Izraeli fegyvereket találtak a terrorsejtnél

Izraeli fegyvereket találtak az Irakban működő terrorszervezet, az ISIS állásainak biztosításakor – az iráni FARS hírügynökség szerint az esetről az Anbar régióban harcoló iraki önkéntes alakulat, a Hashid Shaabi számolt be. A történteket egyáltalán nem lehet egyedi esetnek nevezni, az utóbbi hónapokban már az iraki politikában is nyíltan beszélnek a terrorszervezet nyugati támogatásáról.

A múlt hónap folyamán az iraki terrorelhárítás négy külföldi – az Egyesült Államokból és Izraelből küldött – katonai instruktort tartóztatott le, akiket azzal vádolnak, hogy támogatták az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet.

Februárban egy iraki tisztviselő nyilvánosan is kijelentette, hogy az izraeli hadsereg olyan ISIS terrorsejtek kiképzését folytatja a Sínai-félszigeten, melyek később Egyiptom területén fognak működni.

Irán legfelsőbb vezetőjének főtanácsadója, Ali Akbar Velajati szerint az ISIS-t a Nyugat és Izrael közösen hozta létre, hogy a terrorszervezeten keresztül érvényesíteni tudják saját megosztó politikájukat a Közel-Keleten. Velajati kijelentette;

“Az ISIS-t a nyugati gyarmatosító hatalmak és a cionisták hozták létre, mert a terrorszervezet cselekedetei az iszlám vallás valamennyi irányzatának szabályaival ellentétesek.”

Webster Tarpley amerikai történész szintén egyetért a fenti kijelentésekkel, ő kijelentette, hogy az Egyesült Államok titkos hadseregként használja a dzsihádistákat a Közel-Kelet destabilizálására.

Mostanra az amerikai alternatív sajtóban is aktív diskurzus zajlik arról, hogy Washington ugyanazt a stratégiát folytatja, amit évtizedekkel korábban is: terrorszervezeteket működtet, hogy megakadályozza a közel-keleti országok egységes erőként fellépését, mert az ellehetetlenítené, hogy a nyugati vállalatok szabadrablást folytassanak a Közel-Kelet természetei kincsei közt. Ha 1980-ban az Egyesült Államok állt az Al-Kaida létrehozása mögött, most ugyanez kijelenthető az Iszlám Államról is; aminek tevékenységét egyébként az iszlám vallási vezetői is elfogadhatatlannak tartják, így a megnevezés már önmagában is szándékos provokációnak tekinthető, és az események legalább olyan mértékű torzítása, mintha a NATO katonai beavatkozásait keresztes hadjáratként próbálnák feltüntetni.

http://hidfo.ru/2015/04/izraeli-fegyvereket-talaltak-a-terrorsejtnel/

Szertefoszlik a NATO technikai fölénye

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter négy nappal ezelőtt nyilvánosan is bejelentette, hogy az orosz hadsereg nemsokára megkapja a legújabb fejlesztésű elektronikai zavaró berendezéseket. Ami korábban több esetben is szerte foszlatta a NATO-haderő technikai fölényét, mostanra továbbfejlesztették és rendszeresítve lesz; az orosz hadiipar eddigi legjobb eredményt elért fejlesztése, a tíz generációt megért Hibini.

A SU-34 bombázókra, SU27-es vadászgépekre két éve kezdték szárnyvégi konténerekbe felszerelni a Hibini legutolsó, tízedik generációs változatát. Ezen kívül voltak korábbi csapásmérő repülőkre, harckocsikra, és kifejezett csapatokat támogató lokátoros és zavaró repülőkre fejlesztett változatok.

A modern háborúk első csapásai – amely hadmozdulat megelőzi a szárazföldi és légi csapatok bevetését – az ellenség rádió-elektronikáját, lokátor rendszereit, tüzérségi bemérő radarjait, voltaképpen a teljes kommunikációt és felderítést igyekeznek megbénítani. Csak szemléltetésképpen; mindehhez az amerikai hadsereg Irakban több mint 40 műholdat, száznál több AWACS repülőt – melyek bőven az iraki légvédelem hatókörén kívül köröztek – és több század szárazföldi zavaró egységet vetett be. Az amerikai repülőgépek, valamint a Tomahawk rakéták radarvadász és hőkövető változatai voltak az első csapás. Amerikai beszivárgó egységek mobil GPS tájékozódási elektronikát telepítettek le, amelyek egy méter pontosságúra csökkentették a rakéták becsapódási pontosságát. Az első 24 órában kivégezték Irak teljes rakétás légvédelmét.

Ezután eltelt öt év, és Grúzia háborút kezdett Oroszországgal szemben. Ez ugyan a nyugati retorika szerint csak a dél-oszétiai területekért folyt, de a valódi ok Oroszország reakcióinak kiismerése. Grúzia olyan háborút indított meg, melyre több éven keresztül készült, amerikai kiképzőkkel. A grúz hadsereg pedig megkapta a legkomolyabb amerikai elektronikai eszközöket. Amerikai gyártmányú rádió-kommunikációs eszközök, bemérő és zavaró technika – és mindezt az amerikai tanácsadók támogatásával használták fel. Poti kikötőjében 3 darab HMMW terepjárót zsákmányoltak az orosz deszantosok, melyeket már felhasználni sem tudtak a grúzok, és a legmodernebb amerikai rádió-kommunikációs központi egységekkel voltak felszerelve. Az USA tiltakozott és vissza akarta kapni, mondván, az amerikai tulajdon, és a vendégségben ott tartózkodó hadihajók eszközei – de mivel a kikötőben voltak, az orosz egységek megköszönték és elszállították őket.

A grúz háború kapcsán a nyugati “szakértők” a mai napig értetlenül állnak az eset előtt. Nem hivatkozhatnak arra, hogy az orosz túlerő győzött, hiszen az orosz hadsereg létszáma kisebb volt mint a grúz hadseregé, ráadásul elsőként a leggyengébben (legrégebbi eszközökkel) felszerelt csecsen egységeket dobták át. Ennek ellenére öt nap alatt rommá verték az egész grúz hadsereget. Mai napig titkolják, hogy a Tbiliszi melletti reptérre berendezett amerikai támogatói központban, melyre légicsapást mértek az orosz cirkáló rakéták és bombázók, hány amerikai “tanácsadó” vesztette életét. Azonban felvetődik a kérdés; miként lehetséges az, hogy a grúz légvédelem csak egy orosz SU25-ös gépet tudott lelőni, miközben ósdinak számító bombázók sorra bombázták le a legmodernebb amerikai technológiával felszerelt és védett rádióközpontokat, átjátszó tornyokat, központi irányító egységeket?

Az egész történéssorozatra nincs más logikus magyarázat, minthogy az orosz zavaró technológia azonnali riasztással (és nem hónapokon át tartó gyakorlatozással) képes volt arra, hogy felülkerekedjenek, és elnyomják az amerikai rádiótechnikai fölényt. Miután sikerrel kiiktatták a nyugati elektronikát, bemérő egységeket, zavaró és rádiós egységeket, az egész grúz hadsereg az orosz rakéták és bombák prédája lett.

Ezután eltelt még hat év, és egy orosz SU24, amely harminc éves technológia, és a Hibini régebbi változatával lehetett felszerelve, képes volt arra, hogy az USA legmodernebb, Aegis rendszerrel felszerelt hadihajóját, a USS Donald Cook hadihajót hánykódó vasdarabbá változtassa. Az eset dokumentált eset, hatalmas felháborodást váltott ki (valamint értetlenséget). Tény az is, hogy a történtek után az amerikai elhárítás vezérkarának számos tagját leváltották, alig két héten belül.

Ha a korábban használt orosz zavaró berendezések ilyen szinten képesek voltak megzavarni az amerikai elektronikai berendezéseket, mit tudhat az új? A védelmi miniszter szerint az új eszköz alkalmas lesz arra, hogy műholdak elektronikáját megzavarja, valamint vakká tegye a vadászrepülőket, AWACS repülőket és cirkáló rakétákat, ezen felül kiiktassa a pontosságot segítő, letelepített GPS tájékozódási egységeket. Egyszóval a totális elektronikai csapásmérő erőt képes lesz kiiktatni. Elmondása szerint az eszköz már tesztelés alatt áll, és rövid időn belül a csapatokhoz fog kerülni.


http://hidfo.ru/2015/04/szertefoszlik-a-nato-technikai-folenye/

Közvetlen a harctéren működnek az amerikai instruktorok

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az Ukrajnába küldött amerikai instruktorok nem a Lvov régióban, a Javoriv kiképző központban működnek – ahogyan azt az ukrán TV-csatornák mutatják -, hanem közvetlenül a harctéren, ráadásul városi környezetben zajlik az ukrán csapatok “kiképzése” Mariupol, Szeverodonyeck, Artemovszk és Volnovaka térségében.

A védelmi minisztérium akként értékeli az ukrán csapatok újabb – hivatalosan el nem ismert – offenzíváit, hogy az Egyesült Államok az Anatóliában május 13-14-én tartandó NATO-csúcstalálkozó előtt “bemelegítésként” provokációkat hajt végre a délkeleti régiókban, hogy az esemény a kiprovokált katonai válasz kiértékelésével, és Oroszország elleni vádak hangoztatásával telhessen.

Oroszország külügyminisztériuma szintén egy közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az utóbbi egy hónapban rekord sűrűséggel hangoztak el Oroszországgal szembeni vádak az amerikai külügyminisztérium részéről, amit szintén a NATO-csúcstalálkozó bemelegítéseként értékeltek. Ugyanakkor a közlemény szerint amerikai részről olyan abszurd vádak hangzanak el, hogy nem kell meglepődni, ha legközelebb orosz tengeralattjárókat vizionálnak Donyeck első városi dísztavában.

Marie Harf amerikai külügyi szóvivő napokkal ezelőtt azt állította, hogy az eddigiekhez képest is rekord mennyiségű orosz légvédelmi rendszer működik “Ukrajna területén, a szeparatista régiókban”. A vád egyáltalán nem megdöbbentő; az ukrán konfliktus kiterjedésének idején, tavaly nyáron az amerikai külügyminisztérium azzal vádolta Moszkvát, hogy orosz harceszközök jelentek meg Donyeck térségében. Az esetről műholdas fotókat is közöltek, amit a közvélemény értelemszeren hihetőnek tartott – egészen addig a pontig, amíg kanadai farmerek nem jelezték, hogy a műholdas fotókon aratógépek láthatók, amint épp betakarítják a termést. Azt megelőzően a kételkedők elsősorban azt tartották furcsának, hogy az állítólagos orosz tüzérségi egységek miért a nyílt mező közepén jelentek meg.

Idén februárban Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő közös sajtótájékoztatón jelentették be; a német és francia hírszerzés nem tudta alátámasztani, hogy Ukrajna területén orosz harceszközök jelentek volna meg. A bejelentést a fővonalú média megdöbbentő csenddel fogadta, gyakorlatilag eltekintettek mellette, mert nem illett bele a NATO propaganda-irányvonalába.

Az orosz külügyminisztérium ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai instruktorok olyan fegyveres csoportoknak adnak kiképzést, melyek neonáci jelképeket használnak és ideológiai motivációból terrorakciókat hajtottak végre az orosz többségi lakosságú régiókban.

A nyugati országok és a szélsőjobboldal szoros összefonódása szintén egy vakfolt a fővonalú sajtó számára, mert a nyugati propagandához nem illeszkedik, hogy miközben saját hátországukban boszorkányüldözést folytatnak a szélsőjobboldali szervezetek ellen, más országokban akár neonáci csoportokat is kormányra juttatnak.

http://hidfo.ru/2015/04/kozvetlen-a-harcteren-mukodnek-az-amerikai-instruktorok/

Illegitim az atlantisták új alkotmánya

A Donbassz régió nem ismeri el a kijevi kormány új alkotmányát, mert azt a Donyeck és Luganszk által megválasztott vezetőkkel egyeztetés nélkül iktatták be. Az Ukrajnától függetlenedő Donyecki Népi Köztársaság néptanácsának szóvivője, Andrej Purgin bejelentése szerint Kijev új alkotmánya nem legitim, és a DNK területén nem érvényes, mivel az elszakadó régiók választott vezetőit nem vonták be az alkotmányozás folyamatába. Ennek megfelelően a DNK hatóságai sem fogják figyelembe venni a Kijevben elfogadott alkotmány rájuk vonatkozó részeit.

A szóvivő szerint Ukrajna az alkotmány megváltoztatására tett egyoldalú lépései azt mutatják, hogy Kijev nem elkötelezett a minszki egyezmény betartása és a tárgyalásokon résztvevő államfők által kötött megállapodások iránt.

Andrej Purgin nyilatkozatában emlékeztetett, hogy Kijev továbbra is háború készülődést folytat, több mint 200 ezer főt mozgósított, és minden lehetséges forrásból fegyvereket vesz. Az erőltetett fegyverkezés mellett több nyugati országból instruktorok érkeztek a országba, ami azt mutatja, hogy Ukrajna egy nagy háborúra készül, a minszki megállapodás betartásában pedig semmilyen előrelépés nem várható.

A politikus hangsúlyozta; bármilyen, az ukrán alkotmány megváltoztatására tett kísérletet a minszki kontaktcsoport keretein belül kell leegyeztetni, az eredmény csak azt követően lehet legitim. Ha Ukrajna a Donbassz régió választott vezetői nélkül folytat alkotmányozást, a minszki megállapodás felhatalmazza a DNK vezetőit, hogy annak eredményét a jövőben is visszautasítsák.

http://hidfo.ru/2015/04/illegitim-az-atlantistak-uj-alkotmanya/

Tegnap késő este már sebesültjei is lettek a kijevi bányásztüntetéseknek.

Az “Oszokori” metróállomásnál zajló építkezésnél tört ki összecsapás a tüntetők és a “tituskák” között! (A köznyelvben a tituska amolyan kormánypárti civilbe öltözött-vagy valóban civil-verőlegény.)

Az építési területet határoló kerítésnek rontottak neki bányászok, hogy azt lebontsák.

ÁM NEM KIS MEGLEPETÉSÜKRE A KERÍTÉS PALÁNKJA MÖGÖTT TITUSKÁK SEREGE VÁRAKOZOTT!

Szó-szót nem követett!-hanem szó nélkül egymásnak ugrottak a felek. A kerítésen belüli érők füstbombákat és SÉRÜLÉSEKET OKOZÓ FEGYVEREKET IS használtak, míg a demonstrálók a hagyományos fegyverekhez-molotov koktélokhoz és utcakövekhez-folyamodtak.

A küzdelemnek a rövid időn belül kiérkező rohamrendőrök vetettek véget. Többeket szállítottak a küzdő felek közül kórházba ilyen-olyan sérülésekkel. Egy tituska a hírek szerint olyan állapotban van, hogy az apanázst már nem lesz lehetősége elkölteni.

Luhanszktól nem messze, tegnap este Valcman martalócai aknavetővel “kitereltek a forgalomból” egy civil személyautót.

Alekszandr Zaharcsenko a DNR elnöke tegnap kijelentette: “Ukrajna RÉSZÉVÉ VÁLHAT a Donyecki Népköztársaságnak, ha úgy döntenek a különböző régiók lakosai!”

Mint Zaharcsenko elmondta, a kijevi Majdan célkitűzései Donbasszban, a Népköztársaságokban valósulnak meg. A függetlenség, a korrupció elleni harc, a társadalmi igazságosság és egyenéőség.

“Már most is rengeteg üldözött érkezi a DNR területére. Donyeckben külön intézmény foglalkozik az ügyeikkel. Egyszerű emberek, kommunisták, politikusok, újságírók, de már egykori majdanovcik is jönnek-menekülnek hozzánk, itt-a Donyecki Népköztársaságban remélve biztonságot.”-fejtette ki Alekszandr Zaharcsenko.

https://balrad.wordpress.com/2015/04/24/zaharcsenko-ukrajna-csatlakozhat-a-nepkoztarsasagokhoz/

NYÍLT LEVÉL BALOG ZOLTÁN MINISZTERHEZ

Tisztelt Balog Zoltán Miniszter Úr!

Én sajnos a szó legszorosabb értelmében a munkámba rokkantam meg, abba nyomorodtam bele. Egy megyei kórház központi intenzív osztályán kezdtem a pályafutásomat, a tanulmányaim befejezése után 1990-ben. Napi szinten, kb.16 beteggel foglalkoztunk. A géppel lélegeztetett és a művese kezelt betegek, akkor még egy osztályon voltak. Sajnos, már 20 évesen megtapasztaltam az egészségügyi rendszer árnyoldalait. Sok volt a túlóra, és mi nővérek, akkor is kevesen voltunk. Nővérszállón laktam. Nagy volt a taposó-malom a központi intenzív osztályon, de 3 év után váltottam, mert egy másik megyébe csábított át a szerelem, ahol az első férjemmel találkoztam.

Így, kerültem abba a kórházba, ahol most is munkaviszonyban állok, kb. még 2 hónapig. Utána nem tudom mi lesz velem, mert már 10 hónapja táppénzes állományban vagyok, sajnos nem bírok dolgozni.

Teljesen tönkrement a gerincem a munkában. A betegek emelgetésétől tele vagyok sérvekkel, és sok más egyéb betegségemre is fény derült. Az orvosok tiltanának a munkától, de magam is érzem, hogy az már nem megy nekem.

Az első gyermekem 1998-ban született, de 18 hónapos volt, amikor vissza kellett mennem dolgozni 3 műszakba, mert nagyon kellett a pénz. Mivel szinte állandóan dolgoztam, folyton kimerült voltam, alig bírtam a gyerekre figyelni. Kiderült, hogy nehezen tud beszélni, így logopédushoz is el kellett vele járnom a beszédfejlesztő terápiákra. A házasságom is a munkahely miatt ment tönkre, sosem voltam otthon. Rengeteget dolgoztam és továbbképzésekre is jártam. Mindig nagyon kimerült voltam, ezt a párom nem tolerálta, hogy soha sincs közös családi életünk a munka miatt, és tönkrement a házasságunk.

A második gyermekem, aki most 10 éves, a második házasságomból született. Sajnos egy beteg hasba rúgott 2 hónapos terhesen, majdnem elvetéltem. Az állandó orvosi felügyeletnek és a kontrolloknak köszönhetően odafigyeltek rám, de császárral született. Később kiderült, s hogy súlyos asztmás a gyermek, így gyakran rohanni kellett vele az orvosokhoz, vagy az ügyeletre. Mivel saját otthont akartunk kellett a pénz nagyon, a kicsivel is 18 hónapos korig maradhattam csak otthon. Visszamentem dolgozni, és devizahitelt vettünk fel a lakásra. A keresztfiam harmadik gyermekként került hozzánk, akinek a gyámhatóság jóváhagyásával én lettem nevelője.

Sajnos a legjobb igyekezetünk ellenére is baj lett a megnövekvő törlesztő részletekkel és bedőlt a devizahitelünk, elvesztettük a lakást.

Ezután a 3 gyermekkel megpályáztunk egy önkormányzati lakást, melyben jelenleg is élünk. 2012.év tavaszán egyik betegem szívműködése leállt. Az ágy szélén keresztbe feküdt. Segítenem kellett azonnal rajta. Emelés közben megroppant a derekam.

Éles, nyilalló fájdalom szaladt végig a testemen, nem éreztem a lábamat. Így élesztettem újra a beteget, az időközben odaérkező kolléganőm segítségével.

Nagyon rossz állapotba kerültem, a kórház felvette a munkahelyi baleseti jegyzőkönyvet.

Állapotom nem javult, így meg kellett, hogy műtsenek. A 2013-as esztendő sem volt kegyes hozzám. Akkor a vállam húzódott meg nagyon a betegek emelgetésétől. Azt is munkahelyi balesetként jegyzőkönyvezték. Sajnos az osztályos munkámat nem tudtam tovább folytatni. Nagyon megviselt lelkileg is, hogy az imádott munkámat nem végezhetem tovább. Infarktusos betegekkel foglalkoztam.

Boldogság érzése töltött el, amikor pár nap után az újraélesztett beteg felkelt, és ennek a csodának én is a részese lehettem, hogy a beteg esélyt kaphatott újra az életre.

Nem tudtam belenyugodni abba, hogy nem végezhetem többé ezt a munkát, hiszen, még csak 43 éves voltam. Egy évig „hála képen” 10 ezer forint baleseti járadékot kaptam. Ami viszont ezután következett, az maga a rémálom volt számomra. Hol ide, hol oda, pakolgattak a szakrendelések között össze-vissza, asszisztensként . Ettől aztán teljesen magam alá estem lelkileg.

Egyre nagyobb lett rajtam a pánik, és egyre súlyosbodott a depresszió. A második házasságom is tönkrement, mert az örökös problémákat nem tudtam feldolgozni lelkileg.

Hamarosan letelik a 365 nap táppénz jogosultságom. Dolgozni nem bírok már, itthon a házimunkát sem vagyok képes elvégezni. A gerincem teljesen tropa, és van még jó pár betegségem, amikre a kivizsgálások kapcsán derült fény. A munkába rokkantam bele, de azt hallom mindenkitől, hogy ez nem érdekel senkit. Az öregségi nyugdíjkorhatár alatti rokkantaknak olyan kicsi pénzeket ad az állam, hogy abból megélni képtelenség. Igyekszik visszatoloncolni őket valamilyen rehabilitációs munkára, de azt is maximum 3 évig „tolerálja” napi 4 órás állásban az állam éhbérért?

Nem a megrokkantakon akarnak segíteni ezzel sem, mert nem őket támogatják, hanem azokat a cégeket, akik őket foglalkoztatják? A cégek kapnak nagy kedvezményeket. Ha letelik a 3 év rehabilitálás, csak azért, mert valaki 60 év alatti, az hová menjen dolgozni, ha az egészséges 50 év felettieknek sincsen munka a nyílt munkaerőpiacon?

Az idősebb fiam munka mellett tanul. Nem terhelhetem őt, ha végez a tanulmányaival, és saját családot akar, hogy engem még 20 éven át ő tartson el. Ugyanis az alaptörvényben és a szociális törvényben Önök belecsempészték, hogy az állam helyett a család köteles gondoskodni azokról a rokkantakról, akiket nem fogad be, vagy visszaminősít az ellátórendszer. Ezek a súlyos betegek évtizedeken át járulékfizetők voltak. Én is a maximális időt ledolgoztam a megbetegedésem előtt, 25 évet. Ha nem fogok 45 évesen csak segélyszerű pénzellátást kapni, abból nem tudok életben maradni.

Önök olyan embereket ítélnének halálra, akik becsületes, szorgalmas, munkába megrokkant emberek? Az Önök kommunikációja azt feltételezi, hogy ezek az emberek csalók? A cinizmusukkal pedig azt hangoztatják, mint amit Ön egy 2015.év eleji konferencián a szegénység csökkenéséről hangoztatott, hogy: „Mindenki magáért felelős, az állam felelőssége csak az egyéné után következik”. depressziós : Cartoon illusztrációja egy üzletember készül az öngyilkosságra. Önök semmiféle állami gondoskodásról nem akarnak hallani. A családokat megnyomorítva, az ő nyakukba akasztanák a megrokkant embereket is, akik évtizedekig ezt az országot gyarapították, építették, és a vállukon vitték a terheket. Amikor megrokkannak, akkor már egy tányér ételért is könyörögniük kellene? Önökben nincs semmi emberség, nincs keresztényi könyörület? Szégyen ez hazánkra nézve, hogy ilyen kormányunk van, mely az alapvető emberi jogokat sem tartja tiszteletben azoknál, akik önhibájukon kívül estek csapdába, a tisztességes munka áldozataiként.

Sajnálom, de nem tudok úgy elköszönni Öntől, hogy tisztelettel, mert Ön, a magyar kormány egyik minisztereként, az embertelenséghez asszisztálva próbálja bizonygatni azt, hogy feleljek magamért, legyek öngondoskodó, ha belerokkantam a munkába, még akkor is!

Cs. Anikó (egy munkában megrokkant ápolónő)

Gyurcsány: “ezek nem kormányoznak”

Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció nevű radikális atlantista párt elnöke szerint nincs út arra, amerre a kormány megy, zsákutcának tekinthető a keleti nyitás és az illiberális demokrácia. A DK elnöke eközben azzal vádolja Orbán Viktort, hogy nem kormányoz.

“[…] ezek az elmúlt egy évben nem kormányoztak” – mondta Gyurcsány egy csütörtöki lakossági fórumon.

A volt miniszterelnök azzal kívánja hitelesíteni magát, hogy a kormányt alkalmatlannak mutatja be. Ugyanakkor Gyurcsány már korábban is mondott hasonlókat – akkor még a saját maga által vezetett kormányára vonatkozóan. 2006 májusában így fogalmazott:

“Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. […] És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig.”

Eközben Gyurcsány Ferenc szavain érdemes elgondolkozni. A szó szoros értelmében vett kormány ugyanis valóban nem kormányoz. Nem véletlen nevezik egy ország vezetését kormánynak; a kormány egy olyan eszköz, amivel vezetni lehet egy gépjárművet – de semmi több. Az vezet, aki a volánnál ül, és a kormány mozgatásával irányítja a gépezetet. Magyarországnak nem új kormányra van szüksége a változáshoz, hanem arra, hogy más személyek üljenek a volánnál. Mivel ezek a személyek akkor is a volánnál maradnak, amikor a kormányt épp lecserélik, se a keleti nyitásból, se az illiberális államból nem láttunk még semmit. Nem történtek lépések a fiatalság hazafias szellemben nevelésére, a kereszténység védelmére, a negatív devianciák elleni fellépésre, az életkörülmények radikális javítására. Azért nem, mert azoknak a személyeknek egy része, akik a Gyurcsány-kormány idején a volánnál ültek, azóta is ott vannak. Ők pedig – mint Gyurcsány is mondta – nem csinálnak semmit.

Ez a semmittevés láthatóan minden olyan területre kiterjed, ami az ő egyszerű üzleti érdekeiket nem érinti.

http://hidfo.ru/2015/04/gyurcsany-ezek-nem-kormanyoznak/