Ma úgy érzem magam, mint egy megbízott, akinek meg kell tanítania egy csomó gyanútlan gyereket arra, hogy az otthonuk a múlté. Még pedig azért, mert a szüleik egyáltalán nem azok, akiknek hitték őket - és ami még rosszabb, hogy a szüleik már nem fognak gondoskodni róluk, mert bűnözőkké fajultak. Most valódi, világdemokratikus döntésekre van szüksé Hogy tisztában legyetek mondanivalónk hatáskörével, először is tekintsünk vissza a 2001-es évre: Alig egy nappal a 9/11-es katasztrófa előtt Donald Rumsfeld akkori amerikai védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón azt mondta: Az USA legnagyobb ellensége nem kívülről, hanem belülről jön, mégpedig a Pentagon bürokráciáján keresztül. Azt gondolom ma, hogy ez egy prófétai kijelentés volt.Rumsfeld 2001-ben szó szerint: "Egyes becslések szerint 2,3 billió dollárnyi tranzakciót nem tudunk nyomon követni". Hűha! A Pentagon teljes éves költségvetése akkoriban körülbelül 400 milliárd dollár volt. Tehát ennek egyharmada nyomtalanul eltűnt - és mivel ezt az ominózus pénzügyi fogyasztást nem vizsgálták ki kellőképpen, ez nem csak egyszer, hanem évről évre megtörtént, egészen a 2,3 billió dolláros végösszegig - őrület! De az, hogy Rumsfeld ezt a kamerák előtt beismerte, az nem a dolog végét jelezte, hanem inkább egy még elképzelhetetlenül katasztrofálisabb korrupció végleges áttörését. Mert alig egy nappal később, mint köztudott, az ikertornyok és a WTC 7 elsüllyedtek a nukleáris porba - és velük együtt számtalan bizonyíték is. Természetesen az emberiség - ,amelyet minden egyes elsikkasztott adócentért kíméletlenül üldöznek, - teljesen megérti, amikor 2300-szor 1 milliárd dollár nyomtalanul eltűnik a világ leghíresebb közigazgatási épületében, benne a védelmi minisztériummal. Igen, a bürokrácia nem mindenki kedvence. Vagy ti mit gondoltok? Legalábbis 9/11 óta ezt gondolhatnánk - mert még 20 évvel a tornyok még mindig fel nem dolgozott felrobbantása után is úgy tűnik, hogy senkinek sem sürgős a végére járni a nyom nélkül eltűnt trilliók ellopásának. Nem lehet semmit sem hallani róla. Látjátok, most a megtévesztés legmagasabb szinű dimenzióiról beszélünk. De visszatérve a gyerekekkel kapcsolatos hasonlatra: Az emberiség családja, akárcsak a gyanútlan gyermekek, még mindig nem tudja felfogni, hogy szüleik, azaz a kormányok, milyen mértékben gabalyodtak bele mindenféle dolgokba. Az amerikai kormányzat ugyanis már régóta példaképként és világrendőrként viselkedik; más szóval a legjobbnak nevezi magát - mégis ilyen felháborító dolgokat tesz. Kedveseim, azt mondom, itt az ideje, hogy felébredjünk minden saját magunk alkotta vágyálomból vagy világnézetből. Valójában az egész emberiség is az ilyen gátlástalanul öncélú kartellek bűvkörébe és teljes ellenőrzése alá került. Ezt egyszerűen meg kell végre értenünk! Az imént említett példa csak azt hivatott bemutatni, hogy milyen magasan van a globális, nagyszabású csalások léce- szinte minden területen és szinte minden szinten. De a tehetetlen embergyerekek mégis görcsösen hinni akarnak a szüleikben rejlő jóban, azaz a kormányokéban (ezt a képet használom) - és minden rokonukban rejlő jóban is (ez is hasonlatként értendő), vagyis a felmagasztalt tudományukban, a gyógyszeriparukban a fehér isteneikkel, a média, a pénzügyi és oktatási rendszerükkel és, és, és, és. Hasonlóképpen, mindenáron hinni akar jogállamiságának, törvényeinek, igazságszolgáltatásának, oktatásának stb. helyességében és őszinteségében. Máskülönben összetörne oly tökéletes világának és családjának álma, értitek. De még a tömegmédia minden hazugsága és csalása ellenére sem - ,ami napról napra egyre felháborítóbb és nyilvánvalóbb dimenziókba lép át - meglepő módon, szinte senki sem fordít hátat ennek a maffiának. Ehelyett minden nap belélegzi az ember a porukat és megeszi a szennyüket. Ezért vázolom itt egy kicsit részletesebben, hogy a bűnös megtévesztésnek milyen szintjén vagyunk éppen: Látjátok, mivel egyszerűen nem ébredünk fel, és nem vetünk gátat az ilyen nemkívánatos fejleményeknek, így ez a korrupció már régóta kiterjesztette a polipkarjait országainkban. És most ennek a felfoghatatlanul hatalmas jéghegynek csak a csúcsát tudom érinteni.Vessünk tehát először egy rövid pillantást a világszerte megrendezett energiaválságra: Évtizedek óta léteznek olyan kiváló minőségű, időközben nyilvánosan bemutatott technológiák, amelyek az egész világot jobbá tehették volna - mégsem jutottak piacra. És sem a média, sem a pártok, sem a kormányok nem magyarázzák el nekünk, hogy miért van ez így. Így nem marad más hátra, mint a saját kezdeményezésű és saját költségen végzett kutatás. Eközben a korrupció legalább olyan kirívó dimenzióival találkozunk, mint amilyeneket az elején láttunk. Íme egy gyakorlati példa a saját legközelebbi szélességi köreinkből: Miközben nekünk is hatalmas összegeket kellett a mai napig befektetnünk a ránk erőltetett energiahatékonyságért, és úgy mondanám, hogy lassan elvérzünk ettől a véget nem érő kényszervérrontástól, addig a német gépészmérnök - Friedrich Lülingnek hívják - már az 1960-as években bemutatott egy tökéletesen működő mágneses motort. 1962-ben a közszolgálati televízió híradójában mutatták be, hogy ez a technológia, hogy funkcionál! Részletesen dokumentálták, hogy ez a motor 290 fordulat/perc sebességgel akár 20 évig is képes lenne megszakítás nélkül működni egyetlen tartós mágnessel. Most persze azt fogod kérdezni, hogy Friedrich Lüling találmánya miért nem került soha a piacra. Az akkori jelentés utolsó sorai egyértelmű választ adnak erre. Idézem: „E találmány értékét valószínűleg az is mutatja, hogy mások hosszú éveken keresztül igyekeztek befagyasztani vagy szabotálni azt". De hogy pontosan KIK ezek a „mások", vagy ezek a „szabotőrök", akik egy ilyen értékes találmányt akadályoznak, azt sem ez az adás, sem más hivatalos szerv nem magyarázta el nekünk. Látjátok az összefüggést? Ha tehát megvizsgáljuk, hogy ez a zseniális találmány miért nem került be soha a mindennapi életbe, akkor csak egy magyarázat marad: az állam nyilvánvalóan nem akarta! Ez a motor nyilvánvalóan nem volt alkalmas arra, hogy adót tudjanak belőle termelni. Ez az első, legmélyebb feltételezésem. Ezek túl jó technológiák, amely túlságosan leegyszerűsítenék az életet. Tudjátok, már 1972-ben, az első tanulóévemben, amikor autószerelő tanonc voltam, belém sulykolták ezt a profitorientált - nevezzük profitorientáltnak - közgazdaságtant: ott elmagyarázták nekünk, hogy a kutatási pénzek nagy részét azok az osztályok kapják, amelyek azt kutatják, hogy a termékek minél hamarabb tönkremenjenek. Hihetetlen! Akkoriban arról beszéltek, hogy előre megtervezik, hogy melyik részek menjenek tönkre. Ma is ezt teszik... Félelem és rettegés keltésével arra késztettek minket, tanoncokat, hogy elképzeljük, milyen szörnyű lenne egy világméretű munkanélküliség, ha ez nem így lenne. Tehát meg kell tanulnunk az alapoktól kiindulva elfogadni, hogy szükségszerűen mindig mindennek tönkre kell mennie. Már akkoriban is a szakiskola tanára bemutatta nekünk a működő hidrogénmotorokat, amiket viszont szándékosan távol tartottak a nyilvánosságtól. Ezt is el kellett fogadnunk ellenállás nélkül már 1972-ben, mivelhogy ennek így kell lennie. De még ma is, 39 évvel a képzés után is aligha tudja valaki, hogy valójában miért üvöltözik a világ összes kormánya a klímaváltozásról, amikor pontosan tudják, hogy a teljesen tiszta, azaz károsanyag-kibocsátásmentes hidrogénmotor évtizedek óta sikeresen, probléma és gond nélkül működik. Az igazság ismét ugyanaz: a hidrogénmotorokkal valószínűleg túlságosan önellátóak, azaz túl függetlenek lennénk. Kormányaink pedig nem tudnák ezzel bővíteni hatalmi pozíciójukat, és nem is tudnának elegendő adót generálni belőle. Úgy gondolom, hogy az egész mögött a végtelen kapzsiság, a szupergazdagok hatalom- és pénzfüggősége áll; a korrupt állami érdekekkel összefüggésben. Nem azt mondom, hogy az egész kormánynak mindig korruptnak kell lennie, de a kormányunknak vannak korrupt részei. Erről van szó. Most valaki tiltakozhat: Igen, tudod, a hidrogéntartályok túl veszélyesek, felrobbanhatnak, ezért vannak ezek a blokádok. De kérlek Benneteket, hogy engedjétek levenni a szemetekről ezt a szemellenzőt, és nézzenek a tények szemébe: az Audi fejlesztői már 1989-ben bemutattak egy meglehetősen nagy és mégis rendkívül hatékony Audit, nevezetesen az Audi 100-at. 1989-ben a Második Német Televízió már átfogó riportot készített erről az Audi 100-ról. Megnézhetitek magatok is, az adás szövegében lent található a link. Az Audi kérésére a ZDF akkori jelentését a német TÜV figyelemmel kísérte, azért hogy - most figyeljetek - utána senki ne állíthassa, hogy hamisítvány vagy használhatatlan. Röviden: 1989-ben ez az Audi 100 kimutathatóan csak 1,76 liter gázolajat fogyasztott 100 km-en! És ezt nem egy ingadozásmentes próbapadon mérték, hanem egy nagyon is valóságos, több mint 4800 km-es, egyetlen tankkal megtett európai út után, azaz Németországon, Ausztrián, Belgiumon, Luxemburgon, Spanyolországon, Franciaországon, Olaszországon át, látjátok - és mindezt 60,2 kilométer/óra átlagsebességgel. Mondhatnánk, hogy a mágneses és a hidrogénmotort elnyomhatták, de hurrá, most mégiscsak meg lehet menteni a világot és a klímát, mert megszületett a legtakarékosabb Audi 100-as ... Hoppá, de hol is van ez? Ki ismeri – ki vezeti – ki hallott már róla? Azt mondom: Senki, mert ez az Audi 100 sem került soha a piacra. Ahhoz az egész olajlobbi túlságosan szorosan kapcsolódik korrupt szülőnkhöz, vagyis a kormány korrupt részéhez. Inkább hagyják, hogy beteg lányuk, - akit alattomosan kihasználnak a saját érdekeikben - pánikot terjesszen az egész világon - több millió iskolából lógó tanulóval együtt - mielőtt nyíltan beismernék, hogy már régen több száz hasonló találmány létezik, amiknek a szabadalmait szándékosan blokkolják és visszatartják a meggyötört világlakosság elől. Látjátok, még ezeknek a „versenyfüggőknek” is –én így nevezem őket – a „versenyfüggőknek” is hagyták, hogy mindmáig akadálytalanul növekedjenek. Aki ennek a gigantikus jéghegynek csak ezt a kis csúcsát is látja, annak óhatatlanul be kell látnia, hogy a szüleink, vagyis a kormányok nem olyanok, mint amilyennek mindig is - bizalmat szavazva - hittük őket. Látjátok? Más szóval nemcsak a Korona óta hazudnak nekünk ilyen szégyentelenül és használnak ki minket világszerte! Mindazoknak, akik támogatják a jelenlegi klímapolitikát, most őszintén be kellene vallaniuk, hogy az összes „klímacél” probléma nélkül megvalósítható lenne a kihasznált Gréták és gyerekek tömegei által kiváltott pánikkampányok nélkül is. Mióta a megosztott mélyállam egy része Kínába költöztette a székhelyét, a diktatórikus-szocialista Kína - vagyis a Mélyállam mintagyereke - a Nagy Reset-ben hirtelen egy látszólag teljesen „új” technológiával akarja megmenteni a klímát. Természetesen a megosztott világ uralkodóinak egy szárnya ezzel a technológiával próbálja átvenni a gazdasági vezető szerepet a világban – de miről is van itt szó? A környezetszennyezett Kínában jelenleg folyik az első tóriumreaktor építése – ez már megint mi? De még ezt a látszólag vadonatúj technológiát is kimutathatóan sikeresen tesztelték az 1965-1969-es években, akkoriban MSRE reaktor néven. Ez a reaktor már akkor is 15 000 órán keresztül működött gond nélkül. Tehát egy ilyen típusú reaktor nem nagyobb egy kerti fészernél, de biztonságos energiájával egy egész atomerőművet helyettesít, méghozzá egy hatalmasat. Jelenleg azonban még a legjobban képzett atomfizikusok és hasonlók, akik atomfizikából vagy reaktortechnikából doktoráltak, is megdöbbennek. A legtöbben, mint ahogy mi is, pont ezekben a napokban ismerték fel, hogy egy ilyen technológia egyáltalán lehetséges, vagy egyáltalán létezik. Kína viszont ezeket a minireaktorokat - amelyek, mint mondtam, tiszta, CO2-mentes villamos energiát szállítanak – 2030-ban sorozatban fogja legyártatni. Miközben a klímahisztérikusok egyre hangosabban kiabálnak a világ végéről,- az általunk okozott éghajlatváltozás miatt – aközben az embert elborzasztja a puszta rémület, ha egy kicsit utánanéz, hogy milyen erők nyomták el a második világháború óta ezeknek a rejtett tóriumreaktoroknak az építését. És mindenekelőtt, ami még fontosabb: Mi a fő motívum? Miért nyomnak el ilyesmit? Az általunk ismert atomerőművekkel ellentétben ugyanis ezek nem termelnek olyan felhasználható hulladékot, amelyekből nukleáris fegyvereket lehetne előállítani. Látjátok? De ez a technológia legalább 1945 óta ismert a kormányok körében szerte az egész világon. Ezer más példa van a jogtalanul eltulajdonított szabadalmakra, de ez a néhány most elegendő. Látjátok, sajnos korántsem ezek voltak a „szüleink“, vagyis a kormányzati részesedések legsötétebb oldalai. A legsúlyosabb következmény csak most következik. Kedveseim, azt mondom, itt a legfőbb ideje, hogy felébredjünk mindenféle magunk alkotta világnézetből. Amit még nem értettünk meg egyáltalán, az a szisztematikus módszertan, amellyel azok, akik irányítanak minket, ellenünk lépnek fel. Ez alatt azt értem, amit a dráma e második részében a lehető legérthetőbben és a lehető legszisztematikusabban akarok közvetíteni nektek: Világcsaládunkat a drogdílerek szisztematikus elvei szerint veszik célba és zsigerelik ki. Ez a mi problémánk. Először elmagyarázom ezt az elvet, majd utána alkalmazom. Mert ahogyan a drogfüggők sem csak úgy leesnek valahonnan az égből, úgy ti sem pusztán véletlenül kerültetek ennyi függőség és mindenféle kényszeradó alá. Te egy kényszeres csábítási stratégia áldozata lettél, éppen úgy, ahogy ezt a drogkereskedőknek kell alkalmazniuk. Miért mondom, hogy kell? Mert minden drogfüggőnek folyamatosan növelnie kell a drogfogyasztását. Más szóval, ha már egyszer függővé vált, akkor lehető legrövidebb időn belül minden héten rablást kellene elkövetnie, amennyiben az egyre dráguló drogokat, amelyekre szüksége van, csak pénzből akarná finanszírozni. Tehát az egyetlen módja annak, hogy állandó rablások nélkül hozzájuthasson az anyaghoz, - a szükséges anyaghoz - ha maga is drogdílerré válik. Így keletkeznek a droggyűrűk. A droggyártó közben mindenkit a kezében tart. A dílerjei megkapják tőle a viszonylag olcsó anyagot, az előállított árut, amiből minden nap kivehetik az adagjukat, mintegy bérként az eladandó anyagból. Mivel maguknak is egyre több és erősebb szerre van szükségük, így minden fiatal díler először beeteti az áldozatait, és ez egy körforgást hoz létre: Először kis mennyiségben bőkezűen osztogatják a kábítószereiket – kezdetben csak a gyengéket, aztán az egyre erősebbeket. És amint a függőség kialakult, vagyis amint létrejön a kötelék, akkor elkezdődik a fizetős rész - más szóval a kíméletlen kifosztás. És ami még rosszabb: elkezdődik a természetes ösztönökkel való pokoli játék. Ezzel kezdődik el. Miközben az élvezetkielégítés természetes ösztöneivel egyre inkább visszaélnek, aközben a drogfüggő a tönkremenetelig kimerül, egyszerűen nem tud kiszállni a dologból. Azt mondták neki az elején, hogy nagy élmény, igazi szabadság, nagyon izgalmas... És látod, ennek az beetetési-elvnek megfelelően élnek vissza minden szinten a népek világközösségének természetes ösztöneivel, ez pont így működik. A szó legszorosabb értelmében a kezdet kezdetén kanos volt a világközösséget a pornográfiára, a szexuális játékszerekre és minden ilyesmire rászoktatni. Az első pornográf termékeket szándékosan ingyenesen vagy legalábbis nagyon olcsón terjesztették, és már nem sokkal később évi több milliárd dolláros piac lett belőle. Ez így működött. És kéz a kézben jött a beetetés a szabad szex propagandájával minden irányba, partnercsere, csoportos szex, minden ilyesmi. Ma már a prostitúciót is elismert szakmaként ismerjük. Azért van persze elismerve, mert így végre adót fizet, értitek... És a mindenféle el nem kötelezettséggel való beetetés sem maradt el: Például a házasságkötés helyett a gyakori partnerváltás, valamint mindenféle azonos nemű kapcsolat. Minden függőségszerűen fejlődött ki egészen - ahogy azt ma ismerjük - a számos nemi forma (Gender) védett státuszának kialakulásáig. Ily módon a népek hagyják magukat egyre jobban beetetni és kihasználni. És látjátok, ma már emberek milliárdjai vannak reménytelenül a pornográfia fogságában, a házasságtörésben, a hűtlenségekben, a perverziókban – számtalan kényszerben. És ez a drog- és szexmániás tömeg még mindig több szabadságról álmodozik, mintha ez lenne a szabadság, és nem látják közben be, hogy ezek az elért álszabadságok egy szánalmas, igazán szánalmas rabszolgastátuszba süllyesztették le őket. Mert saját vágyaik és függőségeik rabszolgái lettek – az összes lehetséges természetes ösztön rabszolgái. Micsoda tragédia. De ezt összekötöm most a jelenlegi beetető- politikával: A jelenlegi Korona-politikával a középosztály nagy része már be van etetve az államkincstár csábító úgynevezett kompenzációs kifizetéseivel. Én ezt mondom, igen. Emlékeztek: Eleinte számtalan középvállalatot erőszakkal bezártak, és a korona -dílerek – így nevezem most őket - ott álltak, és megmentést ígértek a kényszerkárosított középvállalatoknak, igen. Ez a plandémiától ködös fejeknek nagyon kellemesen esett – igen: először nem dolgozhattak, nem dolgozhattak, igaz, nem dolgozhattak, aztán például megkapták a bérük 80%-át stb. és mindezt ingyen és bérmentve, legalábbis úgy érezték. Sok étteremtulajdonos stb. többet kapott ebben a beetetési fázisban, mintha dolgozott volna. A díler- elvvel analóg, mondom. De ez csupán csak kenőpénz volt, mondom, az én szememben tiszta kenőpénz, mert ezen keresztül a megajándékozottak, azaz akiket pénzügyileg beetettek, észrevétlenül részesei ennek a plandémia gyűrűnek, igen. Akaratlanul, persze észrevétlenül. A megtévesztett világközösség még mindig nincs tisztában azzal a ténnyel, hogy ezek a ragadozó dílerek, akik az állam báránybőrébe bújtak, olyan pénzügyi injekciókat osztottak szét, amelyekért senki sem dolgozott egyetlen órát sem. De honnan van ez a sok pénz? Egyszerű: a profi-bűnöző pénzügyi-dílerek a Fiat-money- pénzsapkájukból varázsolják elő az egyre magasabb vagy még magasabb államadósságok által. Ez így működik. A világközösség, hadd mondjam, soha nem fogja tudni visszafizetni ezt a plusz adósságot, még - szerintem - 100 év kemény munka után sem, ezt meg kell értenünk. De pontosan ez a trükk! Ezért megjósolom, hogy azzal egyidejűleg, hogy a teljes elszegényedés beindul az egyre több és több ilyen pénzügyi injekciótól való függőség miatt, az államadósság csökkentésére irányuló felhívások hirtelen egyre hangosabbá fognak válni. Jól jegyezzétek meg ezt a mondatot. Bármilyen sokrétűen ígérgetnek is előre, ne hallgassatok rájuk. Az összes korábban kiszabott kényszeradósságot előbb vagy utóbb könyörtelenül, díler módjára ránk, az egész világközösségre fogják hárítani. Legalábbis meg fogják próbálni, ha nem teszünk most semmit sem ellene. És mivel, mint mondtam, nem hiszem, hogy akár 100 év alatt is képesek lennénk visszafizetni ezeket a kényszerű adósságokat, így a digitális pénzügyi komplexum dílerei, akik egyébként teljesen magánemberek, hamarosan nekilátnak, hogy minden vagyonunkat lecsipegessék. Beleértve mindenféle luxuscikket, ékszereket, megtakarításokat, lehetőleg az öregkori ellátásunk egy másik szép részével és ezernyi más dologgal együtt - mondom, Klaus Schwab üdvözletét küldi: „Nem lesz többé semmid, és mégis boldog leszel.“ Ugye halljátok, mit mondok? - Összefoglalva tehát ez a maffia, röviden szólva, mindannyiunkat ki akar fosztani, és úgyszólván az utolsó ingünkig, a potenciális rabszolgaságig, az utolsó leheletünkig. Ugyanakkor a teljes tönkretétel szükségszerűen az egészségügyben is be fog következni. Az emberiséget itt is mindenféle felszabadító eszmékkel etették be a kezdet kezdetén. Kezdetben nagyon olcsók voltak, igen. A közös kassza kezdetben teljesen olcsó csali volt, a „megváltást ígérő csali", mondhatnánk úgy is. És ugyanez történt az öregségi ellátás minden területén, a biztosítási iparágakban, a vagyon- és egyéb biztosítási ügyekben. Miután az emberiség rászokott és függővé vált ettől a káprázatos biztonsági drogtól, a biztonsági-dílerek hirtelen elkezdtek hízni és zsírosodni rajtunk, a népeken. És ma már szinte mindannyian annyi járulékot fizetünk, hogy mondjuk, ha a pénzt kezdettől fogva a saját pénztárunkba vagy zsebünkbe tettük volna, akkor évente körülbelül egy törött lábat tudnánk finanszírozni belőle. Röviden: itt is egy olyan emberiséget találunk ma, amely erőtlen és védtelen mindezekkel a kötelező kifizetésekkel szemben, igen. Ennek ellenére ezek a kötelező biztosítási díjak, előnyugdíjjárulékok és hasonlók folyamatosan és egyre jobban emelkednek. Kötelező járulékok míg teljesen elszegényedünk - és messze földön nincs semmi felszabadító megoldás a láthatáron. Éppoly kevéssé, mint ahogy egy alkohol-, drog- vagy gyógyszerfüggő sem tudna semmilyen felszabadító megoldást igénybe venni saját magának. Bár itt - hadd mondjam - még ezernyi beetetési-területet lehetne megemlíteni, mégis meg kell világítanom ennek a tragédiának a legsötétebb pontját. Mivelhogy a hatalommal való mindenoldalú visszaélést a függőség és a beetetési-módszertan természetes törvényei szabályozzák, így teljesen kiszámíthatóak a végkövetkezmények. Mivel évtizedeken keresztül mindenféle függőségi problémával foglalkoztam az első vonalban, így elég jól tudom, miről beszélek most: minden függőnek, bármilyen függőségben szenvedjen is, a természet törvénye szerint egyre több anyagra, egyre erősebb és erősebb anyagra van szüksége - ezt minden gyerek tudja -, hogy újra és újra megkapja a szükséges löketet. De ha nem kapja meg ezt a löketet, akkor eléggé veszélyessé válik, és nem csak a függő számára. Ugyanez a helyzet az alkohollal, a nikotinnal, a drogokkal, kezdve a kenderrel, folytatva az ópiummal, a kokainnal, a heroinnal, a szintetikus drogokkal, mindenféle, mindenféle típusú droggal. Ugyanez a helyzet a szexfüggőkkel, akik - mondom - ha nem győzik le ezt, akkor kényszeres perverziókká mutálódnak, fejlődnek, majd mindenféle szexuális bűnözőket produkálnak, erőszakhoz, gyűlölethez, kínzásfüggőséghez vezetnek stb. De így van ez minden olyan emberi fajjal, amelyik igazságtalanságba esik - amiről a továbbiakban beszélek. Ez nem csak „függőségi probléma", hanem a igaz-ságtalanság elkövetésének problémája. És kérlek, most ne csukd be a füledet, mert it még nincs vége a tragédiának. Mivel minden függőség mindig egyre erősebb löketért kiált, még akkor is, amikor az élvezeti szervek már teljesen túlterheltek és elhalnak,így szükségképpen a túlfokozott dolgok következnek, mint például a korai szexualizáció, a gyermekbántalmazás, a gyermekmolesztálás - és itt sajnos még mindig nincs vége. Vagy adrenokróm-történetekre kerül sor. A Kla.TV-n már láttad őket. Itt évente több tízezer gyermeket lopnak el, rabolnak el, vagy egyszerűen nyomtalanul eltűnnek szerte a világon. Hol vannak ők? Ott vannak, ahol extrém kínzások közepette lecsapolják a vérüket, hogy kivonják belőle az „adrenokróm" nevű drogot - a végstádiumban lévő függők számára ez az utolsó löket. És most jön a lényeg - bírd ki még ezt az egyet, aztán végeztünk. És még egyszer mondom: Amit most mondok, az nem csak a drogfüggőkre vonatkozik, hanem mindenféle emberre, aki rossz útra tér, és ennek következtében elveszíti az életérzését, és aztán nem marad semmije - ugyanaz az elv. Mert a természet törvényei szerint még ennek a végső lökésnek is újra el kell veszítenie vonzerejét, ahogy a kábítószereknél is. De akkor mi lesz? Kapcsoljátok be a biztonsági öveket: A függőket segítő munkában szerzett több évtizedes tapasztalatom után biztosan meg tudom mondani, hogy az adrenokróm után melyik forrást csapolják meg. Most rajtunk, az egész népen a sor. Már nem csak a gyerekek, hanem mindannyiunkon. Mivel soha nem tettük meg a világ vezetőinek féktelen függőségi követeléseit vagy a világ vezetőinek igazságtalan igényeit a saját problémánkká - mert mindig csak félrenéztünk, egészen az adrenokróm-kereskedelem szintjéig, a tehetetlenül elrabolt és bántalmazott gyermekek véréből - igen, mert a féktelen szenvedélybetegségeket, a féktelen igazságtalanságokat sosem irtottuk ki igazán a gyökeréig, így most már átrágták magukat egészen hozzánk, az egész világ népességéig. Most ezek a könyörtelen, világuralomravágyók az utolsó drogot, az utolsó végső lökést úgymond a pszichozim útján szerzik meg maguknak. Mindenkit megértett, aki komolyan felteszi magának a kérdést, hogy milyen új drogról vagy a drogbeszerzés új módjáról van szó? Majd később elmagyarázom neked, ezernyi általam tapasztalt példa segítségével, épp most, igen. Évtizedeken keresztül tudatosan befogadtunk a saját házunkba mindenféle függőket, vagy igazságtalanságban, rossz cselekedetekben fuldokló embereket - hogy a függőségi problémát, az igazságtalansági problémát gyökerestől megismerjük és legyőzzük. A legkiégettebbek pedig, akiknek már semmilyen drog nem tudott már segíteni, ők a rosszindulatból újfajta löketet tudtak meríteni. És azok, akik a gonoszságban fuldokoltak, ugyanígy. Más szóval, kényszeresen elkezdték mérgezni a ház légkörét. Miért? Mert többé nem engedték meg a többieknek a jólét semmilyen formáját. Nekik maguknak nem volt, így a többieknek se legyen. És aztán éveken keresztül a saját testünkön kellett megtapasztalnunk a talán legkegyetlenebb fejezetet. Az Újszövetség eredeti görög szövegei itt egy gyötrelmes mikroenzim-hatásról beszélnek, lelki vagy pszichológiai szinten, amit németül úgy adnak vissza, mint egy rosszindulatú szellemi hatást, mint egy kovászhoz, egy élesztőhöz hasonlót - ha úgy tetszik. Tehát azok, akik már annyira tönkretették magukat a függőségeik vagy a helytelen cselekedeteik révén, hogy már nem tudtak semmiből pozitív életérzést meríteni, már nem volt örömük, nem tudtak semmit sem meríteni a természetes dolgokból,ők elkezdtek minket mindenféle elképzelhető viselkedéssel, viselkedési mintákkal vagy manipulációkkal még a gyötrelmeikbe is belevinni. És most figyeljetek: Minél rosszabb lett nekünk - akiknek korábban jó életérzésünk volt -, minél rosszabbul éreztük mi magunkat, annál nagyobb volt automatikusan az ő élvezetük. Ezt át kell egyszer élnetek, mi is megtapasztaltuk ezt évekig.Az adott nekik új kikapcsolódást - de csak pontosan addig, amíg az pszichésen megterhelt minket, amíg meg tudtak minket terhelni. Akárhányszor sikerült felküzdeniük magunkat ezekkel a kényszerítő hatásokkal szemben, ezek az emberek azonnal újra rosszul érezték magukat. És ez egyáltalán nem függött a látható találkozástól. Ez a libikóka, ahogy az évek során neveztük, ugyanúgy működött, attól függetlenül, hogy együtt voltunk-e,vagy külön. Erről tényleg órákig lehetne mesélni. Könyveket írtam erről. A mi szaknyelvünkön az egészet pszichozim jelenségnek nevezem. A szó a „pszicho", azaz lélek, és az „enzim", azaz hatékonyság szóból áll össze, azaz egy közvetlen befolyással bíró pszichikai hatékonyság, egy közvetlen pszichikai kölcsönhatás. Ebből kifolyólag a hatás szempontjából egyrészt pszichoenzim függőségről, másrészt pszichoenzim drogról kell beszélnünk. A pszichoenzim függő tehát közvetlenül - most figyeljetek - embertársai szenvedéséből szerzi a drogot - közvetlenül. Nem kell dohányoznia, nem kell innia, nem kell tablettákat szednie, nem kell injekcióznia magát, nem kell adrenokrómot szednie - az energiáját, a löketet közvetlenül embertársai nyomorúságából, a környezetéből szívja. Ez lett most az utolsó tápláléka, úgymond. Tehát nem kell mást tennie, mint hogy valamilyen módon strapálja, kínozza - mondhatnám - terrorizálja, megijeszti vagy akármi módon megrémíti embertársait,és ő ebböl kap felemelő „löketet”. Amint a környezete nem gyötrődik, az anyag úgyszólván alábbhagy benne. Ez a legőrültebb dolog. Ezért folyamatosan kell arról gondoskodnia, hogy a környezete valamilyen módon gyötrődjön vagy le legyen hangolva. Amikor ennek a pszichozim drognak a hatása elmúlik, akkor kényszeresen – tényleg kényszeresen – arra törekszik, hogy még több ember szenvedjen. Ez teljesen őrült dolog.De ezt évekig így éltük meg. A szenvedő emberek növekvő tömege most a magasabb drogdózist nyújt neki. Egy láthatatlan vámpírra hasonlít, mondhatnánk azt is, hogy démonra, aki közvetlenül a szellemen, a pszichén, a légkörön keresztül szívja ki áldozatai belső életét. És itt is, mint mondtam, kétféle emberről beszélek: Olyan emberek, akik közvetlenül a drogfüggőségből jöttek, és olyan emberek, akik elvesztették az életkedvüket, mert rosszat tettek másokkal , és tértek meg belőle, nem hagyták abba. Az ilyen emberek úgy is megkaphatják a hőn áhított utolsó belövést, hogy egyszerűen elpusztítanak valamit: növényeket, állatokat, a környezet bármely formáját: Hallatok például a sok erdőtűzről. Ez is az egyik formája. Ez nekik élvezet. Abszolút, teljes, végső élvezet. És látjátok, már 3000 évvel ezelőtt az egyik legbölcsebb beavatott ezen ég alatt pontosan ezt a jelenséget fogalmazta meg a következő szavakkal. Hadd idézzem őt: „Mert nem alhatnak azok, ha nem tudnak ártani, ha nem tudnak pusztítani, és kimegy a szemükből az álom, amíg mást romlásra nem juttatnak.". (Péld 4:16) Hihetetlen - nem igaz? És itt most éppen az egész középosztály jelenlegi tönkretevésére gondolunk, az egész világnépesség teljes jólétének következetes tönkretevésére, az összes szabadságjogunk, emberi jogaink stb. tönkretevésére - értitek? Ez így működik! Egyébként ugyanez a szerző egy másik mondásban azt mondta, és ezt is idézem: „Csak mások szenvedéséből tudnak élvezetet, energiát meríteni; vagy másképpen fordítva: csak olyan cselekedetekben találnak örömet, amik másnak kínt okoznak; vagy megint másképpen fordítva: csak a zűrzavar, a torzítás, a megnyomorítás, a zaklatottá tétel,az űzötté tétel láttán tudnak örvendezni. "A listát lehetne továbbfolytatni. Látjátok az összefüggést? Mindannyian ismerjük a bosszú és az elégtétel hatását az igazságszolgáltatás területén: például amikor egy szörnyű bérgyilkost vagy terroristát elkapnak, és végre megkapja méltó büntetését. Vagy amikor egy tolvajt elkapnak, és vissza kell hoznia az ellopott dolgokat stb. Látod, az felemel minket. Azelőtt mi voltunk lent, a gonosztevők pedig fent. Ha elkapják, az minket felemel, őt pedig lehúzza. Így van ez, ha az igazságosság területén élsz. De ez a dimenzió, amiről itt beszélünk, egy következő, magasabb dimenzióban van. Itt az igazságtalanság birodalmáról beszélünk, ami még igazságtalanabbnak tűnik. Hadd ismételjem meg a leglényegesebb dolgot: a pszichozim funkció attól, amit az ember láthatóan megtapasztal, vagyis amit lát vagy hall, attól teljesen függetlenül működik. Ez teljesen független. Szellemtől szellemig, lélektől lélekig, hangulattól hangulatig terjed. Ez olyan elkötelezett módon működik, mint egy láthatatlan, de valós libikóka: ha az áldozat rosszul van, akkor az elkövető jól van; ha az áldozat jól van, az elkövető automatikusan rosszul fogja érezni magát. Ha tehát az áldozata felküzdi magát, úgymond kirázza magát a rárótt kényszerekből, a rárótt igazságtalanságból, a gyötrelmekből stb. és lerázza magáról, akkor a pszichozimfüggő azonnal elvonási tüneteket produkál – még pedig valóságosan! És itt lassan a végéhez érek. Ezek a világot uraló sátáni titkos társaságok, vagyis a leendő világuralomra törők, nemrégiben kénytelenek voltak átállni a pszichozim módra, vagyis a droglánc utolsó láncszemére, ha úgy tetszik. Azt mondtam, hogy „muszáj volt nekik", mert az utolsó előtti, „adrenokróm" nevű drog, amely nagyon népszerű odafent, már nem elég nekik. És most elmondom a számunkra lényeges dolgot. Az ilyen emberkínzók ellen a legfontosabb fegyver az életörömünkben, az egymás iránti szeretetben,amit megőrzünk, az egységünkben, értitek, és az megrendíthetetlenségünkben rejlik. És frusztrációnk minden formája, aggodalmaink, megosztásaink, veszekedéseink stb. minden formája az ő pszichozim táplálékuk, vagyis drogellátásuk. Úgy is mondhatnánk, hogy félelmünk, kishitűségünk vagy gyávaságunk minden formája egyenesen házhoz szállítja nekik a pszichozim drogokat. Ha viszont erősek maradunk, és teljesen biztosak maradunk a győzelmünkben és az új világunkban, akkor az összes emberkínzónak azonnal elfogy az energiája. A mi kínjainkból élnek. Meghalnak az örömünktől, az életkedvünktől, az életminőségünktől. Gyötrelmeket kezdenek elszenvedni, mint egy démon, amelyet kiűznek az áldozatából, miután az előzőleg szüntelenül gyötörte az áldozatát belülről. Tehát, ahogy mi felemelkedünk, úgy következik be törvényszerűen magától az ő lesüllyedésük- mint a libikókánál. Ezek spirituálisan és fizikailag is összefüggenek. Tehát amilyen gyakran megengeded magadban a negatív gondolatokat, érzéseket, depressziót vagy bármit, tudnod kell, hogy ezzel táplálod azokat a ragadozókat, akik közvetlenül a te gyötrelmedből élnek. Ez igaz az emberek közti kapcsolatokra is, ott is működik ez az elv, ahol viszályok vannak stb. Az, hogy látnak-e vagy sem, mint mondtam, pszicho-szimpatikus szinten egyáltalán nem játszik szerepet - itt az számít, hogy mi történik bennünk és rajtunk keresztül. Tehát - ez az én végkövetkeztetésem - őrizzük meg mindenáron az egységet, éljünk közösségi szinten igazságban, békében, és állhatatosan terjesszük az új világot - mert te és én, ti és mi, mi vagyunk az új világ! Végezetül azt mondom: Ha szeretnél belsőleg fit lenni, és tényleg egészen fel akarsz lendülni, akkor nézd meg az "Istenek vagytok" című konferenciámat itt, közvetlenül a Kla.TV-n - ha lehet, az egészet -, és az ott elhangzott szavaimat tedd az életeddé. Ha segítségre van szükséged, vedd fel velünk a kapcsolatot, mi segítünk. Ennyi volt, Kedveseim. Ivo Sasek vagyok, aki 44 éve áll Isten előtt.
ettől
Források/Linkek: Rumsfeld: Transaktionen in Höhe von 2.3 Billionen $ nicht nachvollziehbar: https://web.archive.org/web/20100601180131/http:/www.defense.gov/speeches/speech.aspx?speechid=430
Buch: 11.9. – zehn Jahre danach: Der Einsturz eines Lügengebäudes (von Mathias Bröckers, Christian C. Walther) https://books.google.ch/books?id=fxp3DwAAQBAJ&pg=PT194&lpg=PT194&dq=2,3+Billionen+Dollar+spurlos+verschwunden&source=bl&ots=qlFmPUinre&sig=ACfU3U0dFGEw7hMu7MMp6ckXhPI_1XYR-A&hl=de&sa=X&ved=2ahUKEwjs8tjQ4YD0AhWu7rsIHYoUDXoQ6AF6BAgGEAM#v=onepage&q=2%2C3%20Billionen%20Dollar%20spurlos%20verschwunden&f=false
Kurzfilm: Bundesarchiv «Magnetmotor im Auto?» Wochenschau 1962 Kurzfilm: ZDF 1989 Audi 100 Thorium-Reaktor https://www.legitim.ch/post/inszenierte-energiekrise-im-westen-und-in-china-tauchen-pl%C3%B6tzlich-vergessene-technologien-auf
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése