A béke hírnökei tankokkal jönnek

A béke hírnökei

Raktárbázisokat kíván létesíteni az amerikai hadsereg Kelet-Európában az ukrán válság miatt, de a terv állítólag nem számol Magyarországgal. Az amerikai hadsereg népszerű lapjában, a Stars and Stripesban megjelent interjújában Ben Hodges vezérőrnagy, az USA haderőinek európai parancsnoka közölte, hogy hamarosan szakértőket küldenek Kelet-Európába, hogy helyet keressenek tankjaik és más hadfelszerelések tárolására.

A következő hetekben Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában (vagyis a "frontországokban") tesznek látogatást. A tervek szerint 220 páncélost hoznak Európába, ezek egy része Németországba kerül, a többit szétosztanák Lengyelország, Délkelet-Európa és a Baltikum között. A felmérés végeztével már februárban meghozzák a döntést, és a nehézfegyvereket az év végéig el is akarják helyezni. Ezt megkönnyíti, hogy egy részük már Németországban van - mondta a tábornok. Hodges rámutatott, hogy az oroszok több száz páncélost, rakétaüteget és pilóta nélküli felderítő gépet (UAV) küldtek Kelet-Ukrajnába, amelyeket vagy ők, vagy szakadárjaik használnak az ukrán hadsereg ellen, súlyos veszteségeket okozva. Mint a lengyel Rzeczpospolita írta, a raktárak létrehozásának célja, hogy veszély esetén csak a katonákat kelljen a helyszínre szállítani.

Gölöncsér Miklós

Gyorshír a mozgósítás miatt menekülő ukrán állampolgároknak!

Vlagyimir Putyin Oroszország elnöke ma bejelentette: Oroszország lehetővé teszi Maradék-Ukrajna hadköteles állampolgárainak oroszországi tartózkodását.

Tekintettel a Maradék-Ukrajna területén elrendelt mozgósítás kapcsán veszélyeztetettek nagy számára, Oroszország lehetővé teszi, hogy a jelenlegi szabályozásban meghatározott időtartamon túl is maradhassanak orosz területen a golyófogónak és ágyútölteléknek szánt ukrán állampolgárok.

Mint az orosz elnök elmondta, már jelenleg is igen sok behívó elől menekülő ukrajnai férfiember tartózkodik Oroszországban, és ez természetes, hogy számukra a maradás lehetőségét Oroszország megteremti.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/26/gyorshir-a-mozgositas-miatt-menekulo-ukran-allampolgaroknak/

GA Zjuganov: “Porosenko és Jacenyjuk rendelte el a mariupoli mészárlást!”

Strasbourgban Gennagyij A. Zjuganov bejelentette: “Minden bizonyíték rendelkezésre áll Mariupol bombázása ügyében.”

Az Európa Parlament ülésére ma Strasbourgba érkezett KPRF-delegációt vezető G.A Zjuganov sajtótájékoztatóján elmondta az újságíróknak: “Ma olyan tények és bizonyítékok kerültek a birtokomba, amelyek alapján kijelenthetem: a Mariupolban történt bombázást Ukrajna Porosenko nevű “elnöke” és Jacenyjuk nevű “miniszterelnöke” rendelték el. Ezek nyilvánvaló bizonyítékok, de az amerikai újságok hallgatnak erről a tényről.”

Külön érdekessége volt az Orosz Kommunista Párt (KPRF) delegációjának érkezésekor, hogy az EP bejárata előtt egy idősebb korú férfi “meg akarta támadni” a küldöttséget, de Ivan Melnyikovegy hozzá közelítő lépésére elinalt a “támadó”! (Ennyit a “csárlihebdos” merénylet utáni biztonsági intézkedésekről.)

Ami pedig a Mariupolban történtekkel kapcsolatos bizonyítékokat illeti: biztosak lehetünk abban, hogy ezek nem csak Gennagyij Zjuganov belső zsebében lapulnak.

https://balrad.wordpress.com/2015/01/26/ga-zjuganov-porosenko-es-jacenyjuk-rendelte-el-a-mariupoli-meszarlast/

Elveszítette kezdeményezőképességét az ukrán hadsereg

Újra elveszítette kezdeményezőképességét az ukrán hadsereg - pár hónappal ezelőtt már egyszer bekövetkezett ez, akkor az "ilovajszki katlan" néven elhíresült csata fordult rossz irányba az ukránok szemszögéből, és a megindított offenzíva végül hatalmas veszteségekkel zárult bukás lett. Az akkori offenzíva elbukásának következménye lett, hogy a Donyecki Népi Köztársaság területe kétszer akkora lett mint volt. Ugyan a Moszkva által meghirdetett fegyverszüneti felhívás elvette a lehetőséget, hogy a milícia kihasználja a háború egyik legalapvetőbb szabályát - Carl von Clausewitz hadtudós A Háborúról című alapművében, és a mai napig érvényes meglátása szerint -, a menekülő ellenség töretlen üldözését, a zsákmány begyűjtését, és a védekezésre képtelen hadseregben minél nagyobb veszteségek okozását, de valószínűleg erre jó oka volt.

A fegyvernyugvás, majd a minszki megállapodások után az ukránok fokozatosan nyerték vissza a kezdeményezőképességet, és a folyamatos támadások rövid idő alatt egy kiterjedt offenzívává fejlődtek. Az ünnepek idejére Kijev már jelentős tüzérséget és rakétaerőt gyűjtött a DNK területe köré, és egyre nagyobb mértékben bombázta a határvidékeket. Tartott ez a folyamat január 15-éig. Eddig várt a DNK vezetése arra, hogy sikerül Kijevvel újra megállapodni a fegyvernyugvásban. Alexander Zaharcsenko parancsára január 16-án a DNK csapatai támadásba lendültek. Egy nap alatt visszafoglalták a donyecki repteret, előretörtek Donyeck városától déli és nyugati irányba is. A kijevi hadvezetés propagandafogásnak vélte a reptér elvesztéséről szóló DNK híreket, így újra és újra erősítést és utánpótlást akart bejuttatni a reptérre. A terület ugyanis akkor napokig ködbe burkolózott, rádióösszeköttetés pedig nem volt a bennrekedt ukrán alakulatokkal.

Január 18-án már rájöttek, hogy nagy bajok vannak, és azonnali támadást indítottak a reptér ellen, de eddigre már megfelelő állásokat építettek ki a milícia katonái. Kisebb csoportokban adták meg magukat a még bent lévő ukránok, mivel nem volt lőszerük, sem utánpótlásuk. Az elégtelen információ, a folyamatosan megsemmisített utánpótlások és ellentámadások miatt az ukrán hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett a reptér körüli harcokban. Több tucat tankot, páncélozott harcjárművet, és a legszerényebb becslések szerint kétszáz katonát veszítettek. Január 24-én a milícia közölte a reptérért folytatott harcban elesettek névsorát, amely szerint 54 hazafit vesztettek.

A DNK katonái aztán támadásba lendültek Luganszk felől, és támadás alá vették a Bahmutka autópálya szakasz 40 kilométeres hosszúságban, az azon felállított ukrán ellenőrzőpontokat. Többet elfoglaltak, az ott állomásozó páncélozott járműveket megsemmisítették. Luganszktól délre behatoltak Debalcevóba, itt városharcok kezdődtek. Nyugati irányba a frontvonal több pontján indítottak támadásokat, és elérték Avdejevkát, valamint tucatnyi, stratégiailag fontos településre hatoltak be, ahol jelenleg is ádáz harcokban szorítják vissza az ukránokat.

Átkaroló műveletbe kezdtek Gorlovkából kiindulva, amely siker esetén lezárná a debalcevói katlant, és bezárna több ezer ukrán katonát. Mára ezek a hadmozdulatok kiszélesedtek, és mondhatjuk, hogy most éppen a DNK hadserege folytat offenzív hadmozdulatokat a front teljes szakaszán. Délen a DNK katonái lassú előrenyomulást folytatnak Mariupol irányába. Az ukrán csapatok megpróbálkoztak több helyen ellentámadással, de a milícia jelentése szerint, ezek egyenlőre nagyon erőtlen próbálkozások voltak, valamennyit felszámolták rövid idő alatt.

Jelenleg két nagyon fontos hadmozdulat zajlik; az egyik Luganszktól nyugatra, ahol a milícia teljes egészében elfoglalta a "Bahmutka" autópálya szakaszt, és előrenyomulást folytatnak az ukrán tüzérségi egységek irányába Szeverodonyeck felé. Ezen a részen evakuálni kezdték az ukrán tüzérséget. Délebbre egész Debalcevóig megtisztították a főútvonalat, ahol előretolt ukrán áteresztő pontok működtek, és ebből az irányból is a városig nyomultak előre. A harcok bent folynak a városban. Több tucat ukrán esett el, és eddig 30 hadifoglyot ejtettek a milícia katonái.

A másik, és talán a legjelentősebb hadmozdulat Debalcevó bekerítésére folyik, a várostól északnyugatra, onnan nagyjából 30 kilométerre a "katlan" szájánál. Most már észak és déli irányból is nyomul előre a DNK hadserege. Északról elérték Troicke települést, és innen a települést bekerítve haladnak tovább a főútvonal irányába. Délről Szvetlodarszk települést ostromolják. Amint a két település a kezükön van, átvehetik az irányítást a nyugat felől Debalcevóba haladó autópálya felett, amivel a várost lezárják. Debalcevó felé déli irányból is több hadmozdulat folyik, amiben fokozatosan szorítják vissza az ukránokat a város felé.

Emellett Gorlovkábol kiindulva Avdejevka, de Marinka, Dzserzsinszk, Sands településeken is folynak a milícia előretörő hadműveletei. Délen Mariupolban az ukrán állásokat lövik rakétás egységekkel.

Nagy jelentőséggel bír, hogy a héten amerikai tanácsadók érkeztek Ukrajnába, a hírek szerint több napot töltenek a frontvonalakon, hogy felmérjék hogyan és mivel tudnának leghatásosabban segíteni az ukrán hadseregnek. Az elmúlt napok, valamint az amerikai tanácsadók érkezése még jobban rávilágít, hogy az ukránok pillanatnyilag elvesztették a kezdeményezőképességet, ezáltal a kontrollt is a háború felett. A DNK hadserege felállított az első katonai technológiával működő drón alakulatát. Luganszk repterén pedig az ottmaradt, de működőképessé tett kiképző gépeken már folyik a DNK légierőjének pilótaképzése. Az Azov ukrán zsoldoscsapat vezetője Andrej Bileckij olyan kijelentést tett Facebook-oldalán, miszerint a háborút már elvesztették, főleg a politikusok és a tábornokok. A nyugat sem fog tudni segíteni.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/26/elveszitette-kezdemenyezokepesseget-az-ukran-hadsereg

Amikor egy orosz SzU-27-es kíváncsiskodik…

Azt már egészen megszokhattuk, hogy folyamatosan érkeznek jelentések olyan orosz harci repülőgépekről, amik meglepően közel repülnek az USA vagy az EU-tagországok szuverén légteréhez. Most azonban egy egészen zseniális videón láthatjuk, hogy is néz ki ez a valóságban.

A felvételt a portugál légierő P–3 Orion típusú tengeri őrjáratozó repülője készítette. A portugál gép a Baltikum felett, semleges légtérben repült, amikor megjelent az orosz Szu–27-es, hogy alaposan végigmérje.

http://embed.indavideo.hu/player/video/9491e0bde9/

Hogy mit keresett a portugál gép ilyen messze Portugáliától? A balti országok légterét 2004 óta a NATO védi, mindig más és más országok aktív részvételével. 2014 szeptemberétől a holland, brit és kanadai gépek mellett portugálok is részt vettek a feladatban, pont úgy, ahogy 2015-ben a magyar Gripenek is fognak.

Az Indexnek korábban nyilatkozó katonai források szerint különösebben meglepő nincs abban, hogy a Baltikum felett ilyen események történnek. Az észt, lett vagy litván bázisról felszálló NATO-gépeket azonnal befogja az orosz és fehérorosz légvédelem, pont ugyanúgy, ahogy a NATO-csapatok is igyekeznek a lehető legtöbb adatot összeszedni az orosz és fehérorosz gépekről, ha sikerül befogni valamelyiküket. Az, hogy a gépek néha ilyen közel repülnek egymáshoz, szintén nem ritka, a dolognak a személyes kíváncsiságon túl természetesen erőfitogtató célja is van.

A találkozások általában akkor jönnek létre, amikor az egyik fél gépei már olyan közel jönnek a másik ország légteréhez, hogy az elindítja az elfogásra készenlétben tartott gépeit. Ez 10-50 kilométerrel a légtér határa előtt szokott bekövetkezni, jellemzően még semleges, de már figyelt légtérben. Ha rákeresünk hasonló történetekre, látszik, hogy szinte ugyanez történt 2004-ben (és azóta valószínűleg számtalan, kevésbé dokumentált esetben is): akkor az USA Orionja repült közel az oroszokhoz, nem egy portugál gép.
(index)

Németország leállítja a fegyverexportot Szaúd-Arábiába

A Bild am Sonntag hetilap szerint Németország szünetelteti a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportot, és több fegyverszállításra vonatkozó szerződést felmondtak "a régió instabilitása miatt". A lap kormányközeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a döntés szerdán született, egy a szövetségi biztonsági tanács ülését követő találkozón.

A német kormány egyelőre nem adott ki hivatalos nyilatkozatot erre vonatkozóan, de feltételezhető, hogy a szállítást az ISIS tevékenységére hivatkozva mondják fel, miközben a döntés mögött a szaúdi király halála áll, tehát nem a régió, hanem a szaúdi állam stabilitásával vannak problémák. Németország feltehetően kivárja, amíg megszilárdul az új hatalmi struktúra. Ez azonban akkor sem biztos, hogy megtörténik, ha az új szaúdi uralkodó kitart az olajárak leütése, és az amerikai külpolitika kiszolgálása mellett.

Szálmán - ígéretet tett, hogy folytatja, amit halott elődje beszüntetett volna

Az amerikai elnök márciusban arra "kérte" a volt szaúdi uralkodót, hogy segítsen az olajárak leütésében, hogy így csökkenthessék az orosz állami költségvetés bevételeit. Az olajárak leütése azonban a szaúdi elit érdekeit sérti, emiatt az ármanipuláció kezdete óta olyan hangok kezdtek megjelenni a szaúdi sajtóban, miszerint az amerikai monopóliumot meg kell törni, és Oroszországgal kell szorosabb kapcsolatokat kiépíteni. Közvetlen reakcióként az amerikaiakkal Szíriában is kiválóan "együttműködő" ISIS terrorszervezet megkezdte működését a szaúdi határon, napokkal ezelőtt pedig meghalt a szaúdi uralkodó, aki betegsége miatt korábban rendszeresen részesült külföldi kezelésekben, főként Washingtonban. Helyét Szálmán herceg vette át, egyelőre azonban nem biztos, hogy a király halála nem vezet puccskísérlethez a közeljövőben.

Szaúd-Arábiában külpolitikai törésvonal látszik kialakulni, a nyugati országok számára nem egyértelmű, hogy a konszolidáció után fennmarad-e a nyugatbarát rendszer.

Németország 2013-ban kötött szerződést a szaúdi rezsimmel, több mint 360 millió euró értékben. Ezen felül az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Kuvait, Irak, Algéria és Izrael számára szállítanak haditechnikai eszközöket.

http://www.hidfo.net.ru/2015/01/26/nemetorszag-leallitja-fegyverexportot-szaud-arabiaba

Cápa a kismedencében: így tett szert a…

Az ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedő cége a kisvállalkozásoknak kiírt munkahelyteremtési támogatásból épített magának új üzemcsarnokot. Úgy tűnik, az ügylethez asszisztált Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Czomba Sándor államtitkár is.

2014. áprilisában jelentős sajtóvisszhangot váltott ki a hír, miszerint a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat munkahelyteremtést célzó pályázatán egy olyan kft nyerte a legtöbb támogatást – 338 millió forintot -, amelynek az előző évben egyetlen dolgozója sem volt. A támogatás mértéke a Maxx Pont Kft.gazdálkodási adatai alapján is minimum meglepő volt: a társaság nettó árbevétele a megítélt támogatás töredéke: 2012-ben 26 millió, 2013-ban 39 millió forint volt. De a cég és a nyertes pályázat körül akadnak további furcsaságok is.

A Maxx Pont Kft-t 2003-ban alapította Karászi Csaba és felesége, Karászi Ágnes. A Google Street View 2012. februári felvételén ma is látható Karásziék üzletének neve és tevékenysége: a családi vállalkozás angol használtruha-kereskedelemmel foglalkozott. Legnagyobb beszállítójuk minden valószínűség szerint a régió és ország egyik legnagyobb használtruha-kereskedője, a Háda-1 Kft. volt. Némileg meglepő módon, a házaspár 2013. júniusában eladta ezt az egyetlen, szerény jövedelmet biztosító vállalkozását, hogy egy hasonló újat kezdjen: Karásziék 2013. május 8-án megalapították a Kaszi5 Kft-t ugyanazon a székhelyen, ugyanazzal a telephellyel és tevékenységi körrel. Vagyis szinte minden maradt a régiben, csak a cégnév változott.

Megkerestük az ügyben Karászi Csabát, de érdemi magyarázatot a cégeladásra nem kaptunk. Nem kevésbé meglepő a vevő személye: a Maxx Pont Kft-t ugyanis az évi 8-9 milliárd forint forgalmú Háda-cégek tulajdonosai: Háda György, Kósné Háda Nikoletta és Háda úr két keresztfia, Lakatos Roland, illetve Lakatos Krisztián vették meg.

A Háda-birodalom közel tucatnyi, a családhoz köthető cégből áll. A legjelentősebb, a Háda-1 Kft. székhelye a Szabolcs–Szatmár-Bereg megyei Tiszakanyáron található – 2005-ben a vállalkozás innen indult hódító útjára Háda György vezetésével. 2013. júniusa óta a Maxx Pont Kft. székhelye is ide van bejegyezve. A cég teljes foglalkoztatotti állományából 2014-ben mintegy 250 alkalmazott a tiszakanyári üzemben dolgozott – a Háda-1 Kft. a kis Tisza-parti település legnagyobb foglalkoztatójának számít.

A jelentős humánerőforrás-igény annak köszönhető, hogy az Angliából behozott, zömében angol segélyszervezetek által összegyűjtött bálás ruhát alaposan válogatni, illetve szortírozni kell, mielőtt az áru a magyarországi üzletekbe kerül. A Háda-1 Kft. 2013-ban 9 milliárd forintos nettó árbevételt ért, munkavállalóinak létszáma tavaly novemberi adat szerint 899 fő.

Nagypályás kisvállalkozás

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2014 elején írta ki mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) munkahelyteremtő beruházások támogatására az NFA-2014-KKV–kódjelű pályázatot – a kiírás egyértelműen a kkv-szektor támogatását célozza. A vonatkozó jogszabályi definíciók és a pályázati útmutató egyértelműen meghatározzák a kedvezményezettek körét: a támogatásra pályázó cég legfeljebb 250 főt foglalkoztathat, éves árbevétele pedig nem haladhatja meg az 50 millió eurót. Ez utóbbi szempontból a Háda-1 Kft. még megfelelt volna a kiírás feltételeinek, de az alkalmazotti létszám tekintetében egyértelműen nem: a pályázat benyújtásának idején a cégnek folyamatosan 700 főnél több alkalmazottja volt.

A Háda-1 Kft ezek alapján nem minősül kkv-nek, azaz nem is indulhatott a pályázaton. A cég sokkal inkább a nagyvállalkozások körébe tartozik – nem véletlen, hogy a TÁMOP 2.1.3.C-12/1 jelű pályázaton („Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalkozások számára a konvergencia régióban”) 2013 tavaszán a Háda-1 indult és nyert is.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján a többi, kisebb forgalmú és kevesebb alkalmazottat foglalkoztató Háda-cég sem minősül kkv-nek, mivel a közös tulajdonos révén „kapcsolt vállalkozások”, melyeket konszolidált eredményük alapján sorolnak be – vagyis a Háda-cégcsoport semmilyen körülmények között nem pályázhatott NFA-2014-KKV kódjelű támogatásra.

Így már érthető, hogy miért volt szüksége a Háda családnak a Maxx Pont Kft. megvásárlására: ez a cég minden szempontból kkv-nak minősül, így indulhatott a munkahelyteremtésre kiírt pályázaton. Igaz, a tulajdonosok miatt ez a cég is kapcsolt vállalkozásnak számított volna, de a négy Háda-tulajdonos közül három 2013 végén megvált a Maxx Pont-ban birtokolt tulajdonrészétől – így már nem volt akadálya, hogy egy, a családhoz egyértelműen kötődő cég indulhasson a kis- és középvállalkozásoknak kiírt pályázaton. Indult és nyert is 340 millió forint vissza nem térítendő támogatást – a legtöbbet az induló több száz vállalkozás közül.

A Maxx Pont Kft. önálló kisvállalkozás voltát – ami a támogatás feltétele volt – persze olyan mértékben nem vette komolyan egyik érintett fél sem, hogy a kkv-pályázati támogatásból megépített csarnok avatóünnepségéről mint a kormány és a Háda-cégcsoport közös sikeréről számol be a kormany.hu:

„Átadták a használtruha-kereskedéssel foglalkozó Háda-cégcsoport új ruhaválogató csarnokát csütörtökön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kisvárdán, az eseményen részt vett Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára. (…).”

A kisvárdai önkormányzat ajándéka

Két hónappal a 2010-es önkormányzati választás után, 2011. január 5-én rendkívüli ülést tartott a kisvárdai képviselő-testület. Az ülésen a képviselőknek átadtak egy, az ülést megelőző napon aláírt előszerződést, amely arról szólt, hogy Háda György ügyvezető és Leleszi Tibor polgármester megállapodtak a kisvárdai önkormányzat tulajdonában lévő 0240/68. hrsz. alatti, 1913 m2 területű ingatlan adás-vételében. A vételárat kölcsönösen 48 millió 900 ezer forintban állapították meg. A szerződésben azt is rögzítették, hogy a vételárból a vevő 25 millió forintos előleget fizet az önkormányzatnak.

Az ingatlanra egy évvel korábban hivatalos értékbecslést kértek – akkor az értékbecslő 39 millió 300 ezer forintban állapította meg az ingatlan értékét. A szerződés egyébként ütközött az önkormányzat vagyonrendeletével, mely egyértelműen versenytárgyalás útján történő értékesítést ír elő ekkora értékű vagyontárgy esetében:

„Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon elidegenítése 10.000.000 Ft egyedi beszerzési vagy nyilvántartási érték felett – törvényben meghatározott kivételekkel – csak nyilvános versenytárgyalás útján történhet a legjobb ajánlatot tevő részére.”

Ráadásul az ügylethez a polgármester a testülettől sem kapott felhatalmazást.

Három évvel később, 2013. november 11-én az önkormányzat honlapján megjelent egy pályázat a 0240/68. hrsz. alatti 1913 m2 terület értékesítésére. Az ingatlan tulajdoni lapjáról is kiderül, hogy a 2011-es előszerződés nem perfektuálódott, a telek továbbra is az önkormányzat tulajdonában maradt. Viszont a 2010-ben 39 millióra becsült érték – és a 2011-es előszerződésben megállapított 49 milliós vételár – helyett a kiírásban az ingatlant mindössze 13 millió forintos induló vételáron hirdette meg az önkormányzat.

A kikiáltási árat egy, az önkormányzat alkalmazásában álló értékbecslő állapította meg – a telek értékét 10 millió 900 ezer, a felépítményt pedig 2 millió 60 ezer forintra értékelte. 2013. december 6-án aztán a Jogi, Ügyrendi és Fejlesztési Bizottság néhány perc alatt lefolytatta a nyilvános versenytárgyalást. A bizottsági ülésen az elnök, dr. Seszták Miklós nem volt jelen, azt Maklári Balázs vezette le.

Mindkét licitáló tiszakanyári volt: az egyik a Ténai Kft, a másik maga Háda György, a Háda Kft. képviseletében. A licit nem tartott sokáig, a 100 ezer forintos licitlépcsőt ugyanis csak Háda vállalta, a másik fél visszalépett, így Háda György az induló árnál 100 ezer forinttal drágábban, viszont a három évvel korábbi megállapodásban szereplő árnál 35 millió forinttal olcsóbban, 13 millió 100 ezer forintért vehette meg az ingatlant.

Nem sokkal később meg is kötötték az adásvételi szerződést, majd az új tulajdonos 2014. január 20-án fióktelephely létesítését engedélyezte a Maxx Pont Kft. részére. Így már minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a Háda-cégcsoporttól formálisan független Maxx Pont csarnoképítési projekttervével elindulhasson a kkv-k számára kiírt pályázaton – innét pedig egyenes volt az út az ünnepélyes csarnokavatóig.

Létszámleépítés uniós támogatással?

A már idézett, a Háda-cégcsoport üzemavatójáról szóló kormányközleménynek van egy súlyos kérdéseket implikáló további mondta:

„Háda György ügyvezető a cég húszéves történetének óriási sikereként értékelte a beruházást. Elmondta, a Háda-cégcsoport eddigi tiszakanyári üzemét váltja ki az új válogatócsarnok, ami a társaság külön részlegeként fog működni.”

A cégvezető mondatait csak egyféleképp lehet értelmezni: a meghekkelt pályázat támogatásából épült kisvárdai csarnok ténylegesen nem új munkahelyek teremtése érdekében jött létre, hanem az a cégcsoport tiszakanyári üzemét „váltja ki”. Ezek szerint a tiszakanyári üzemet előbb-utóbb bezárják vagy visszafejlesztik, az ott dolgozó 200-250 ember zömét pedig szélnek eresztik. Igaz, ha ez megtörténik, ennek semmilyen jogi vagy financiális következménye nem lesz, hiszen a nyertes pályázat nem a Háda-cégcsoport, hanem a Maxx Pont Kft. számára ír elő 3 éves fenntartási kötelezettséget. Helyi forrásaink szerint a kanyári üzemből már elkezdték „átcsoportosítani” az embereket az új, kisvárdai csarnokba.

Szakértők szerint a munkahelyteremtési projektek esetében a nagyobb cégcsoportok időnként élnek azzal a megoldással, hogy az egyik cégtől elküldik a munkavállalókat, majd támogatott munkahelyteremtés keretében felveszik őket a csoport másik cégéhez. A kettő között az alkalmazottak bejelentkeznek a munkaügyi kirendeltségen, így már regisztrált álláskeresőként veheti fel őket a támogatott cég.

A jelek szerint a Háda-cégcsoport esetében nem más történt, minthogy a kisvállalkozásoknak kiírt, munkahelyteremtést célzó uniós pályázat keretében egy nagyvállalkozás telephely-korszerűsítése valósult meg. Hádáék trükkjéhez persze szükség volt politikai támogatásra is – nehéz feltételezni, hogy e nélkül a kormány hivatalos megnyilatkozásaiban rendre eltévesztenék a projekt kedvezményezettjét, Maxx Pont Kft. helyett a Háda-cégcsoportot emlegetve.

Sokat nem kell keresgélni, hogy megtaláljuk Hádáék protektorát: Seszták Miklós fejlesztési miniszter nemcsak a kisvárdai avatóünnepséget tisztelte meg jelenlétével, de explicit módon kampányolt a Fidesz jelöltjeként a tiszakanyári polgármesteri tisztségért induló Háda György mellett. A kisvárdai üzemet éppen egy nappal az önkormányzati választás előtt adták át Czomba államtitkárral közösen, de Seszták korábban szakított magának időt arra is, hogy a Háda tiszakanyári üzemében álljon ki Háda György mellett. Ezek alapján nem valószerűtlen feltételezés, hogy ő a milliomos használtruha-kereskedő támogatója.

Persze nem kizárt, hogy Hádáék ezzel a nagyvállalkozó-kisvállalkozó játékkal nemcsak Seszták minisztert, de a teljes támogatásért felelős apparátust és a komplett kormányt is átverték. Feltesszük, ebben az esetben is indulnak eljárások a Háda-Maxx Pont-ügyben.
(atlatszo)

Bal-Rad komm: “…az egyik cégtől elküldik a munkavállalókat, majd támogatott munkahelyteremtés keretében felveszik őket a csoport másik cégéhez. A kettő között az alkalmazottak bejelentkeznek a munkaügyi kirendeltségen, így már regisztrált álláskeresőként veheti fel őket a támogatott cég…ennek semmilyen jogi vagy financiális következménye nem lesz…”

-Hát ezért vannak a JOGÁSZOK! Persze az sem árt, ha a JOGÁSZ-MINISZTER is-aki ugyanabból az alomból való. Mondjuk a döbrögista Seszták.

Amúgy pedig jó régi trükk ez már. Mármint ez a munkhelyteremtési támogatás. Ha a 250 fő munkavállalót egy tárgyévben küldik el-és veszik fel, máris 250 fővel több a munkahely! A statisztika szerint. És hát-mint tudjuk-a statisztika mindenek előtt! Oszt’ mindenki boldog! Döbrögi, Seszták, Czomba!