Megszavazták az európai hadsereg létrehozását

Az Európai Parlament 369 “igen” és 255 “nem” szavazattal – 70 tartózkodás mellett – megszavazta az uniós haderő felállítását.

Az EP-képviselők az Európai Védelmi Unió létrehozásáról szóló határozat megszavazásával garantálták, hogy az Európai Unió évente 522 millió dollárt fordít az európai hadsereg felállítására, amit a képviselők “gyorsreagálású erőnek” neveznek. Az új katonai struktúrát egy éven belül létrehozhatják.

A közös hadsereg létrehozásának elgondolása elsőként az 1950-es években jelent meg, ám a későbbiekben gazdasági és politikai alapokra helyezték az európai integrációt. Később 2015 márciusában merült fel, amikor Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, az EU saját katonai erővel kell rendelkezzen ahhoz, hogy megfelelő választ tudjon adni a tagállamokra leselkedő fenyegetésekre.

Az uniós haderő felállításának kérdését az európai politikusok több, merőben eltérő nézőpontból közelítették meg. Ellenzői szerint a közös európai hadsereg a nemzeti szuverenitás sértését jelenti, és Brüsszel később katonai erővel akarhatja megakadályozni újabb tagállamok kilépését.

http://www.hidfo.ru/2016/11/brusszel-katonai-uton-akarja-megakadalyozni-az-eu-szethullasat/

Az EU megszavazta a központi hadsereg felállítását és először Irakba küldik

Az Európai Parlament elfogadta azt a határozatot, ami felszólítja a tagállamokat, hogy saját GBP-jük 2 százalékával támogassák egy önálló uniós hadsereg felállítását Európai Védelmi Unió néven (European Defense Union), az EU hivatalos sajtóközleménye szerint.

A jelek szerint Nagy-Britannia kivonulása az Unióból komoly katonai erőhiányt teremtett. Ez lesz az Unió történelmének első saját költségvetéssel rendelkező, több országot védeni hivatott hadserege.

A sajtóközlemény tételesen felsorolja, hogy milyen tényezők indokolták a hadsereg létrehozását:

„A terrorizmus, a hibrid veszélyek, valamint a kiber- és energiabizonytalanság elleni harc rákényszeríti az EU tagállamokat, hogy megerősítsék biztonsági és védelmi együttműködési kísérleteiket, megalapozva az utat az Európai Védelmi Unió létrehozása előtt.”

Itt érdemes megjegyezni, hogy amikor 2001. szeptember 11 után az Egyesült Államok megkezdte a „terrorizmus elleni harcot”, a harctérül szolgáló országokban matematikailag szinte kifejezhetetlen mértékben megnőtt a terrorista támadások száma, vagyis nulláról több száz, egyes országokban, mint például Irakban, több ezerre nőtt. Az amerikai kormány saját adatai szerint a terrorizmusból eredő halálesetek száma a közel-keleten 2002 és 2014 között 4500 százalékkal nőtt. Más szóval az elmúlt másfél évszázadban tapasztaltak szerint a „terrorizmus elleni harc” eredménye a terrorizmus erősödése volt. Vajon Európában más eredményre számítanak a honatyák?

A képviselők javaslata szerint minden tagállam saját GDP-jének 2 százalékával támogatná „a multinacionális erők és egy uniós központ felállítását valamint a válságkezelő műveletek vezetését, lehetővé téve az EU számára, hogy cselekedjen ott, ahol a NATO erre nem hajlandó.”

Ez egy komoly kijelentés, hiszen a tagállamok mindegyike rendelkezik már saját hadsereggel, most azonban elvileg egy nagyobb erővel és kiterjedtebb fennhatósággal bíró védelmi és támadó erőt akarnak felállítani központi irányítással. Elképzelhető, hogy a határozatot részben Donald Trump bizonyos kampánykijelentéseire szánták válaszként, amelyekben arra utalt, hogy megválasztása esetén országa kilép a NATO-ból.

Az 1949-ben alapított, jelenleg 28 tagú szövetségben mindössze három ország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Görögország költi nemzeti össztermékének 2 százalékát honvédelemre. Márciusban Trump azt nyilatkozta a Washington Postnak, hogy az USA „ezt nem engedheti meg magának”.

„A NATO egy vagyonba kerül nekünk és igen, a NATO Európát védi, de nagyon sok pénzt költünk rá,” mondta.

Vajon az EU komolyan vette Trump kijelentéseit és ez a válasz?

A sajtónyilatkozat kitér arra is, hogy

„a tagállamok közösen szerezzék be a szükséges védelmi forrásokat és közösen használják a halált nem okozó felszereléseket, mint például a szállítójárműveket vagy repülőket.”

Lehetséges, hogy ez az első lépés a katonai szuperhatalommá válás felé? Franciaország, Németország, Olaszország, Törökország, Belgium és Hollandia már rendelkezik nukleáris fegyverekkel és a legmodernebb katonai eszközökkel. Vajon egy ilyen központi parancsnokság felállítása azt is jelenti, hogy vészhelyzet esetén hatalmában áll majd utasítani az ilyen fegyverek bevetését? Ezek fontos kérdések.

Az európai képviselők közül 369-en szavaztak a határozat mellett, 255-en ellene, 70-en pedig tartózkodtak, ami azt is jelentheti, hogy egyes tagállamok Nagy-Britanniához hasonlóan inkább távolodni akarnak az ilyen központi kezdeményezésektől és a központi hatalomtól.

Érdemes megemlíteni még, hogy a határozat egy uniós védelmi miniszter kinevezését is célul tűzte és azt javasolja, hogy az új hadsereg Irakban kezdje meg tevékenységét:

„[Az EU hadsereg] kiképző programot indít Irakban, hogy ezzel támogassa a Daesh elleni koalícióban résztvevő tagállamokat.”

Vajon ki lesz az a személy, akit az Unió ilyen komoly hatalommal ruház fel és miért Irak az első állomáshely, ahol az új csapatokat bevetik? Ezekre a kérdésekre sokan szeretnék tudni a választ.

Forrás: Activist Post
http://idokjelei.hu/2016/11/az-eu-megszavazta-a-kozponti-hadsereg-felallitasat-es-eloszor-irakba-kuldik/

Brüsszel katonai úton akarja megakadályozni az EU széthullását?

A közös európai hadsereg támogatói azonban a “nemzetállamoknál magasabb szintű, európai szuverenitással” indokolják az új katonai struktúra szükségességét; az Európai Unió mindaddig nem lesz képes önálló külpolitikát folytatni, amíg az EU külstratégiájának erőtámaszát az amerikai hadsereg jelenti. Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pedig korábban azzal indokolta az európai hadsereg szükségességét, hogy így Európa erőt tudjon felmutatni Oroszországgal szemben.

Az Európai Védelmi Unió és az európai gyorsreagálású erők létrehozásának azonban deklarált célja, hogy az Európai Unió készen álljon a katonai cselekvésre akkor is, amikor a NATO-nak az nem áll szándékában.

Korábban a NATO főtitkára és balti országok vezető politikusai egyaránt ellenezték az európai hadsereg létrehozását, mert úgy gondolták, hogy az veszélyt jelent a NATO szervezetére, és végül annak felbomlásához vezethet.


http://www.hidfo.ru/2016/11/megszavaztak-az-europai-hadsereg-letrehozasat/