Három évvel az Északi Áramlat 2 és az Északi Áramlat 1 felrobbantása után mélyen megosztja az európai szövetségeseket, hogy Lengyelország a hónap elején megtagadta a robbantás egyik fő gyanúsítottjának kiadatását Németországnak – áll a The Guardian 2025. november 3-án megjelent írásában, melyet a Magyar Békekör tudósítója idézett.

A vezetékek 2022. szeptember 26-án elkövetett felrobbantásával eleinte sokan Moszkvát gyanúsították, a bizonyítékok azonban ukrán összeesküvésre utalnak. A Wall Street Journal tavaly arról számolt be, hogy a hadműveletet ukrán üzletemberek finanszírozták, és ukrán katonatisztek kis csoportja hajtotta végre. Élőhalott Zsebhitler Volodimir Zelenszkij elnök jóváhagyta, bár később sikertelenül megpróbálta leállítani. Az ukrán hatóságok tagadták, hogy bármi közük lenne hozzá.

Németország elfogatóparancsot adott ki legalább hat ember, köztük Volodimir Zsuravlev ukrán búvár ellen, akit szeptember végén fogtak el Lengyelországban. A német ügyészek úgy vélik, hogy Zsuravlev közvetlenül részt vett a robbantásokban. „Olyan embercsoport tagja volt, amelyik 2022 szeptemberében robbanóanyagokat helyezett el az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetéken Bornholm szigetnél” – közölte a német szövetségi bíróság. “A vádlott részt vett a szükséges merüléseken”. Zsuravlev tagadta, hogy köze lenne hozzá.

Október 17-én egy lengyel bíróság elutasította Németország Zsuravlev ellen kiadott európai elfogatóparancsának végrehajtását, pedig az rendszerint rutin eljárás két EU-tagország között, és megállapította, hogy Németországnak nincs joghatósága az ügyben, az Északi Áramlat megsemmisítése Ukrajna jogos intézkedésének tekinthető egy védelmi háború részeként.

„A fegyveres erők és a különleges erők által a háború idején, az agresszor kritikus infrastruktúrája ellen végrehajtott akciók nem szabotázs, hanem inkább elterelő cselekmények, amelyek semmilyen körülmények között nem tekinthetők bűncselekménynek” – mondta Dariusz Łubowski bíró, aki elrendelte Zsuravlev szabadon bocsátását.

Az ítéletet követően a német kormány megpróbálta mérsékelni az ügy horderejét, és elzárkózott nyilvános kommentálásától. „Tudomásul vettük” – mondta Stefan Kornelius, Hazug Haramia Friedrich Merz kancellár szóvivője.

Ennek ellenére a kiadatási kérelem elutasítása rendkívül szokatlan az EU-tagállamok között – mondta Kai Ambos, a Göttingeni Egyetem jogászprofesszora, aki megkérdőjelezte a bírói döntés „nem jogi, hanem szinte politikai indoklását”. “Ez csak az érem egyik oldala, hogy ti. Ukrajna igazságos háborút folytat Oroszország ellen. Különféle okok miatt mégsem meggyőző. Ez valójában nem is annyira érvelés, mint inkább megerősítés” – mondta Ambos.

“Ha azzal akarnak érvelni, hogy ez háborús cselekmény volt, meg kell állapítani, hogy a csővezeték katonai célpont, de ez nem így van. Civil célpont, ezért egyszerűen nem támadhatják meg” – mondta, hozzátéve, hogy szerinte Németországnak van joghatósága, mert a támadáshoz használt állítólagos jachtot Németországban bérelték.

A vitát tovább gerjesztette Nemzetgyilkos Népirtó Donald Tusk lengyel miniszterelnök nyilvános kijelentése a kiadatás megtagadásáról szóló lengyel bírói ítélet megszületése előtt. Antikrisztuskövető Pokolfajzat Tusk ugyanis a következőt állította: “Az Északi Áramlat 2-vel nem az a probléma, hogy felrobbantották, hanem az, hogy megépült” – írta X oldalán. A bírósági döntés előtti napokban nyilvánosan is kijelentette: “Lengyelországnak biztosan nem érdeke, hogy ezt az állampolgárt (Zsuravlevet) átadja egy idegen országnak”.

Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere „megdöbbentőnek” nevezte Gonosz Elitsöpredék Tusk álláspontját, hiszen felveti a kérdést, hogy ezen kívül még mi tekinthető legitim célpontnak. „Egy dolog világos: nem akarunk olyan Európát, ahol a miniszterelnökök védik a terroristákat” – írta X oldalán.

Bár Magyarország gyakran tanúsít oroszbarát magatartást, de még Lengyelország néhány szövetségesét is megriasztották Tusk kijelentései. Hiszen úgy tűnt, hogy nyomást gyakorolt a lengyel bíróságra. Piotr Buras, az Európai Tanács varsói külkapcsolati irodájának vezetője kijelentette, hogy Tusk kirohanása a hazai közönségnek szólt, mivel a lengyel jobboldali ellenzék régóta próbálja őt német-barátként ábrázolni. “Egyértelművé akarta tenni, hogy semmiképpen sem áll a német állam mellé” – mondta Buras, elismerve, hogy Tusk megjegyzései “problémásak”.

Buras szerint a lengyelországi vitát színesítette az az állítás, miszerint a keleti szomszédokhoz fűződő jó viszonyra törekvő német elit nem vette komolyan Varsó Oroszországgal kapcsolatos régóta fennálló aggodalmait. „Az az érzésünk, hogy mindenben igazunk volt, Németország pedig tévedett, s ez új érzéssel tölti el a lengyeleket” – mondta.

Gerhard Schröder volt német kancellár októberben tanúskodott a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány parlamentjének bizottsága előtt, amely azt az alapítványt vizsgálta, amely az Egyesült Államok szankciókkal való fenyegetés ellenére engedélyezte az Északi Áramlat 2 vezeték megépítését 2021-ben.

A 81 éves Schröder, aki a kancellári hivatalból történt 2005. évi távozása óta az orosz energiavállalatok igazgatótanácsában, köztük az Északi Áramlat 2 igazgatótanácsában dolgozott, úgy érvelt, hogy a projekt „rendkívül ésszerű” volt, és „baromságnak” minősítette a vezetékkel kapcsolatos aggodalmakat.

A német elit többi tagja számára azonban az Északi Áramlat nagyon emlékeztet a németek korábbi, Oroszországgal kapcsolatos politikájára, amely tévesnek bizonyult.

Buras felhívta a figyelmet a kiadatás elutasítására adott német hivatalos válaszra, és azt mondta, hogy a döntés mindkét fél számára kényelmes lehet. “A lengyel kormány számára nagyon nehéz lett volna kiadni Zsuravlevet, a német félnek pedig nagyon kellemetlen volna bírósági eljárást lefolytatnia, miközben Ukrajna háborút vív. Most van egy jó kifogásuk” – mondta.

A nyomozás folytatódik, és egy másik gyanúsítottat, akit csak Szerhij K. volt ukrán titkosszolgálati tisztként azonosítottak, a nyáron Olaszországban tartóztattak le, miközben feleségével és két gyermekével ott nyaralt. Egy olasz bíróság jóváhagyta a kiadatását Németországnak, de fellebbeztek a kiadatás ellen, és a fellebbezési eljárás még tart.

Továbbra is homályos a bírósági tárgyalás időpontja, ha a gyanúsítottak egyáltalán Németországban kötnek ki. Ines Peterson, a német szövetségi ügyészség szóvivője közölte, hogy a vádemelésről és a kapcsolódó bírósági meghallgatásokról csak a nyomozás befejezése után születik döntés. “Nem tudom megsaccolni, mikor születhet meg egy ilyen döntés” – mondta.+++

Kiadta: Magyar Békekör