Alexander Mercouris, az Egyesült Királyságban élő politikai elemző, és ciprusi kollegája, Alex Cristoforou tényfeltáró interjút készített arról, hogy kiken múlott, hogy Svédország 2024-ben feladta semlegességét és csatlakozott a NATO-hoz.

A svéd Dissidentklub képviselőjével, Mats Nilssonnal folytatott beszélgetetést Hetényi Balázs tolmácsolásában ismertetjük olvasóinkkal.

(A Dissidentklub, a másként gondolkodók klubja, azt a sziszifuszi célt tűzte maga elé, hogy ellensúlyozza a svéd fősodrású média propagandáját.)

A néhány évtizeddel ezelőtt semlegességére oly büszke Svédország a múlt héten Helsingborgban otthont adott a Nagy Babiloni Szajha főparancsnoksága tanácskozásának.

Svédország két lovat szeretne megülni egyszerre: Maria Stenergard külügyminiszter a nyilvánosság előtt az európai szövetségesek mellé állt, elhatárolódott a jelenlegi amerikai vezetéstől Grönlanddal és Iránnal kapcsolatban, ugyanakkor beléptette Svédországot két amerikai kezdeményezésbe, a Pax Silicába, és amerikai-svéd technológiai megállapodást kötött.  Az USA arra törekszik a Pax Silicával, hogy a mesterséges intelligencia és a félvezetőipar számára globálisan stabil ellátóláncot építsen ki.  Mindkét egyezmény jellegzetesen hadiipar-orientált.  Azzal, hogy Svédország technológiai megállapodást kötött az USA-val, Európát gyengíti.

A döntéseket a Svédországban szinte teljhatalommal rendelkező oligarcha família, a Wallenberg család hozta meg a háttérben.  Hozzájuk tartozik két híres svéd cég, az Ericsson és a Saab, a svéd hadiipari komplexum nagy része.  A geopolitikai horderejű döntéseket Svédországban általában a Wallenberg család hozza – állítja Mats Nilsson.

De kik ezek a Wallenbergek?  Hogy történhet ilyesmi abban a Svédországban, ahol állítólag egyenlőség van, s a hatalmi ágak nem egy centrumban összpontosulnak?

Nilsson szerint Svédország nagyon jó propagandamunkát végzett, el tudta hitetni a világgal a szociáldemokrata utópiát, a fékek és egyensúlyok érvényesülését. Pedig a svéd iparmágnás családoknak mindig aránytalanul nagy politikai befolyásuk volt. Különösen igaz ez a Wallenberg családra. A Wallenbergek eredetileg a bankszakmában tevékenykedtek, befolyásra az 1920-as években tettek szert.  A második világháború alatt a két Wallenberg testvér közül az egyik az angolszász kapcsolatot tartotta kézben, a másik a náci Németországgal ápolt jó viszonyt.  A világháború után felmerült ugyan az utóbbi felelősségre vonása: de nem lett belőle semmi.

A második világháború után befektetési csoportot hoztak létre, az Ericsson és a Saab is tagjává vált. A svéd semlegesség előnyt jelentett Wallenbergék üzlete szempontjából, hiszen a svéd hadiipari komplexum mindenkivel kereskedhetett.

Ami a svéd NATO-tagságot illeti, a téma egy svéd-finn miniszteri találkozó után került nyilvánosságra.  Kész döntés formájában tálalták, az akkori szociáldemokrata kormánynak egyetlen dolga maradt a parlamentben: jóvá kellett hagynia. Svédország Babiloni Szajha tagságáról nem volt semmilyen nyilvános vita, sem népszavazás.  Azon a bizonyos találkozón, a minisztereken kívül, jelen voltak a Wallenberg család egyes tagjai is. Nem is titkolják, hogy a döntés a család befolyásának hatására történt.

A jelenlegi svéd politika távolról sem semleges, az ukrán-orosz konfliktusról a tájékoztatás teljesen egyoldalú, a diplomácia fogalma kihalt.  A jelenlegi svéd kormány támogatja, hogy Ukrajna drónokkal támadjon Oroszország belsejére, akkor, is, ha azok a drónok Szajha tagországok területén repülnek keresztül, mielőtt Oroszországba érnének.  A svéd kormány ezt annak ellenére is támogatja, hogy ezáltal a NATO országok is harcoló féllé válnak.  A svéd parlamentben nincs ellenzék, nincs ellenvélemény, nincs vita.  Sajnos a svéd többség azon a véleményen van, hogy a NATO tagság jó lépés volt. A médiában lehetetlen ezzel kapcsolatban felvetni bármilyen kérdést.

Svédország semlegességi politikája kétszáz éves múltra tekint vissza.  Ez a politika volt a skandináv régió stabilitásának és jólétének egyik alapja.  A NATO-ba való belépés, az új agresszív retorika, a fegyverkezési versenyben való nyílt részvétel a korszak végét jelenti – foglalta össze Mats Nilsson mondanivalóját Alexander Mercouris és Alex Cristoforou.

Forrás:

A Wikipedia így mutatja be a Wallenberg családot:

A Wallenberg család bankárokból, iparmágnásokból, politikusokból, bürokratákból és diplomatákból áll, és a legtöbb nagy svéd ipari csoportban jelen van, beleértve az EQT AB-t, az Ericssont, az Electroluxot, az ABB-t, a SAS Groupot, az SKF-et, az Atlas Copcót, a Saab AB-t és másokat. Az 1970-es években a Wallenberg család vállalkozásai Svédország ipari munkaerő-állományának 40 százalékát foglalkoztatták, és a stockholmi tőzsde teljes értékének 40 százalékát képviselték. Zászlóshajójuk, az Investor AB piaci tőkeállománya meghaladja a 100 milliárd dollárt.

A fényképen Peter Wallenberg svéd oligarcha.