Washington drónbázisokat akar Észak-Afrikában

Az Egyesült Államok tárgyalássorozatot kezdett az észak-afrikai országokkal arról, hogy az amerikai légierő drónokat tartana készenlétben a területeiken, hogy onnan monitorozza az Iszlám Állam líbiai tevékenységét.

A tárgyalássorozat megkezdéséről hétfőn a Wall Street Journal számolt be, meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozva. A forrás nem említette, hogy mely országokról van szó, az viszont tudható, hogy eddig egyetlen észak-afrikai ország sem adta beleegyezését amerikai drónbázisok létesítéséhez. A lap által idézett tisztviselő szerint a tárgyalófelek nem akarnak beleegyezni egy ilyen együttműködésbe, mivel tartanak attól, hogy emiatt az ő országaik is terrortámadások célpontjává válhatnak.

Líbiában 2011 óta nincs központi kormány. Az országban 2011. február 15-én kezdődtek civil látszatú kormányellenes tüntetések, melyek nyugati típusú demokráciát követeltek. Az álcivil megmozdulások hamar véres összecsapásokba torkollottak, egy hónapon belül az országba beszivárgott nemzetközi zsoldosok folytattak fegyveres harcot a rendfenntartás ellen. Hetek leforgása alatt a nemzetközi zsoldosok ellenőrzése alá került az ország területeinek jelentős része. A szervezett zsoldoscsoportok ellen a Kadhafi-kormány a hadsereget kellett bevesse, amit a nyugati média a demokrácia sárba tiprásaként kommunikált le. 2011 március 17-én az ENSZ repüléstilalmi zónát rendelt el Líbia felett – addigra a hadsereg csak légi csapásokkal tudta megakadályozni a nemzetközi zsoldosok előrenyomulását. A repüléstilalmi zóna elrendelését követően NATO-beavatkozás kezdődött Líbiában.

A líbiai konfliktus közvetlen előzménye, hogy az ország vezetője, Moammer Kadhafi bejelentette, Líbia visszaállna az aranystandard használatához. Fizetőeszközként az új aranydínárt akarta bevezetni, melynek árfolyama nem más valutákhoz viszonyított, hanem közvetlen a fizikai aranyhoz rögzített. Kadhafi az új pénzrendszer bevezetése miatt már nem fogadta el, hogy a nyugati országok dollárban fizessenek a líbiai olajért, ehelyett csak fizikai aranyban fogadta volna el a kifizetéseket. Ez a döntés közvetlen vezetett Líbia destabilizálásához, a kormány megdöntéséhez, és Kadhafi meggyilkolásához.

A nyugati országok már a kormány megbuktatása előtt egy Átmeneti Nemzeti Tanács nevű politikai formációt fogadtak el Líbia legitim kormányának, ami a nyugati országok által korrumpált, dollárban fizetésre hajlandó politikusokból állt. Líbia a NATO-beavatkozás óta nem rendelkezik központi kormánnyal. Az országban törzsi harcok zajlanak, a fegyveres milíciák és terrorista csoportok által ellenőrzés alatt tartott területek elrendeződése napi szinten változik, miközben a civil lakosság egy része az Európai Unióba érkezik illegális bevándorlóként.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet 2015 februárjában kezdte meg működését Líbiában. Korábban Szíria és Irak területén vont ellenőrzése alá jelentős területeket. A szervezet tevékenységét modern amerikai haditechnika segíti, a nyugati országok hivatalos magyarázata szerint amiatt, mert az iraki hadseregtől több alkalommal az amerikaiak által korábban Iraknak eladott haditechnikát szereztek meg. A hétköznapi politika azonban másról árulkodik; iraki politikusok gyakran arról számolnak be, hogy a nyugati koalíció repülőgépei a terrorszervezet által ellenőrzés alatt tartott területeken dobnak le fegyvereket. Az Egyesült Államok célja a líbiai kormány megdöntésével a kizsákmányolás szerű olajkitermelés biztosítása volt. A terrorszervezet elleni harccal szintén az olajkutakat és olajfinomítókat biztosítják, miközben az ország nagy része továbbra is anarchiában marad.

http://hidfo.ru/2015/07/washington-dronbazisokat-akar-eszak-afrikaban/

Háborús tragikomédia Kárpátalján

Maradék-Ukrajna történelmének legcifrább és legröhejesebb eseményei zajlanak szombat dél óta Munkács környékén. A történések alaposan fellendítették az ungvári repülőtér belföldi forgalmát is. Óránként érkeznek-indulnak a gépek Kijev-viszonylatban.

Ahol-mármint Kijevben-óriási fejvakarászás zajlik. Valcman parancsára a legmagasabb grémiumok röffennek ma össze, megoldást találni a botrányra. Mert ezt a dolgot mostmár botrányként kezelik a kijevi udvarban. Ami ráadásul nemzetközivé terebélyesedett. A nyugati fősodratú írott és elektronikus médiákban egyaránt általánossá vált két nézet. Az egyik: Maradék-Ukrajnában maffiák kezébe csúszott át a hatalom. A másik: ezek a maffiák most véres belháborút indítottak egymás ellen, ami nem véletlenül Kárpátalján, a négy EU-s országgal határos térségben robbant ki. A csempészkedés joga és haszna miatt kapott hajba Maradék-Ukrajna majdanista “elitje.”

A kijevi udvar minden követ megmozgat, hogy elhitesse az alattvalókkal és a nemzetközi közvéleménnyel: “a Kreml keze tette be a lábát Kárpátaljára, és ezért ütötte fel fejét a fejetlenség!”

Anton Gerascsenko már egyenesen “a Putyin által finanszírozott Jobb Szektorról” elmélkedik. Késő éjszaka-kora hajnalban nagy garral be is jelentette egyébként, hogy két banditát a tizenhét körbezártból el is fogtak, akik “hosszasan és őszintén daloltak” elfogóiknak.

Az ügyben érintettek pedig megállás nélkül teszik a dolgukat. Nyalókakirályék mintha elérkezettnek látnák az időt a számukra fölöttébb kellemetlenné vált, és az új rendbe beilleszkedni nem akaró újfasiszta Jobb Szektor akár fegyveres megsemmisítésére is, míg a Jobb szektor érezve a veszélyt, mintegy tízezer pribékjét mozgósította Maradék-Ukrajna szerte. Ha kell, fegyveres harcra Kijev ellen.

Ezenközben persze rémisztő feltételezések kezdenek keringeni. Többen is kérdéseket tesznek fel folyamatosan a banditák cseh rendszámú terepjáróival kapcsolatban, mely autók napi rendszerességgel lépték át a szlovák-ukrán határt Kisszelmenc-Nagyszelmenc, illetve Ungvár térségében.

Volt úgy, hogy több alkalommal is napjában. KIK ezeknek az autóknak a tulajdonosai? MÁS ORSZÁGOK hatósági jelzéseivel ellátott járműveik is vannak a Jobb Szektornak?
Mit csináltak/csinálnak ezek a martalócok Szlovákiában vagy Csehországban? Lehetséges, hogy lengyel, magyar, román rendszámú autóik és kapcsolataik is vannak?

Szóval meglehetősen komoly aggályok merültek fel szombat óta a HATALOM TISZTESSÉGÉT, és a nemzetközi bűnözést illetően. Merthogy a kettő között egyre többen látnak összefüggést.

Mára virradóan egyébként tovább tartott Kárpátalján (de úgy általában is Maradék-Ukrajna szerte) a fogcsikorgatás a kijevi udvar és “ellenzéke” között.

A Munkács melletti tetthelyen még lövések is eldördültek az éjszaka. A fölöttébb látványos kijevi erődemonstráción vihog egész Kárpátalja. A tisztes polgári lakosság nem különösebben aggódik ezek miatt. Ráadásul a kárpátaljai elit is szeretné a dolgot mielőbb elsimítani, merthogy leállt az “üzleti élet” a régióban, aminek pedig MI-MAGYAROK IS-kárvallottjai leszünk! (Drágulni fog pl. a cigaretta meg a tűzifa!)

A lakosság inkább amiatt aggódik, hogy mi lesz, ha a makacskodás valóban háborús összecsapásokhoz vezet! Erre pillanatnyilag sok esély nincs, de elképzelhető, hogy kitör egy valódi bandaháború. Amelyben Kárpátalja lakossága valójában CSAK AZ EGYIK FELET-Kijev embereit ismeri! Véleményük szerint a Jobb Szektor többsége láthatatlan. Izolálni, megsemmisíteni pedig csak a látható ellenségettudja Kijev! Ám ennek a bandaháborúnak lehetnek civil áldozatai-nemzetiségtől függetlenül-hiszen bárhol, bármikor lövöldözés kezdődhet. Akár egy piacon is.

A civil lakosság egyébként nem igen tart a Jobb Szektor haramiáinak beáramlásától Kárpátaljára, hiszen a Kárpátok vadcsapásait is lezárta Kijev. Azokon átjutni csak a levegőégen keresztül lehet. A félelmek inkább a KÍVÜLRŐL ÉRKEZŐ jobbszektorosok miatt vannak!

https://balrad.wordpress.com/2015/07/13/haborus-tragikomedia-karpataljan/

Egy Kijevben egykoron viszonylag magas tisztséget betöltő munkácsi kapcsolatunk tájékoztatta a Bal-Rad-ot a kialakult helyzetről.

Rögvest a beszélgetés elején kijelentette: “Kárpátalja magyar lakosságát-de általában véve a lakosságot-KÖZVETLEN VESZÉLY NEM FENYEGETI! Jelen körülmények között Kárpátalja magyarságának az használna a legjobban, ha a magyar kormány NEM TESZ NYILATKOZATOKAT a magyarság “védelmében”! Ami ugyanis most zajlott/zajlik Munkácson és környékén, az nem háborús cselekmény, nem politikai akció, hanem bűnbandák összecsapása a térség földrajzi elhelyezkedéséból adódó, évi mintegy SZÁZMILLIÁRD FORINTNYI ZSÁKMÁNY MEGSZERZÉSÉÉRT!

Az ukrán politikát maffiák uralják! Így van ez Kárpátalján is, amely négy EU-s országgal határos. Lengyelországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Romániával. Nyílt titok, hogy Kárpátalja a mostanság Mihajlo Lanyo (maffiózónevén az alvilágban csak Bljuk-néven ismert) PARLAMENTI KÉPVISELŐ “tulajdona”!

A hűbérbirtok igazgatásában segít neki a Baloga-klán, amely ragaszkodott és ragaszkodik korábbi haszonélvezeti jogához. Lanyo csillagának zenitre emelkedéséig ugyanis Kárpátalja kizárólag a Viktor Baloga által irányított családi vállalkozásnak termelte a hasznot, ám a klán politikai befolyásának csökkenése miatt Lanyo szövetségesei és kiszolgálói lettek. Merthogy Lanyo tartott igényt a busás kárpátaljai nyereségre, ami a legális gazdaság megsarcolásától a csempészetig mindenből ömlött.

Balogáék mindent uralmuk és ellenőrzésük alatt tartottak, a közigazgatástól a határrendészeteken és vámhivatalokon keresztül a rendőrökig. Lanyonak ez nem adatott meg, viszont pótolta Balogáék lecsökkent kijevi befolyását. Így hát riszteltek. ÉVI SZÁZMILLIÁRD forintra tehető az az összeg, amit a hűbérbirtok Kárpátalja kitermelt. A piaci kofák megsarcolásától a kköltségvetési pénzek lenyúlásáig. Erdők-mezők, bankok és kereskedések, ipari üzemek és a turizmus, mind-mind tejeltek.

Mindezt csorgó nyállal figyelte a Jobb Szektor! Az a Jobb Szektor, amely a tavalyi Majdan-siker után a politikai győzelemben is-ennél fogva pedig a pénzcsapokhoz való hozzáférésben-reménykedett. Ám hiába valóan. Viszont mindenütt jelen vannak. És éhesek. És-mint látjuk-fegyvereik vannak.

Ungváron elég takaros állományt sikerült nekik összegyűjteniük. Addig nem is volt velük gond, amíg Kijevből rendesen érkezett az apanázs. Hanem-és az igazsághoz ez hozzá tartozik-az USA és az EU beleunt ebbe a nyíltan fasiszta bandába, és kikövetelték Kijevtől a Jobb Szektor fölszámolását. Ami CSAK ADDIG sikerült, hogy elzárták a pénzcsapot. Ami a Jobb Szektort éltette. Véget ért az aranyélet Kárpátalján is a Jaros-féle bűnbandának. Ez pedig nem tetszett a CSAK HELYBEN vitézkedő, többnyire börtönviselt alakokból összeverbuválódott társulatnak. Pénz után kellett nézniük. Először csak az egyszerű piaci árusokat sarcolták, majd kezdték zsarolni a “gazdasági szereplőket” is. Már egy hónapja lassan rászálltak a csempészekre, és részt követeltek a haszonból. Egyszóval a Lanyo-Baloga szövetség talajára tévedtek.

Ezt a fajta tolakodó magatartást viszont nem tudta tolerálni a “tulajdonosi kör”-és Lanyonak lépnie kellett. Törvényi hatalommal a háta mögött próbálta a követelődzőket megregulázni. Mindehhez ráadásul a szó szerint szolgálatában álló rendőrséget is igénybe vette.

“Üzleti” megbeszélésre csalta Munkácsra a Jobb Szektor ungvári pártführerét, akinek viszont gyakorlata ilyen téren semmi. Közönséges útonállóként tette ő eddig a dolgát, de “tárgyalások terén” még tapasztalatlan volt. Mindössze négy terepjáróval, és alig több mint egy tucat latorral érkezett Lanyo csapdául szolgáló munkácsi komplexumába. Amellyel pontosan szemben-az út túloldalán-egy rendőri erődítmény áll. Tele Lanyohoz hű rendőrökkel. Szombaton! Amikor minden rendőr az utakon kószál-pénzvadászaton.

Azt nem tudni, hogy miről “tárgyalt a két úriember” a rezidencián. Azt lehet tudni, hogy a “tárgyalás” végeztével távozó ungvári delegációt a rendőrség megtámadta. Eléggé pipogya módon. Elkezdtek pisztolyokból lövöldözni. Hátha… Reményeik szerint ők a letartóztatásban bíztak, és nem is gondolták, hogy problémák lesznek. Márpedig lettek.

A többit ismerjük. A jobbszektorosok autóiból előkerültek a mindenféle szerszámok. Köztük vállról indítható rakéták is. Az elsővel telibe is kapták a “rendőrvárat”! És beindult a veszett lövöldözés. A valódi problémát az okozta, hogy a jobbszektorosok a város felé lövöldöztek, hiszen arra voltak a rendőrök. Akik viszont az erődítményüket ért rakétatalálat miatti meglepetésükben engedték szétspriccelni a fasisztákat. Akik először rossz irányba mentek autóikkal. Egyenesen be a város felé.

Miután erre rájöttek, akkor lett csak igazi fölfordulás! Megfordulás közben. Nyomukban az észbekapott rendőrökkel. Itt támadt egy komolyabb és hoszabb időn keresztül tartó lövöldözés. Ekkor halt meg két civil járókelő, meg két rendőr és kettő jobbszektoros.

Végülis a horda kitört szorongatott helyzetéből, és egérutat nyertek-de megintcsak rossz irányba kanyarodtak a nagy fölfordulásban. Ungvár (balra kanarodás) helyett Volóc (jobbra) felé kanyarodtak. Amikor erre rájöttek, már késő volt. Tudták jól, hogy mögöttük rendőrök, előttük pedig az alsóvereckei rendőrposzt! Ezért inkább bevették magukat az erdőbe.

Ma délelőtt tíz órakor ez volt a helyzet.

Munkácsi ismerősünk nyomatékosította: itt egy maffiaösszecsapás zajlott-zajlik, ami bizonyos értelemben kívül esik a lakosság érdekein. Ha csak véletlenül valaki civil kereszttűzbe nem kerül, baja nem eshet. Szó nincs politikai jellegű összeütközésről, és végképp nem beszélhetünk a lakosság fenyegetéséről. Nemzeti kisebbségek elleni támadásról pedig végképp nem. Mindnnek a tetejébe Kárpátalja egyfajta “Pandora szelencéje”, amelynek zárva tartása mind Kijevnek, mind pedig a helyi szélsőségeseknek egyformán érdekük. A nagyobb veszélyt az jelenti, ha valaki-egy külföldi kormány-felelőtlen diplomáciai nyilatkozatot tesz!

Jelen állapotok szerint egyetlen nemzeti kisebbséget sem fenyeget semmiféle veszély. Tudomásom szerint Kijevből aki csak tud, érkezik Kárpátaljára. Lecsillapítani a kedélyeket.

Meg fognak egyezni a Jobb Szektorral a kijevi hatalmasok. Mert ez az érdeke Jarosnak és Kijevnek, valamint külső támogatóiknak egyaránt.

A Lanyo-Baloga bagász majd eteti a Jobb Szektort a zsákmányból, és ezután majd közösen fogják felügyelni és biztosítani a “normális és zavartalan ügymenetet”-zárta helyzetelemzését munkácsi informátorunk.

https://balrad.wordpress.com/2015/07/12/munkacsi-cirkusz-hallgatni-arany/

A radikális atlantisták Görögország kiléptetésére készülnek

Vasárnap a német ZDF TV-csatorna kormányközeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter elfogadott egy arra vonatkozó tervezetet, hogy Görögország átmenetileg elhagyná az eurozónát. A később az eurocsoport elé tárt tervezetben többek között az állt, hogy javasolják Görögország átmeneti kilépést az eurozónából.

A görög kilépés híre hallatán egyes szakértők – anélkül, hogy a történteket megfelelő kontextusba helyeznék – olyan elgondolásokkal állnak elő, miszerint, ha Görögország elhagyja az eurozónát, az automatikusan vezet az eurozóna, majd az Európai Unió széthullásához. Az események elhamarkodott értékelése valóban erre az elgondolásra vezet, a történteket szélesebb kontextusba helyezve azonban azt láthatjuk, hogy a láncreakció szerű széthullás a görög kilépés esetén sem lenne törvényszerű következmény. Európában ma a görög kilépésnél nagyságrendekkel kiterjedtebb átalakulás van folyamatban, és az esetleges kilépés csak egyetlen felvonása egy nagyobb integrációs folyamatnak, aminek irányát nem a görög kilépés bekövetkezte vagy annak hiánya határozza meg, a kilépés időpontja viszont nagy mértékben befolyásolhatja.

A görög kilépés következményei nem előreláthatatlanok. Nagyon is előre lehet látni, mi történne, ha Görögország elhagyná az eurozónát és visszatérne a drachma használatához: az euró árfolyama néhány óra leforgása alatt bezuhanna. Befektetők ezreinek jelentene milliárdos profitot egyetlen hatalmas shortolás. Utána jönne a korrekció, és a piac hónapokon át a görög híreket figyelné, ahogy 2008 óta kisebb szünetekkel, de folyamatosan. Mindenki számára egyértelmű lenne, hogy itt az euró vége, a sajtó pedig eddig soha nem látott pánikkeltést folytatna. Egészen addig a pontig, ameddig ugyanazok a szakértők, akik most az euró haláláról beszélnek, be nem jelentenék, hogy “az euró kizárólag a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozásával menthető meg”.

Ezen a ponton válna egyértelművé, kinek volt érdeke a görög kilépés: azoknak, akik azt akarják, hogy az euró és a dollár egyértékűvé váljon. Az euró és dollár közvetlen, 1:1 arányú átválthatósága ugyanis nagy mértékben meggyorsítaná a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna létrehozásának előkészületeit. Emiatt a görög kilépés nem Európa érdeke, nem az Európai Unió tagállamainak érdeke, még csak nem is Görögország érdeke: azok akarják kikényszeríteni a görög kilépést, akik a TTIP létrehozásában érdekeltek. 1.0 EUR/USD árfolyam nélkül nincs transzatlanti szabadkereskedelem, az euró bedöntéséhez és hosszú távú meggyengítéséhez pedig egy olyan nagyságrendű esemény szükséges, mint a görög kilépés.

Csütörtökön Alekszisz Ciprasz görög kormányfő újabb javaslatokat nyújtott be a hitelprogram feltételeire vonatkozóan, és ebben már hajlandóságot mutatott a kiadások nagyarányú csökkentésére, adóreformra és nyugdíjreformra. Nagyobb megszorításokat javasolt, mint amit a nyugati hitelezők javasoltak, de cserébe több pénzt kért. Az eurocsoport mégis a görög kilépés forgatókönyvével foglalkozik, mert egyedül a befektetők bizonytalanságban tartásával lehet az eurót hosszú távon gyengíteni, hozzáigazítani a dollár értékéhez, ami a TTIP előfeltétele lenne. Nem érdekeltek a megállapodásban, nem érdekeltek a görög megszorításokban sem: abban érdekeltek, hogy a tárgyalások minél tovább húzódjanak, lehetőleg minél tovább tartó, minél nagyobb bizonytalanság legyen, és a befektetők az euró gyengülésével számoljanak, – a befektetők várakozásai ugyanis a gyakorlatban is előidézik az euró gyengülését.

2006 októberében az euró és dollár közt közel 1.6:1 volt az átváltási arány. Azt követően kezdődött a “válság” fő felvonása, majd egészen máig tart a görög dráma, aminek köszönhetően az átváltási arány átmenetileg beesett 1.1 alá, és hosszú távon paritás alakulhat ki, mert a nyugati hitelezők, a nyugati kormányok nem a görög válság megoldásában érdekeltek, hanem szándékosan előidézték azt, és eszközként használják, feláldozzák Görögországot a TTIP gazdasági talapzatának létrehozása érdekében.

Az eurocsoport szintén nem tud rövid úton megállapodásra jutni arról, hogy elfogadják-e a görög kormányfő újabb feltételeit, mert nem a megoldásban érdekelek, hanem a bizonytalanság fenntartásában. Az Athens News hírügynökség szerint Alekszisz Ciprasz, Angela Merkel, Francois Hollande, és Donald Tusk az eurocsport csúcstalálkozóján belül elszigetelt, személyes megbeszéléseket kezdett, ami tovább fokozza a bizonytalanságot, mert könnyen előfordulhat, hogy amivel ők előállnak, azt pedig az Európai Unió tagállamainak kormányai nem fogadják el.

Ha Görögország átmenetileg kilép az eurozónából, az a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményhez szükséges forgatókönyv.

Az eurót látszólag végső csapás éri, a görög kormány a kilépés után is sokéves gazdasági offenzíva célpontja lesz, mert a nyugati tömb számára megengedhetetlen egy olyan példa, melynek során az euró elhagyása egy ország megerősödéséhez vezet. Nekik egy olyan példa kell, hogy a kilépő ország magára marad, gazdasága összeomlik, és végül kénytelen visszalépni az euróövezetbe (vagy az amerikaiakkal létrehozott, közös valutaövezetbe). Emiatt átmeneti kilépésről beszélnek. Az elgondolás szerint ugyanis Görögország visszalépne az övezetbe – miután feláldozásával összenyithatóvá vált a két gazdasági térség.

Egyes szakértők azt is tudni vélik, hogy a görög kilépés “Oroszország érdeke”, mert “Oroszország az Európai Unió széthullásában érdekelt”. Ezeket a szakértőket minden bizonnyal jól megfizetik a tények elferdítéséért, a gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy Oroszországnak egyáltalán nem érdeke se az Európai Unió gyengítése, se a görög kilépés. Moszkva épp ellenkezőleg az Európai Unió külpolitikájának kevésbé agresszívvá tételében, majd a fokozott együttműködésben, és egy Lisszabontól Vlagyivosztokig terjedő szabadkereskedelmi zóna létrehozásában érdekelt. Mindez a transzatlanti térség egybenyitása, az amerikai termékek korlátlan beözönlése esetén nem valósulhatna meg. Emiatt Moszkvának nem érdeke se a TTIP, se a görög kilépés, mert az az euró/dollár paritás kialakulásának, a TTIP létrehozásának előfeltétele. Ellenben, Moszkvának érdeke egy jó erős euró, hogy a dollárral véletlen se legyen 1:1 arányban átváltható, vagyis érdeke az Európai Unió megerősödése, és függetlenné válása. Ha Moszkva valamiféle lobbitevékenységet folytat a görög kormány irányába, annak célja a görög gazdaság megerősítése, és a kilépés megelőzése.

A radikális atlantisták viszont a nagy pénzügyi válság előidézése óta dolgoznak a transzatlanti szabadkereskedelmi zóna megalapításán, amit az Európai Unió és az euró meggyengítésén keresztül érnek el, és az “építkezésüknek” (amit inkább bontásnak lehetne nevezni) a görög dráma csak egyetlen felvonása. A radikális atlantizmus Európa ellenségévé vált, és ezt most, a görög kilépés szélén egyensúlyozva éppen ideje lenne felismerni.

A TTIP jelentőségéről, várhatóhatásairól ITT és ITT olvashat bővebben.

http://hidfo.ru/2015/07/a-radikalis-atlantistak-gorogorszag-kileptetesere-keszulnek/

Ciprasz elég szépen beterelte a görögök többségét Kharon ladikjába.

Végre kialakulhatott a végső megállapodás a görögökről szóló, tegnap délutántól ma reggelit tartó válságcsúcson. Abban teljes az egyetértés, hogy Görögországot az eurózónán belül kell tartani, arról viszont egész éjjel folyt a vita, hogy milyen áron.

Van megállapodás a görög ügyben – írta a Twitteren Charles Michel belga miniszterelnök. Donald Tusk arról twittelt: segítik Görögországot, akik ezért komoly reformokat vállaltak. Az EU vezetői ezekben a percekben sajtótájékoztatót tartanak a tárgyalások eredményéről.

A megállapodás 37,5 milliárd eurós hitelről szól a korábbi tartozások visszafizetésére, valamint 12,5 milliárd euróról, amellyel a növekedést pörgetnék fel. Az IMF korábban 50 milliárdos kölcsönt tartott szükségesnek, a végső összeg ezzel egyezik meg.

Az ülés közel 17 órán át tartott. Kora reggel ismét megszakították a tanácskozást a görög adósságválsággal foglalkozó, előző délután kezdődött euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői.

Joseph Muscat máltal kormányfő tájékoztatása szerint ez a szünet azt célozta, hogy szűkebb körben kimunkálják a legutolsó, még nyitott kérdések megoldási módozatait is.

Többször is megszakadt a csúcs

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke többször is megszakította a csúcstalálkozót, hogy külön egyeztetéseket folytasson Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Francois Hollande francia elnökkel.

Kora reggel ott tartottak, hogy már csak egy nyitott kérdés maradt a csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye – közölte Miro Cerar szlovén miniszterelnök.

Közös akarat a Grexit megakadályozására

Görögországnak az eurózónán belül kell maradnia – szögezte le Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi EU-biztos egy francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában hétfő reggel, miközben az utolsó, még nyitott kérdések tisztázásán dolgoztak a görög adósságválság megoldása érdekében összehívott euróövezeti csúcstalálkozó résztvevői.

A francia politikus szerint “közös akarat” mutatkozik arra, hogy a csőd szélére jutott Görögország ne legyen kénytelen távozni az euróval fizető országok köréből.

Moscovici közölte: a Görögországnak nyújtandó, sorrendben immár harmadik pénzügyi mentőprogram a tervek szerint mintegy 80 milliárd euróról szólna. A segítség fejében az athéni vezetésnek reformokat kell megvalósítania az országban.

Egységkormány, új választás?

Eközben Panosz Szkurletisz görög munkaügyi miniszter a görög állami tévének nyilatkozva bírálta a Brüsszelben készülő megállapodás tartalmát. A kormánykoalíció nagyobbik politikai erejéhez, a radikálisan baloldali Szirizához tartozó politikus úgy vélekedett, hogy Görögországban még az idén újabb választásokat kell majd tartani. Szóba került egy nemzeti egységkormány gondolata is, de már volt olyan görög párt, amely jelezte, hogy a Szirizával nem hajlandó együtt dolgozni.

Kapitulált a Ciprasz-kormány

A görög kormány által ajánlott csomag egyfelől teljes kapituláció, hiszen belemegy abba, hogy 28 százalékra emeljék a társasági adót, a lehető legszélesebb körben nőjön 23 százalékra az áfa, a hitelezők által elvárt szinten erősítsék az adóbeszedés hatékonyságát, hajtsák végre a nyugdíjreformot és a privatizációs programot, illetve több ágazat liberalizálását. Másfelől hivatalosan is említi az adósságátstrukturálásra vonatkozó görög kérést, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap is elengedhetetlennek ítélt az államháztartás konszolidálása szempontjából.

A megállapodást két kérdés akadályozta sokáig. Az egyik az, hogy Görögország szeretné elkerülni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.

Görög kormányzati források erre a Németország által felvetett ötletre azt mondták: egy másik bolygón él, aki ezt kitalálta. Rámutattak, hogy Görögországnak nincs 50 milliárd eurónyi privatizálható vagyona, Athén maximum 17 milliárd eurót tud elhelyezni az alapban.

Vasárnap az eurózóna pénzügyminiszterei készítették elő azt a szövegtervezetet, amely végül az állam- és kormányfők elé került. A pénzügyminiszterek abban egyetértettek, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie. Ezek között szerepel a forgalmi adózás egyszerűsítése, az adóalap kiszélesítése, a nyugdíjrendszer fenntarthatóvá tétele, polgári peres eljárási törvény átalakítása, a statisztikai hivatal függetlenségének szavatolása, automatikus kiadáscsökkentést eredményező döntések, az uniós bankszanálási és talpra állítási irányelv egyébként is kötelező, maradéktalan átvétele, az energiahálózat privatizációja, a nem teljesítő hiteleket érintő intézkedés, az állami vagyonkezelő függetlenségének biztosítása, a közigazgatás politikamentesítése és a korábban trojkának nevezett intézmények(Európai Bizottság, Európai Központi Bank, IMF) visszatérése Athénba.

A továbbra is zárva tartó és tőkekorlátozásokkal sújtott görög bankok fizetőképességét jelenleg az Európai Központi Bank tartja fenn úgynevezett sürgősségi likviditási támogatáson keresztül. Ilyet a frankfurti uniós jegybank csak fizetőképes feleknek biztosíthat. Ha Görögország július 20-án nem tud megváltani 3,5 milliárd euró értékű, az EKB-nál lévő görög államkötvényt, akkor a bank a saját szabályai szerint aligha folytathatja a likviditási támogatás biztosítását. Ebben az esetben a görög bankrendszer csak úgy tudna pénzhez jutni, ha Athén pénznyomtatásba kezdene, amivel de facto kilépne az eurózónából.
(VG – MTI)

“Kitört a béke” Donbasszban?

Meghökkentő csendesség uralta Donbassz mára virradó éjszakáját. Szinte teljes csend volt minden frontszakaszon.

Tegnap délutántól folyamatosan csendesült le a front Donbasszban. Donyeckben az utolsó latorgránát becsapódását este hét órakor regisztrálták. A város “Oktyrjabszk”-kerületében talált telibe egy parkoló-gázüzemű-Gazella kisbuszt. Jó nagyot szólt!-utána viszont csend és nyugalom.

Zajcevot is este hét óra tájban lőtte a latortüzérség. Itt egy helyi nő belehalt a támadásba.

Az éjszaka csendjében viszont a luganszki milicisták szerint kimondottan idegesítő a Luganszk fölött állandóan tucatszám repkedő latordrónok zümmögése.


https://balrad.wordpress.com/2015/07/13/kitort-a-beke-donbasszban-2/

Washington ipari kémkedést folytatott az Airbus csoport ellen

Amerikai hackerek próbáltak betörni az európai légi- és űripari társaság szervereire, ahol Németország, Franciaország és Szaúd-Arábia védelmi képességeire vonatkozóan akartak információkat szerezni.

Az Egyesült Államokból végrehajtott támadásról a Bild német lap vasárnap számolt be, ám a behatolás jóval korábban, 2011 novemberében történt. A forrás szerint akkor ismeretlen amerikai hackerek a jelenleg Airbus csoport néven működő, multinacionális légi- és űripari társaság szerverei ellen hajtottak végre kiterjedt támadást, ami a próbálkozások ellenére sikertelenül végződött. A lap erről a behatolásról kapott információkat, azonban feltételezhető, hogy nem elszigetelt eset, hanem egy akkor kezdődő támadássorozat kezdetét jelentette. Az Airbus csoport áprilisban már feljelentést tett az NSA és a BND “együttműködéséről” kiszivárogtatott információk alapján, ipari kémkedés gyanújával, akkor még ismeretlen tettes ellen.

A Bild most olyan dokumentumok birtokába jutott, miszerint a német Bundesnachrittendienst egy külföldi hírszerző szolgálattól információkat kapott korábbi adatszivárogtatásra, valamint az európai vállalat elleni ipari kémkedésre vonatkozóan. Az amerikai behatolókat elsősorban a vállalat Németország, Franciaország és Szaúd-Arábia védelmi képességeinek növelésére vonatkozó megrendelései érdekelték. A kapott információk szerint az Egyesült Államok 2005-ben kérte, hogy a BND biztosítson állandó valós idejű adatszolgáltatást a német és francia haditechnika mozgására vonatkozóan, a BND azonban akkor gazdasági okok hiányára hivatkozva visszautasította a kérést. A támadás a sikertelen tárgyalási folyamatot követően történt, aminek következményeiről egy április óta gyűrűző kémbotrány árulkodik.

2015 áprilisában német sajtóorgánumok olyan dokumentumok birtokába jutottak, melyek alátámasztják, hogy a BND amerikai megrendelésre folytatott megfigyelési tevékenységet Washington európai “szövetségesei” ellen. A német külföldi hírszerzés egy része az amerikai NSA-nak alárendelve, az NSA által jelölt célpontok ellen folytatta tevékenységét, és állandó adatszolgáltatást biztosított, miközben fordított irányú kapcsolat nem állt fenn.

Az újonnan nyilvánosságra jutott dokumentumok arról árulkodnak, hogy az amerikai titkosszolgálatok előbb megpróbáltak állandó hozzáférést szerezni az általuk kritikusnak tartott nagyvállalatok védett adatállományához, majd miután ez nem sikerült, a német hírszerzés vezetőinek korrumpálásával, a német titkosszolgálatok kapacitásának felhasználásával jutottak hozzá európai “szövetségeseik” üzleti titkaihoz.

Ennek kapcsán hangsúlyozni kell, hogy a történtek semmilyen szempontból nem férnek bele egy “szövetségesi” viszony kereteibe. Az amerikai titkosszolgálatok nem adtak állandó hozzáférést európai partnereiknek, miközben tőlük elvárták a valós idejű adatszolgáltatást. Eközben az amerikai hadsereg közel minden európai országban jelen van, míg az európai országok soha nem vethetnék meg lábukat az amerikai kontinensen. Ez a fennálló viszony Európa teljes gyarmati sorba taszítottságát mutatja. A történteket tovább bonyolítja, hogy Németország 2015 március elején, közvetlen az amerikai kémbotrány kirobbanása előtt leállította a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportot, vagyis elképzelhető, hogy az amerikaiak szabotáltak néhány, az ország védelmi képességeinek növelését célzó fegyverüzletet, ahogy hónapokkal ezelőtt a Misztral-üzletet és szabotálták.

http://hidfo.ru/2015/07/washington-ipari-kemkedest-folytatott-az-airbus-csoport-ellen/

Családon belül-A VÁLASZTÓPOLGÁROKNAK TETSZŐ MÓDON-hagyományozódik a polgármesterkedés.

Ötmillióval lepte meg férjét a polgármesternő

Több millió forintos végkielégítést kapott Nyírbogát volt polgármestere, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő. A juttatást saját felesége indítványozta számára.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, alig 3100 lelket számláló Nyírbogáton 2001-től tizenhárom évig Simon Miklós volt a polgármester. Ezzel párhuzamosan 1998-tól a mai napig országgyűlési képviselő is. Az új szabályozás miatt 2014-től nem lehetett tovább egyszerre polgármester és képviselő. Simon az országgyűlést választotta. A tavaly október 12-i polgármester-választáson felesége, a Fidesz színeiben induló Simonné Rizsák Ildikó győzött.

A Bors birtokába került dokumentumok szerint Rizsák Ildikó már október 28-án indítványozta, hogy Simon Miklós öthavi végkielégítésként bruttó 3 millió 67 ezer, ki nem vett szabadságai után pedig bruttó 2 millió 147 ezer forintot kapjon. A juttatást három nappal később meg is szavazták az önkormányzati képviselők. Az összeget Nyírbo­gát 2014-es általános költségvetési tartalékának terhére biztosították.

A határozat furcsa mód egy 1994-es jogszabályra hivatkozott, amely szerint a távozó polgármestert nem illeti meg a végkielégítés, ha országgyűlési képviselői jogviszonyt létesít. Márpedig Simon tavaly májusban újra letette a képviselői esküt. Az új hatályos jogszabály, a 2011-es, közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény sem engedi meg ilyen esetben a végkielégítést.

A Bors telefonon érte utol a fideszes képviselőt, aki elismerte, hogy felvette a juttatásokat, de hangsúlyozta: ez csak bruttó összeg, a szociális hozzájárulás is benne van. A határozat előtt pedig egyeztettek a kormányhivatallal, így az jogilag rendben van. Simon Miklós szerint nem etikátlan, hogy polgármesterként felesége indítványozta a végkielégítést.

Simon polgármesterként havi bruttó 483 ezer forintot keresett, de tavaly májustól nem vette fel fizetését. Jelenleg havi 897 ezer forintot kap a parlament honvédelmi bizottságának alelnökeként.
(bors)

Egy nap alatt kivizsgálták Simon Miklós végkielégítését

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal nem találta törvénysértőnek a nyírbogáti önkormányzat döntését, amellyel végkielégítést és szabadságmegváltást szavazott meg a települést 2001 és 2014 között vezető Simon Miklósnak.

A Bors hétfőn írt arról, hogy a Nyírbogátot 2001 és 2014 között vezető, 1998-tól kisgazda, majd fideszes országgyűlési képviselőként is tevékenykedő Simon Miklós öthavi végkielégítésként bruttó 3 millió 67 ezer, ki nem vett szabadsága után pedig bruttó 2 millió 147 ezer forintot kapott felesége, a 2014 őszén a település polgármesterévé megválasztott Simonné Rizsák Ildikó (Fidesz) indítványára. A juttatást megszavazták az önkormányzati képviselők.

A kormányhivatal vezetője, Kozma Péter az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében úgy fogalmazott: a hivatal tavaly nem élt törvénysértés megszüntetésére irányuló felhívással a nyírbogáti önkormányzat által meghozott határozatok ügyében.

Az ellenzék az “elmutyizott” milliók visszaadására szólította fel Simont, ő viszont azt mondta, “politikai hisztériakeltés” folyik ebben az ügyben, hiszen a végkielégítést jogszerűen fizették ki neki. A hivatalba lépő polgármesternek az új ciklus elkezdéskor kötelessége a munkaügyi folyamatokat lezárattatni, és ez akkor is kötelessége, ha éppen a férjéről van szó – mondta Simon Miklós, hozzátéve, az őt és feleségét ért rágalmak miatt eljárást indít.
(index)