Kína szigorú exportkorlátozásokat vezetett be több, fejlett fegyverrendszerekhez nélkülözhetetlen ritkaföldfémre és kapcsolódó anyagra. Ez közvetlenül érinti az amerikai védelmi ipart: a Pentagon kulcsprojektekben – például az F-35 vadászgép korszerűsítésében – ellátási hiányok és késések elé néz, mivel beszállítói láncai nagyrészt Kínán futnak keresztül.  
Kína ugyanakkor nem „visszatart”, hanem átcsoportosít: a ritkaföldfémek iránti belföldi, polgári és ipari kereslet robbanásszerűen nő. Az ország gyakorlatilag monopolhelyzetben van a bányászatban és finomításban, és ezeket az anyagokat nagy hozzáadott értékű termékekké alakítja. Belső-Mongóliában a Baotou Steel Union Company 33 féle ritkaföldfém-acélötvözetet gyárt; ezek jobb korrózióállóságot és hegeszthetőséget adnak, és tonnánként mintegy 3000 jüanos felárat érnek. A vállalat évente nagyjából 1,2 millió tonnát értékesít, kapacitása 1,5 millió tonna. 
Ez a mennyiség bőven fedezné katonai igények egy részét, ám Kínában az anyagok elsősorban nagy infrastrukturális projektekhez mennek: nagysebességű vasúthoz, energiaberuházásokhoz, extrém hidegben futó olaj- és gázvezetékekhez Szibériától Észak-Kínáig, valamint óriási vízerőmű-projektekhez Tibetben. A szerző érvelése szerint az Egyesült Államokban ezzel szemben a ritkaföldfémek iránti érdemi kereslet szinte kizárólag katonai, így az új bányászati beruházások vevői köre szűk és plafonos. Kínában viszont egyetemek és ipari szereplők új alkalmazásokat és piacokat nyitnak, amelyek a ritkaföldfémeket a civil gazdaság motorjává teszik – tartós versenyelőnyt teremtve. Forrás: https://youtu.be/DfNN1Es02hI