Stoltenberg: a NATO bárhol a világon lecsaphat

Megtörtént az újabb lépés, amivel a NATO megszegte híres "történelmi fogadalmát" arra vonatkozóan, hogy a Szovjetunió felbomlását követően "egy lépést sem tesz keletre", vagyis nem terjeszkedik tovább a kelet-európai országokra. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Lengyelországba érkezve bejelentette, hogy a szövetség "bárhol a világon" bevetheti csapatait.

Stoltenberg Lengyelországba érkezését követően a TVP tévécsatornának nyilatkozott, és úgy tűnt, nem lát semmi olyan - se erkölcsi, se logikai vagy katonai - tényezőt, ami a NATO további terjeszkedése ellen szólna. Stoltenberg az ukrán válságról nyilatkozva elmondta, hogy a NATO fokozza aktivitását keleti határain, valamint újból hivatkozott a gyorsreagálású egység létrehozására. Ennak a gyorsreagálású erőnek -nemhivatalosan- az lenne a lényege, hogy a kelet-európai országokat a NATO oldalán vonja be az Oroszország elleni fegyveres konfliktusba, valamint lehetővé tegye jelentős számú NATO-haderő állomásoztatását a kelet-európai országokban, aminek a valószínűsíthető kiugrási kísérletek megakadályozásában lesz majd jelentősége.

Jens Stoltenberg volt norvég kormányfő október 1-jén vette át a főtitkári posztról távozó Anders fogh Rasmussen helyét. Rasmussen főtitkársága alatt a NATO lebonyolított egy forradalmi hullámot Észak-Afrikában, megkezdte Szíria destabilizálását, eltávolította hatalmából a legitim ukrán kormányt, eközben fokozta kelet-európai jelenlétét és haderő-összpontosítást végez az orosz határon. Jens Stoltenberg azon bejelentése, hogy a NATO haderőt "bárhol a világon" bevethetik, azt mutatja, hogy a következő években az atlantista tömb a korábbinál agresszívabb módon folytatja az eurázsiai régió destabilizálását. Orosz katonai szakértők szerint a NATO két éven belül nyílt katonai offenzívát kezdhet Oroszország ellen.

http://www.hidfo.net/2014/10/06/stoltenberg-nato-barhol-vilagon-lecsaphat

Helyzetjelentés - Novorosszija

Az elmúlt napokban egyre fokozottabb harci cselekmények történnek az Ukrajnától elszakadó területek határain. Olyannyira, hogy Kijev most 80 orosz katonát hívott Ukrajnába tovább erősíteni az EBESZ alakulatokat, melynek feladata lenne, hogy elválassza a feleket egymástól. A jelenleg kétoldalúan elfogadott tűzszünet legfőbb akadályai azok az ukrán félkatonai alakulatok, amelyek nem fogadják el a megállapodást és továbbra is harcban állnak. Az egyik ilyen gócpont a donyecki reptér, ahonnan már régen ki kellett volna vonulnia az ukrán félnek, az oda befészkelt zsoldosok azonban nem hajlandóak elmenni.

Szakértők egybehangzó véleménye, hogy valószínűleg a nekik parancsot adó érdekkör nem engedélyezi a terület feladását, mert ha a kormány parancsolna nekik, akkor már vissza kellett volna vonulniuk. Ezek szerint Ukrajnában több olyan alakulat harcol és képez komoly fegyveres erőt, amelynek nem a kormány parancsol. A rosszabbik feltételezés az, hogy a kormány nem tartja be a megállapodást, és titkos parancsra maradtak ott és harcolnak tovább az alakulatok. Ez utóbbit több más helyszínen történtek is alátámasztani látszanak. Donyecktől délre a DNK hadserege visszavonult a megegyezett mélységig (15 km), feladva ezzel az egyik autópálya felett már megszerzett ellenőrzést, amire válaszul az ukránok nem visszavonultak 15 kilométert, hanem visszafoglalták az autópályát.

Debalcevo felett pedig, kihasználva a milícia megegyezés szerinti visszavonulását, kiszélesítették az ellenőrzést a már korábban elvesztett bevezető autópályán, és hatalmas mennyiségű utánpótlást halmoznak fel a városban. Ezen a helyen egyébként minden nap városharcok folynak, a milícia - tapasztalva az ukránok viselkedését - nem vonult ki a város keleti részeiből, hanem megerősítette állásait.

A tengerparton is kiújultak a harcok. A helyi orosz erők elsüllyesztettek két kisebb ukrán járőrhajót, de összetűzések voltak Mariupol előtti ellenőrzőpontoknál is. Az elmúlt napokban a DNK egész határterületén voltak összetűzések, és tucatnyi falut lőtt az ukrán tüzérség. A jelentések szerint módszeres infrastruktúra rombolás folyik. A gázelosztók, vízművek, víztornyok, elektromos hálózat szisztematikus rombolása zajlik. Ilyen jellegű rombolást csak akkor hajt végre hadsereg, ha tudja, hogy az adott területet végérvényesen elvesztette.

Egy fontos vélemény

Leonyid Habarov, nyugállományú ezredes egy riportban kifejtette véleményét a jelenlegi ukrajnai konfliktusról.

Az ő véleménye pedig jelentősnek mondható, mivel Habarov ezredes 40 éve katona, több háborút harcolt végig, volt irányító, képzett tiszteket, tiszthelyetteseket, az általa megalapított katonai iskola a legelismertebb Oroszországban. Leonid Habarov ezredes kifejtette, hogy katonaként kötelessége Donbasszba menni. Jelenleg is eljárás folyik ellene, mert szembehelyezkedett a volt hadügyminiszterrel és a vádak szerint ellene szervezkedett (aki szintén eljárás alatt áll azóta), így nem tudja elhagyni lakóvárosát, de már kérvényeket írt, hogy mehessen szabadon a Donbassz régióba.

Az ezredes kifejtette továbbá, hogy az orosz csapatok számára Donbasszban már nincs messze a győzelem. Nagyon nehezen, sok hősiességgel és áldozattal, de a helyzetük jobb mint az ukrán haderőé. Sokat kell tanulniuk és megfelelő segítséggel még kevesebb lenne a veszteségük, de jó helyzetben vannak. Az ezredes szerint Odessza és Harkov előtt nem szabad megállni, és nem is fognak, ha az ukránok újrakezdik a harcokat. Kijev azonban kényszerpályán van, kénytelen lesz újrakezdeni. Habarov egyértelműen és biztosan állítja, 40 háborúban és katonaságban töltött év tapasztalata szerint, hogy ilyen helyzetben a háború folyni fog tovább, és hatalmas mészárszékké fog válni. A jelenlegi ingatag béke az utolsó lehetőség, de nem fognak élni vele sokáig.

http://www.hidfo.net/2014/10/06/helyzetjelentes-novorosszija

Összeveszett a két lator – Ljasko azzal fenyegetőzött, hogy megöli Kolomojszkijt

Már régen vádolja egymást Oleg Ljasko, a Radikális Párt (pedofil) vezetője – és a dnyepropetrovszki martalóc oligarcha; Ihor Kolomojszkij, – hogy az ország keleti részén dúló fegyveres konfliktust a személyes gyarapodásukra használják fel.

Ez egyébként igaz is mindkettő tekintetében, – de hát, mint tudjuk, az a tolvaj óbégat legjobban, akit szintén megloptak.

Ám mostanra a két lator ellenségeskedése az egekig csapott. Egy közelebbről nem tisztázott magánéleti ügyön vesztek még jobban össze de annyira, hogy az anyázások után már eljött az életveszélyes fenyegetések ideje is.

Ljasko így írt erről a saját Facebook oldalán: “Ez oligarchikus fenevad Kolomojszkij átlépte a piros vonalat. Miután egyre-másra okádta rám és családomra hazugságait, – édesanyámat ez annyira megviselte, hogy erősen feltételezhető szívrohammal a kórházba kellett szállítani.

Isten ments, ha valami komoly baj történik vele, én a föld alól is előkerítem ezt a taknyos, büdös disznót, – s ott ölöm meg.”

Kolomojszkij reakciója még nem ismeretes. De nagy valószínűséggel ő is hasonlókat fog üzenni banditatársának.

Összevesztek hát a hiénák az egyre szűkösebb koncon. – Addig acsarognak egymásra, – míg nem jön egy népköztársasági kommandó, – s pontot tesz az ellenségeskedésük végére.

B-R

Forrás: Крыса из нержавеющей стали

A szabadkőművesek háborús uszítást folytatnak Ukrajnában

A "December elseje" nevű szabadkőműves páholy nyílt felhívásában felszólította az ukránokat, hogy haljanak meg a délkeleti fronton. Az Ukrajnában civil szervezetként bejegyzett, az EuroMajdan (nyugatosság) eszméjét képviselő szabadkőműves szervezet tagja nyílt felhívást tett közzé, amiben kifejti, hogy szerinte mindenkinek a fronton a helye, az emberek minden energiájukat a háború szolgálatába kell állítsák.

A Jevgyenij Szvercsuk által jegyzett felhívásban az áll, hogy "Az az ember, aki ma otthon biztonságban megbújik, szemen köpi és elárulja azokat, akik a fronton minden nap az életüket teszik kockára Ukrajna függetlenségéért." - a szabadkőművesek ugyanakkor nem csak az ukrán nacionalizmust táplálják, de oroszellenes uszítást is folytatnak. "A Kreml ma sem különbözik semmiben az akkori időktől, Sztálin és Putyin-király közt nincs lényegi különbség. A agresszió, megtévesztés, hazugság és cinikus kegyetlenség nem ismer határokat. Ugyanaz az őrült cél - elfoglalni külföldi területeket. Dicsőség nektek patriótáknak, akik készen álltok és fegyvert fogtok a szülőföld védelmére. Szégyen azokra, akik saját földjükön sem ismerik fel az ellenséget. Birkákként terelnek titeket."

A szabadkőművesek szerint az Ukrajnában élő etnikai oroszok ellenség, amit meg kell semmisíteni. Ugyanakkor látható az is, hogy a felhívást megfogalmazó Jevgyenij Svercsuk személyében egy újabb nyugati ügynök aktivizálódott.

Svercsuk 1961-ben menekült el a Szovjetunióból, életének jelentős részét nyugati országokban töltötte. Az országot jelenleg irányító személyekhez hasonlóan a kijevi atlantista puccs idején tért vissza Ukrajnába, hogy háborús uszítást folytasson. Az Egyesült Államokból frissen hazaérkezett szabadkőműves most olyanokat mond az ukrán fiataloknak, hogy "Ma senkinek nincs választása. A menekülés árulás, ami rosszabb mint a halál. Méltóságteljes és szép halál a frontra menni és a szülőföldért meghalni."

Ha valaki közvetlen felelőssé tehető a délkelet Ukrajnában zajló megtorló akciókért, az nem csak a parancsokat közvetlen kiadó személy, de a fent említett szabadkőműves szervezet, ami nem csak nyílt háborús uszítást végez, de mindezzel morálisan megalapozza az orosz civilek meggyilkolását. A délkelet Ukrajnában feltárt tömegsírok esete igazolja, hogy az ilyen "prominens" személyek nyilatkozatainak kézzelfogható következménye is van.


http://www.hidfo.net/2014/10/06/szabadkomuvesek-haborus-uszitast-folytatnak-ukrajnaban

Az amerikai légicsapás nem okoz veszteséget a terroristáknak

Iraki kurd felkelők arról számolnak be a The Guardian jelentése szerint, hogy az "Iszlám Állam" nevű terrorszervezet a nyugati országok által kezdett légicsapások óta megváltoztatta stratégiáját és megtanulta elkerülni azokat. A helyi harcoló alakulatok szerint mostanra a bombázások nem hoznak semmiféle eredményt, és a szíriai kurdok rendszeresen kritizálják a nyugati országok stratégiáját annak hatástalansága miatt. "A probléma az, hogy a bombák oda esnek, ahonnan a terroristák már elmentek" - írja a Guardian egy kurd milicistát idézve.

Idris Hasszan, a kurd erők képviselője szerint a terroristáknak semmilyen kárt nem okoznak az amerikai légierő bombázásai, minden alkalommal, amikor a légierő gépe közelít, hátrahagyják pozícióikat a nyílt téren és szétszóródnak. Az amerikai légierő pedig több esetben olyan helyszínekre csapott le, amit a terroristák épp kiürítettek és távoztak onnan.

"Smart way to bomb ISIS" - amerikai propagandaanyag

Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy az amerikai légicsapások hatástalansága nem a terroristák alkalmazkodásának tudható be - korábban Steven D. Kelley ex-CIA tanácsadó egy interjúban kifejtette, hogy az ISIS terrorszervezetet az amerikai titkosszolgálat működteti és hozta létre. Kelley elmondta, hogy az ISIS csapatokat a CIA kezdte kiképezni Jordániában, kifejezetten a szíriai kormány destabilizálása céljából. A kurd fegyveres erők beszámolóiból pedig látható, hogy az amerikaiak nem is akarnak valós veszteséget okozni a terroristáknak, akiknek feltehetően előzetes információk vannak az amerikai légicsapások pontos helyszínéről.

Ugyanakkor az látható, hogy az amerikai légierő a szíriai infrastruktúra megsemmisítésébe fogott a terrorizmus elleni harcra hivatkozva. Miközben a terroristák nem szenvednek jelentős veszteséget, az amerikaiak lebombáztak már több gázüzemet és olajfinomítót Szíriában.

http://www.hidfo.net/2014/10/06/az-amerikai-legicsapas-nem-okoz-veszteseget-terroristaknak

Amikor...

Gyengén teljesít az államadósság elleni harc

Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy abban az esetben, ha nem sikerül ténylegesen csökkentenie az államadósságot, akkor Magyarország visszakerülhet a szégyenpadra. Mindeközben a választásoknak köszönhetően az év első felében másfél éve nem tapasztalt költségvetési hiány halmozódott fel, ami miatt szigorú takarékosságra lesz szükség a következő hónapokban.

Mint ismeretes, a 2015-ös költségvetési tervnek se híre, se hamva, bár ebben az időpontban már nyilvános szokott lenni. Ennek az lehet az oka, hogy a vártnál nagyobb első féléves hiány és a jobb GDP-adatok miatt újra kellett tervezni a jövő évi büdzsét, valamint a közelgető önkormányzati választás miatt nem lenne "időszerű" felfedni, amennyiben újabb megszorításra készül a kormány.

Az biztos, hogy a brüsszeli fenyegetést komolyan kell vennie a kormánynak, hiszen az Orbán-kormány egyetlen gazdasági sikere a túlzott-deficiteljárás alól való kikerülés volt, igaz ennek minden magyar ember megfizette az árát.

Sokat költött idén a kormány

A második negyedévben GDP-arányosan 3,8 százalék volt a hiány, ami az elmúlt másfél év legmagasabb értéke. A KSH adatai szerint a kiadások 5,2 százalékkal nőttek az egy évvel korábbi szinthez képest, ezt pedig továbbra is azt bizonyítja, hogy a választások miatt a kormány már az év első felében kiköltekezett. A következő hónapokban spórolni kell majd, amennyiben tartani szeretnénk a 3 százalék alatti hiánycélt.

A kiköltekezés összhangban van a vártnál nagyobb GDP-adatokkal is, amit korábban mi is azzal magyaráztunk, hogy részben a nagyobb kormányzati kiadások támogatják a várnál magasabb növekedést, de ezek csak átmeneti hatással bírnak. Például az uniós támogatások lehívásának felgyorsulása azt is jelentette, hogy Magyarországnak nagyobb hozzájárulást kellett befizetnie.

A vártnál nagyobb második negyedéves hiány még nem jelenti azt, hogy ne teljesülne a hiánycél, mivel az év második felében (leginkább az utolsó hónapokban) számolnak el bizonyos adóbevételeket, ami javítani fog az egyenlegen. Ennek ellenére a kormány nem engedheti meg a további túlköltekezést, még az önkormányzati választás ellenére sem.

Az államadósság nem teljesít jól

Mindeközben Brüsszel ismét megfenyegette a magyar kormányt, hogy figyeljen oda az államadósság csökkentésre, ellenkező esetben visszakerülhet az ország a szégyenpadra. A túlzott-deficiteljárás ugyanis nem csak a költségvetési hiányról, hanem az államadósságról is szól, és abban az esetben, ha egy adott országnak nem sikerül teljesítenie az uniós előírást és szabályt az államadósság csökkentéssel kapcsolatban, akkor az ország visszakerülhet az eljárásba, még annak ellenére is, ha a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt van.

A magas államadósság egyértelmű oka a gyenge árfolyam. 2014 második negyedévében például rekord magas szintre ugrott a GDP-arányos bruttó államadósság, köszönhetően a forint mélyrepülésének. Hiába a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítása és a vártnál nagyobb idei növekedés, az államadósságot mégsem sikerült csökkenteni, köszönhetően a Matolcsy György monetáris politikájának. A kamatcsökkentések miatt a forintárfolyamban egy egyszerű szinteltolódás volt megfigyelhető, és a korábbi 280-290 körüli sávból 300-310 közé tolódott az euróval szemben. Ez pedig érzékenyen érintette az államadósság devizában jegyzett részét.

Az Európai Bizottság koránt sem optimista a jobb növekedési adatok ellenére, és valódi költségvetési konszolidációt sürget annak érdekében, hogy az államadósság tartósan csökkenő pályára tudjon állni.

Mi a helyzet a jövő évi büdzsével?

Talán nem véletlen, hogy ezzel összhangban a sajtóban egyre több hír jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a következő években komoly strukturális átalakításba kezdene a kormány annak érdekében, hogy a GDP-arányos újraelosztás csökkenjen, és az állami kiadások csökkentésével stabilizálni lehessen a gazdaságot, és biztosítani az államadósság csökkentését.

A kormányzati kommunikáció azonban egyből tagadni kezdett a megszorításokkal kapcsolatban. Igaz, ezt úgy hárították, hogy eddig sem voltak megszorítások, és ezután sem lesznek. Mi azonban jól tudjuk, hogy az Orbán-kormány eddig sem tétlenkedett, ha megszorításokról volt szó, gondoljunk csak az új adókra, adókulcsok megemelésére, és még hosszasan lehetne sorolni.

Az eddigi információk, az uniós fenyegetés és a második negyedéves hiány arra utal, hogy a jövő évi költségvetés sok meglepetést tartalmaz majd, de ezzel a közvélemény csak a hónap végén szembesülhet a tervek szerint.

Vaskos deficit volt 2011-ben

Ez uniós statisztikai módszertan megváltozása után újrakönyvelték a 2011-es hiányt, az ESA 2010-es módszertan alapján pedig Magyarország nem számolhatja el bevételként a magánnyugdíjpénztáraktól befolyó vagyont. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es szuficit valójában deficit volt, mégpedig vaskos hiányt sikerült összehoznia a kormánynak, GDP-arányosan 5,6 százalékot.

Ez azt jelenti, hogy trükközés nélkül a válság óta nem látott hiány jött össze 2011-ben.

Jöhetne már a stabilitás

Magyarország megítélésén sokat javítana, ha a kormány nem trükközéssel és ad hoc intézkedésekkel próbálná meg kistafírozni a költségvetést. Az elmúlt két évben sikerült stabilizálni a hiányt, ehhez azonban számos megszorító intézkedésre volt szükség. Az ad hoc intézkedések és ötletelések viszont korántsem jelentik azt, hogy a magyar államháztartás hosszú távon is stabil pályára állt volna. Nem véletlen, hogy az Unió az elmúlt időszakban már többször is felhívta arra a figyelmet, hogy valódi, átfogó költségvetési konszolidációra és strukturális átalakításra van szükség ahhoz, hogy a gazdaság stabilizálódjon és az államadósság csökkenő pályára álljon.

http://tenytar.blog.hu/2014/10/06/gyengen_teljesit_az_allamadossag_elleni_harc