A szolgálatmegtagadók börtönbüntetésre számíthatnak a fasiszta Maradék-Ukrajnában

Katonai szolgálatmegtagadás miatt köröznek nyolcezer embert Nyugat-Ukrajnában. A hadkiegészítő parancsnokság információi szerint egy részük külföldre távozott, mások pedig otthonukban bujkálnak.

Nyugat-Ukrajnában egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hadkötelesek kibújnak a katonai mozgósítás alól.
Jurij Veranovszkij, a megyei hadkiegészítő parancsnokság helyettes vezetője közölte, hogy többségük nem tartózkodik lakhelyén, a falusi elöljárók pedig nem hajlandóak segítséget nyújtani a behívók átadásához. A hadkiegészítő parancsnokság információi szerint egy részük külföldre távozott, mások pedig otthonukban bujkálnak, és nem nyitnak ajtót.
Az ukrán törvények szerint a szolgálatmegtagadók kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. Jogi szakértők azonban kételkednek abban, hogy a bíróságok ilyen büntetéseket fognak kiszabni rájuk. Rosztiszlv Kravec jogász szerint minden bíró megértően fog viszonyulni például ahhoz a kétgyermekes apához, aki nem akar háborúba menni.
A Vesti szerint azonban Ukrajnában valóságos hajtóvadászat indult azok ellen, akik kibújnak a katonai szolgálat teljesítése alól. Odessza megyében már több száz bűnvádi eljárást indítottak, Lemberg megyében pedig negyvennél több ilyen eljárás kezdődött.

Petro Porosenko ukrán államfő január közepén írta alá az újabb katonai mozgósításról szóló rendeletet.
A mozgósítás három szakaszból áll. Az első január 20-án vette kezdetét és 90 napig tart, a második várhatóan áprilisban és 20 napos lesz, az utolsó pedig júniusban és szintén 20 napig tart majd. Idén mintegy 200 ezer ukrán állampolgárt kéne mozgósítani, továbbá 40 ezret behívni rendkívüli katonai szolgálatra.

Tavaly három hullámban mozgósították a hadköteleseket Ukrajnában.

Az ukrán hadsereg vezérkari főnöksége január végén közölte, hogy Kárpátalján bújnak ki legtöbben a mozgósítási kötelezettség teljesítése alól.
(MTI)

Donbasszban mára virradóan hosszú idő óta valóban a legnyugodtabb, már-már a boldog békeidőket idéző éjszaka telt el.

A tegnapi ünnepnap záróakkordjaként Donyeckben a népköztársaságiak látványos, a lakosságot szórakoztatni hivatott tűzijátékot rendeztek.

Tűzijátékpetárdákkal. Ebbe rondított bele Valcman söpredékénel latortüzérsége Avgyejevkából. (Гладковкa, Пастуховкa)Gladkovkából és Pasztuhovkából is lőtték a latrok Donyecket, elsősorban a “Kijev” és “Kujbisev” kerületekett. De Oktyrjabszk sem úszta meg martalócbelövések nélkül. Mivelhogy a valcmanista pribékek nem tűzijátékpetárdákkal, hanem nagyon is valóságos tüzérségi gránátokkal lövöldöztek. Ágyúkból.

A repülőtér térségében latordrónt kaptak le a népköztársaságiak mára virradóan.

Tegnap este Donyeckben egyébként a “Honvédők Napja” alkalmából a DNR legmagasabb katonai kitüntetését (A “Hősök Csillaga) vehette át “Motorola” és “Givi” zászlóaljparancsnokok.

Mariupolban az éjszaka ismeretlenek lakaszaboltak egy szakasznyi “azovistát”! Az eset a Pskovszkij úton történt, egy latorposztnál. Az elkövetők nyomát azóta is bottal ütik! Nagy erőkkel.

Késő estére-ugyancsak Mariupol térségében-(Павлополь)Pavlopol és (Пищевик)Piscsevik latortalanítása történt meg.

Február 23.- a “Honvédők Napja” alkalmából pedig Valcman Nyalókakirályt az alábbi módon ábrázolták.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/24/csendes-ej-donbasszban/

Vlagyimir Putyin: soha nem fogunk háborúzni Ukrajnával

Soha nem lesz háborús konfliktus Oroszország és Ukrajna között – jelentette ki hétfőn az orosz állami televíziónak adott interjújában Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Az orosz elnök szerint aligha képzelhető el ilyen “apokaliptikus forgatókönyv”, és reméli, hogy a dolgok soha nem fognak háborús viszályig fajulni a két ország között. Kifejezte reményét, hogy egyelőre nincs szükség sem szélsőségeges diplomáciai lépésekre, sem harmadik minszki találkozóra az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. Úgy vélte, most az a legfontosabb, hogy a korábban kötött minszki megállapodásokat hajtsák vége. “Ezek a minszki megállapodások nem tekinthetők puszta dokumentumnak, amelyet e minszki folyamat négy szereplője – Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország – dolgozott ki. Azokat az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatában rögzítették, és olyan nemzetközi jogi dokumentum formáját öltötték, amelyet gyakorlatilag a nemzetközi közösség egésze támogat” – mondta az orosz államfő.
Oroszország elnöke a revansizmus megjelenési formájának nevezte azokat a megnyilatkozásokat, amelyek “a Krím Ukrajnához való visszacsatolását” szorgalmazták. Akárcsak korábban, a Krím továbbra is az oroszoké, az ukránoké, a krími tartároké és a görögöké, vagyis e népek mindegyikének a lakhelye marad – mondta a Kreml feje. Hozzáfűzve azonban: “Ami az állami hovatartozást illeti, arról a Krímben élő emberek már meghozták döntésüket, e választást tiszteletben kell tartani, Oroszország sem tehet másként”.

https://balrad.wordpress.com/2015/02/24/vlagyimir-putyin-soha-nem-fogunk-haboruzni-ukrajnaval/

Ukrajna fölött a karvalyok...

Az Európai Beruházási Bank (EIB) 1 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának az idén egy tavaly megkötött megállapodás értelmében. Werner Hoyer, a pénzintézet elnöke közölte: az Európai Bizottság kérésére az EIB tavaly kötelezettséget vállalt arra, hogy a 2014-2016-ra szóló időszakra összesen 3 milliárd euró hitelt folyósít Ukrajnának. Ebből az összegből 1 milliárd eurót Kijev tavaly már megkapott, az idén további 1 milliárdot utalunk át Ukrajnának - mondta az EIB elnöke.

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap (IMF) vezérigazgatója két hete arról beszélt, hogy a következő négy évben összesen 40 milliárd dollár nemzetközi pénzügyi segítséget kaphat Ukrajna. Hozzátette: szakértői szinten megállapodás született arról, hogy az IMF a maga részéről 17,5 milliárd dollár hitelt nyújt Ukrajnának. Ez az Unió összekovácsoló ereje, a demokratizált szabadság; - a függések és a piackontroll felebaráti érzése...

Gölöncsér Miklós

Izrael különleges vadászbombázói

Újabb 14 darab, izraeli elektronikai és fegyverrendszerekkel ellátott F-35A Lightning II ötödik generációs, nehezen felderíthető vadászbombázó repülőgépet vásárol Izrael, jelentette be az izraeli védelmi minisztérium tegnap.

A gyártó Lockheed Martin számára ez az üzlet 2,82 milliárd dollárt hoz. Ez azt is jelenti, hogy a gépenkénti ár 110 millió dollár körüli összeget jelent. Ez természetesen tartalmazza a szükséges technológiai és kiképzési elemeket is. A szerződés értelmében további 17 F-35-ös vásárlására opciós jogot kötnek le. Az ország légierejének alapvető típusa lesz az F-35A: 2010-ben már 19 példányt rendeltek meg. melyhez most 14 újabb vadászbombázó társult. A lég- és űrvédelmi erők összesen 75 gépet szeretnének három századba szervezve hadrendbe állítani. Kérdés, lesz-e erre megfelelő költségvetési fedezet. Az eddigi tervek szerint az F-35A-k első példányai 2016-ban érkeznek majd Izraelbe.

Bakta Lóránt

Készültségben

Észak-Korea

A KCNA állami hírügynökség beszámolója szerint Kim Dzsong Un, az országot irányító Koreai Munkapárt Központi Katonai Tanácsának (KKT) kibővített ülésén szólalt fel. Ilyen plénumot legutóbb tíz hónapja hívtak össze. Az esemény azzal hozható összefüggésbe, hogy az Egyesült Államok és Dél-Korea március elején tartja meg Key Resolve és Foal Eagle fedőnevű éves hadgyakorlatát. Az ilyen katonai manőverek tovább fokozzák a feszültséget a két Korea között. Két nappal korábban, szombaton Kim Dzsong Un, a fegyveres erők főparancsnoka egy tüzérségi lőgyakorlatot irányított, ahol egy, a Sárga-tengeren fekvő dél-koreai sziget elleni feltételezett támadást gyakoroltak. Az észak-koreai vezető a KKT-ülésén hangoztatta, soha sem volt ennyire súlyos a biztonsági helyzet az országban és külföldön azóta, hogy három éve, apja, Kim Dzsong Il halála után hatalomra jutott. Hozzátette, „bár az észak-koreai fegyveres erők mindent megtettek az ország védelme érdekében, ideje fokozni a hadsereg harckészültségét”. Ennek érdekében, a legfelsőbb katonai vezetés stratégiai elképzeléseinek megfelelően egyszerűsíteni kell a hadsereg szerkezetét. Felszólította a katonákat arra, hogy készüljenek fel a háború „bármilyen formájára”. Egyben részletesen kitért a harcászatnak azokra a formáira is, amelyeket az „amerikai imperialisták” ellen kell bevetni.

Irak

A legtöbb halálos áldozatot követelő rajtaütést Tikrítben hajtották végre, ahol egy öngyilkos merénylő egy robbanószerekkel megpakolt teherautóval belehajtott egy katonai ellenőrzőpontba. Nyolc ember életét vesztette, legkevesebb tizenöten megsebesültek. A fővárostól mintegy 130 kilométerre északra fekvő Tikrítet tavaly nyár óta az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet uralja. A síita milíciákkal kiegészült iraki biztonsági erőknek mostanra sikerült visszafoglalniuk a környék nagy részét és a városba vezető utakat, maga Tikrít azonban továbbra is a dzsihadisták kezén van. Autóba szerelt pokolgépekkel hajtottak végre három merényletet Bagdad különböző részeiben, valamint a fővárostól délre fekvő egyik településen is. Négy holttestet lőtt sebekkel találtak a fővárosban, eltérő helyszíneken. Nevük elhallgatását kérő egészségügyi források megerősítették a halottak számáról szóló információkat. Irakban szinte mindennaposak a többségi síita lakosság és a biztonsági erők elleni támadások. Ezek elkövetését gyakran vállalja magára az Irak és Szíria északi részén jókora területeket ellenőrzése alatt tartó Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges iszlamista szervezet.

Olaszország

Az IÁ dzsihadistáinak fekete színű zászlója lobog a római Colosseum tetején azon a videón, amelyet Twitter-üzenetben közölt az IÁ-hoz csatlakozott líbiai fegyveresek csoportja. Az olasz közszolgálati televíziónak nyilatkozó Federica Mogherini szerint az IÁ fenyegetése konkrét veszélyt jelent Olaszországnak. A volt olasz külügyminiszter, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője úgy fogalmazott, hogy Líbiában „robbanásra kész a helyzet néhány száz kilométerre Itália partjaitól”. Federica Mogherini hozzátette, hogy Moammer Kadhafi 2011-es halála óta Líbiában nem alakult ki irányítás, jelenleg Líbiában „az állam nem létezik”. Márpedig a líbiai belpolitikai stabilitás feltétele az, hogy a nemzetközi közösség egységes líbiai tárgyalóféllel tudjon egyeztetni - jelentette ki az EU főképviselője. Megjegyezte, az IÁ Líbiában éppen ezt a hatalmi űrt használja ki. Federica Mogherini hangoztatta, hogy a jelenlegi fázisban a diplomáciai eszközökkel kell megoldást találni, és ez „nem napok, hanem akár hetek kérdése is lehet”. Matteo Renzi olasz miniszterelnök ugyannak a csatornának adott interjúban ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nincsen ok aggodalomra, az olaszok legyenek nyugodtak. Az olasz titkosszolgálat folyamatos ellenőrzés alatt tartja a líbiai fejleményeket. Az IÁ Líbiában nem annyira erős mint ezt mutatni akarja - jelentette ki. A kormányfő hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség partnerének a kelet-líbiai Tobrukba menekült líbiai kormány számít. A helyzetet diplomáciai eszközökkel kell megoldani, ugyanakkor Olaszország nem vonja ki magát egy esetleges békefenntartói kontingens vezetése alól Líbiában - fogalmazott Matteo Renzi.

Hírfigyelő Szolgálat

Beláthatatlanok lehetnek a SIM-botrány hatásai

Egyre több részlet derül ki a SIM-kártyát gyártó cégeknél bekövetkezett adatlopásokról. Az NSA lopása miatt lehet, hogy a mobiltelefon-cégeknek le kell cserélniük fogyasztóik SIM-kártyáit, ez nagyon drága lesz.

Néhány nappal ezelőtt vált ismertté, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala (NSA) és a Government Communications Headquarters (GCHQ) brit titkosszolgálat együttműködése révén a legnagyobb SIM-kártyákat gyártó vállalattól loptak el a kulcsokat. A titkosszolgálatok az együttműködés révén SIM-kártyák milliót követhették nyomon, beleértve a hívásokat és a szöveges üzeneteket is. A szervezetek többek között a Gemalto hálózatát támadták, mely 85 ország mintegy 450 különböző mobilszolgáltatónak értékesít SIM-kártyákat.

Aaron Kaplan, az osztrák CERT csoport munkatársa elmondta, hogy az esetek miatt a mobilszolgáltatóknak komolyan el kell gondolkodniuk a SIM-kártyák cseréjén, szerinte ez az egyetlen lehetőség a biztonságos kommunikáció helyreállítására. Kaplan hozzátette, hogy a megszerzett kódokkal a korábbi beszélgetések is rögzíthetők és elemezhetők. Az osztrák CERT csoport blogjában rámutatott, hogy a Gemalto hálózatának feltörése a 2G-, a 3G-, a 4G-, az UMTS- és a LTE-rendszereket egyaránt érinti. Nem csupán az átlagfelhasználók, hanem a törvényileg fokozottan védett személyek (papok, újságírók, ügyvédek és az orvosok) telefonbeszélgetései sem biztonságosak.

Adrian Dabrowski, az SBA Research kutatója is alátámasztotta azt, hogy az UMTS- és az LTE-kapcsolatok adatforgalma is elolvashatóvá vált. A titkosszolgálatok által megszerzett titkosítási kódokat a mobil hálózatok más titkosítási funkcióihoz is felhasználják. A T-Mobile közleményében kifejtette, hogy a Gemalto SIM-kártyákban használt titkosítási algoritmust egy saját algoritmusra cserélték ki. Nincs tudomásuk arról, hogy ez utóbbit feltörték volna, ennek ellenére nem zárhatják ki ezt a lehetőséget sem.

Az ügy nemcsak a SIM-kártyákat érinti, hanem az elektronikus azonosítókártyákon, a hitelkártyákon, az online bankrendszerek által és az elektronikus ajtónyitókban használt chipeket is, amelyeket szintén a Gemalto szállít. Évente kétmilliárd ilyen mikrochipet gyártanak. A Gemalto mellett más SIM-kártya gyártók, például a müncheni Giesecke & Devrient is a titkosszolgálatok támadásainak kereszttüzébe kerülhettek. A vállalat egyik szóvivője ugyanakkor visszautasította ezt és azt állította, hogy nincs jele annak, hogy betörtek volna a rendszereikbe.

Peter Pilz, az osztrák Zöldek biztonsági ügyekre szakosodott szóvivője szerint a szolgáltatóknak a Gemalto összes SIM-kártyáját ki kellene cserélniük, az ügy ugyanis hatalmas gazdasági károkat okozott. A korábbi NSA lehallgatóakciókkal ellentétben nagyon világosan kimutatható a kár, azaz ebben az esetben a több millió SIM-kártya cseréjének a díja. A mobilszolgáltatóknak több milliárdos kártérítési pert kellene előkészíteniük, ezzel az NSA-t bíróság elé lehetne citálni.
(sg.hu)