét ennek duplájára becsülték.

Az ügyészség szerint a csalássorozat már 20 éve tartott, emiatt joggal merül fel bárkiben a kérdés, miként történhetett meg  az, hogy 2015 elejéig nem tűnt fel senkinek, hogy a Quaestor-csoport már régóta fizetésképtelenné vált, és a könyvelések meghamisításával, valamint fiktív kötvények kibocsátásával tartják fönn annak látszatát, hogy minden rendben van a cégcsoport körül.

A Quaestor-botrány

2015 elején sorra robbantak ki a brókerbotrányok, ennek csúcspontja volt a Quaestor-csoport bedőlése. A lavinát a svájci frank brutális felértékelődése indította meg: miután a svájci jegybank feladta az árfolyamküszöböt, a tőkepiacokon egy olyan sokkhatás alakult ki, amelyen rengetegen vesztettek. Magyarországon az első nagyobb brókerház, amely belebukott ebbe a lavinába az a Buda-Cash volt. A brókerházzal kapcsolatban ráadásul kiderült, hogy már 15 éve is átverhette az ügyfeleit, és a kreatív könyvelésnek köszönhetően akár 100 milliárd forint értékben is megkárosíthatta a befektetőket. Ezt követően a Hungária Értékpapír Zrt. bukott be, majd jött a Quaestor csődje.

A Buda-Cash bedőlése után túl sokan szerették volna kivenni a pénzüket. A fenntarthatatlan helyzetben pedig a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége a Quaestor Financial Hrurira csődöt jelentett, azonban hamar kiderült, hogy nem egyszerű csődeseményről van szó, hanem egy olyan évtizedes csalássorozatról, amelyben a cégcsoport akár 150 milliárd forinttal is megkárosíthatta az ügyfeleit.

A politika pártok, mint minden más kínos ügyben, egymásra mutogattak. A Quaestor vezetőjéről Tarsoly Csabáról azonban köztudott volt, hogy jó viszonyt ápolt fideszes vezetőkkel, és a Quaestor több olyan beruházást is finanszírozott, amely a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz köthető. Mindezt úgy, hogy a cégcsoport ekkor már rég fizetésképtelen volt.

Döbbenetes csalássorozat

Bár a világszínvonalú csalássorozat világszínvonalú nyomozást érdemelt volna, az ügyészség végül majdnem kifutott az időből, és már annak is örülhetünk, hogy vádemelés lett az ügyből. A kaotikus állapotoknak köszönhetően a tárgyalás már a legelején a vicc kategóriába torkollott, miután Tarsoly Csaba folyamatosan azt hangoztatta, hogy nem a valódi bűnösök ülnek a vádlottak padján, a 2,5 millió oldalas vádiratot pedig sem a vádlottak, sem ügyvédeik nem tudták rendesen feldolgozni.

Ennek ellenére további döbbenetes részletek derültek ki a csalássorozatról:

- A bűnszervezet már 20 éve megkárosította az ügyfeleit. (Fele-fele időben a Fidesz és az MSZP volt hatalmon az elmúlt 20 évben.)

- A Quaestor-csoport már a kétezres évek közepén fizetésképtelenné vált, és ezzel Tarsoly Csaba és a többi vezető is tisztában volt. A vádlottak folyamatosan meghamisították a Quaestor könyvelését és pénzügyi beszámolóit, annak érdekében, hogy a cégen belüli pénzáramlás követhetetlenné váljon.

- A fizetésképtelenség fennállása óta a rendes kötvények mellett fiktív kötvényeket is kibocsátottak, ezek pedig annyira keveredtek egymással, hogy nem lehet pontosan eldönteni, kinek jutott a valódi, és kinek a fiktív kötvényekből.

- A Quaestor Értékpapír Kereskedelmi és Értékpapír Zrt.-nél 46,6 milliárd forintot sikkasztottak el, összességében pedig 77 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni a vádlottak. (A valós káresemény ennél jóval nagyobb lehet, már az első becslések is legalább 150 milliárd forint eltűnéséről szóltak. Ez pedig jól mutatja, hogy az ügyészség nem végzett jól munkát. Mentségükre fel lehet hozni 5458 rendbeli csalás jól szemléleti, hogy mennyire összetett csalássorozatról van szó.)

A Polt Péter vezette ügyészség, a Fővárosi Törvényszék szerint is trehányul járt el. Első körben például a vádirat hiányos volt, így annak kiegészítésére szólították fel őket.
Ami talán még ennél is cikibb, hogy olyan fontos személyt, mint Tarsoly Csaba személyi titkárát ki sem hallgatták, ami talán annak köszönhető, hogy Mikuska Zoltán Polt Péter lányának barátja, korábban pedig a Miniszterelnökségen dolgozott.

- Tarsoly Csaba a Quaestor-csoport legális bevételéből származó 1,2 milliárd forintot készpénz formájában lenyúlta, mint valami piti bűnöző.

- Nem létező államkötvényeket adtak el, valamint fiktív vállalati kötvények vásárlására költöttek opciós ügyleteket.

A külügy még több pénzt tartott a Quaestornál

A tárgyalás előtt nem sokkal az is kiderült, hogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium a Magyar Nemzeti Kereskedőházon keresztül nem 6, hanem 9 milliárd forintot fektetett be a Quaestornál, amit talán a szerencsének, talán bennfentes információnak köszönhetően készpénz formájában felvett a Quaestor csődje és az MNB-vizsgálat előtt.

Persze nem ez az egyetlen érdekesség, ami joggal foglalkoztathatja az embereket a Quaestor csődje óta.

Megválaszolatlan kérdések

Mivel Tarsoly Csabát szoros szálak kötik a Fideszhez, várhatóan számos kérdés megválaszolatlan marad, és a Polt Péter vezette ügyészség sem fogja vizsgálni azokat a szálakat, amelyek Fidesz közeli személyekhez köthetőek.

A kormánypárt például azóta is szocialista brókerbotrányokról beszél annak ellenére, hogy az 1996 és 2015 között zajló csalássorozat ideje alatt 9 évig a Fidesz volt hatalmon. A Polt Péter vezette ügyészség szerint elsősorban azért nem sikerült felderíteni előbb a csalásokat és a sikkasztásokat, mert a baloldali kormányok alatt a PSZÁF hatáskörét csökkentették. A 2001-es tőkepiaci törvényen valóban lazítottak 2005-ben és a PSZÁF többször is hibázhatott 2002 és 2010 között, azonban 2010 után a Szász Károly-Matolcsy György vezette felügyeleti éra alatt sem sikerült felderíteni a csalássorozat. Elszomorító, de talán ma is folytatódna a befektetők megkárosítása, ha a Buda-Cash bedőlése nem indította volna el a lavinát. A Matolcsy György vezette MNB például még 2014 végén sem fogott gyanút, a Quaestor Financial Hrurirának pedig 70 milliárdos kötvénykibocsátást engedélyeztek nem sokkal azelőtt, hogy megindult a lavina.

Azt sem tudni, hogy pontosan mennyi pénz tűnt el. Az ügy kirobbanása óta legalább 150 milliárd forintról beszélnek, a vádiratban viszont csak 77 milliárd forint szerepel. Mivel a könyvelést és a pénzügyi kimutatásokat már legalább egy évtizede meghamisították, ráadásul rengeteg pénz áramolhatott be és ki készpénz formájában, több tíz milliárd forint lehet belföldön és külföldön eldugva.

Furcsa volt az is, hogy tavaly a Fidesz gyorsan elfogadta a Quaestor-károsultak rendezéséről szóló törvényt, amelyet aztán később alkotmányellenesnek találtak. A kárrendezéssel gyakorlatilag ellehetetlenítették volna, hogy további feljelentéseket lehessen tenni az ügyben, és ezzel olyan ügyek is napvilágot lássanak, amelyek talán kényelmetlenek lennének a kormánypárt számára. Érdekes módon a Buda-Cash és Hungária Értékpapír Zrt. károsultjai már nem voltak ennyire fontosak a kormánypárt számára, részben ezért is meszelte el az Alkotmánybíróság a törvényt.

A rendszerváltás utáni magyar történelem legnagyobb piramisjátéka még számos érdekességet és fordulatot hozhat a tárgyalás során, a fontos kérdések egy része azonban örökké megválaszolatlan maradhat.


TényTár