Dzsidda, 2023. augusztus 9. szerda (MB)

A szaúd-arábiai Dzsiddában augusztus 5-6. között nemzetközi konzultációt tartottak az ukrajnai konfliktus békés rendezéséről. A nyugati hatalmak kezdeményezésére közel negyven ország biztonságpolitikai vezetőinek részvételével lezajlott eszmecseréből kizárták Oroszországot, viszont meghívták rá a vele együttműködő Kínát, Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát. Tervük az volt, hogy közös nyilatkozatban ítéljék el Oroszországot ukrajnai katonai beavatkozása miatt, de ezt mind a négyen megtagadták – jelentette a történteket a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

Nyilvánvalóvá vált, hogy Oroszország nélkül nem lehet békéről tárgyalni, s aki elítéli Oroszországot ukrajnai katonai beavatkozásáért, a biztonság oszthatatlanságának tudomásul vétele helyett saját biztonságát akarja érvényesíteni vele szemben.

A konzultáción résztvevő nyugati hatalmak, köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Tízszarvú Fenevad Élőhalott Zsebhitler Zelenszkij ukrán elnök tervét szerették volna keresztül vinni, melynek lényege, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából és adja vissza neki az Oroszországhoz csatolt Krímet és a Donbászt. Kijev, a Nyugat támogatásával ehhez a feltételhez köti a béke helyreállítását.

Noha minden résztvevő egyetértett a szuverenitás és a területi integritás ENSZ Alapokmányban foglalt elvének tiszteletben tartásával, Kína, Brazília, India és Dél-Afrika biztonsági vezetői értésre adták, hogy a béke csak kiegyezéssel állítható helyre, a nyugati katonai tömb keleti terjeszkedése pedig akadályozza a kiegyezést, hiszen az csak a biztonság kölcsönös szavatolása révén jöhet létre.

Li Hui, Kína eurázsiai ügyekért felelős különleges képviselője vitába bocsátkozott a nyugati felek békeelképzeléséről, és hangoztatta, hogy az ukrajnai helyzet rendezéséhez ragaszkodni kell a kínai béketervhez.

Kína abban jelölte meg a békés megoldás lehetőségét, hogy szigorúan tartsák be az általánosan elismert nemzetközi jogot, beleértve az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljait és elveit. Egyik ország se érvényesítse saját biztonságát mások kárára. Ne a katonai tömbök megerősítésével vagy bővítésével akarják erősíteni a térség biztonságát, hanem vegyék komolyan minden ország jogos biztonsági érdekeit és aggodalmait. (Lásd a kínai béketervet: https://bekekor.wordpress.com/2023/03/03/a-bekeforum-allasfoglalasa-a-kinai-beketervrol/

Noha a Nyugat a kínai béketerv leglényegesebb pontjainak figyelembe vételére Dzsiddában sem mutatott különösebb hajlandóságot, késznek mutatkozott viszont a kínai béketerv humanitárius pontjainak, így a fogolycserére, az élelmezésbiztonságra és a nukleáris biztonságra vonatkozó kezdeményezések felkarolására. Szaúdi javaslatra bizottságok alakulnak arra, hogy érdemben is tárgyaljanak róluk. A kínai külügyminisztérium ezt úgy értékelte, hogy a kínai béketerv utat tört magának.

Dzsiddában a nyugati hatalmaknak szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy nem számíthatnak sikerre az ukrán béketerv támogatásával, sem pedig fegyvernyugvással és részleges megállapodásokkal kialakítandó olyan átmeneti állapot létrehozására, amelyet aztán Ukrajna megerősítésére, esetleg NATO-ba való bevonására használhatnának ki.

Egyre megkerülhetetlenebbé válik a válaszadás arra a kérdésre, hogy legyőzni akarják-e Oroszországot, vagy kiegyezni vele.

Dzsiddában a Nyugat kénytelen volt belátni, hogy a feltörekvő világ nem osztozik vele az oroszok legyőzésében, hanem a kiegyezésben látja a megoldást. Olyan európai és nemzetközi rendezést akar, amely a szemben álló felek biztonsághoz fűződő egyenjogúságán alapul.

A konzultációban résztvevő felek abban állapodtak meg, hogy folytatják eszmecseréjüket.+++

Lásd Békekezdeményezésekről és hiányosságukról: https://bekekor.wordpress.com/2023/05/19/bekekezdemenyezesekrol-es-hianyossagukrol/

Kiadta: Magyar Békekör