Többet költene a kormány megalomán luxusra, mint kompletten az egészségügyre?

Budapesti olimpia, stadionfejlesztés, múzeumi negyed, Liget-projekt, Budavár-rekonstrukció: olyan projektek, amelyekre a kormány kiemelt figyelmet szentel és semmi pénzt sem sajnál. Ezek közül több még csak az előkészítés fázisában van, illetve lehet, hogy végül meg se valósul, vagy éppen hogy már nagyon is valóság. A közös bennük az, hogy a jelenlegi helyzetben teljességgel értelmetlen pénzszórással járó programok. Magyarországon egy felelős kormány ezer fontosabb és égetőbb üggyel tudna foglalkozni azelőtt, hogy ezek egyáltalán szóba kerülhessenek. Persze, ki beszél itt még felelős kormányzásról? Ráadásul ezeknek a megalomán projekteknek közös pontja, hogy nem szűkölködnek a korrupciógyanús elemekben.

Ha összeszámoljuk, hogy eddig mennyi pénzt költött a kormány a fenti programokra, illetve a jelenlegi tervek szerint mennyi lesz a megvalósításuk ára, hatalmas összeg jön ki: közel 1700 milliárd forint. Természetesen nem lehet elvitatni a beruházások esetleges pozitív hatásait (például az idegenforgalom fellendülése egy sikeres olimpia esetén), de amikor éveken keresztül hatalmas összegeket vettek ki az oktatástól, az egészségügy pedig romokban, egyszerűen érthetetlen, hogy a kormány a nagy ellátórendszerek észszerű átalakítása helyett inkább a fenti gigaberuházásokkal szúrja ki a szemünket. Jelenleg a normális működéshez mintegy 550-600 milliárd forint hiányzik a magyar egészségügyből, így ennek fényében érdemes nézegetni ezt az 1700 milliárdot.

Fotó: Közti Zrt.- index.hu

Olimpia Magyarországon?

A budapesti olimpiai projekt hivatalos, a Pricewaterhouse Coopers (PwC) tanácsadó cég által készített megvalósíthatósági tanulmánya szerint a magyar olimpia teljes költsége 774 milliárd forint lenne. Ez az összeg azonban igen messze lehet a valós költségektől, hiszen ebben még nincsen benne egy sor egyéb, például infrastruktúra fejlesztéssel kapcsolatos kiadás. Csak összehasonlításul: Los Angeles szerint 1280 milliárd forintba kerülne a városnak az olimpia. A jóval magasabb összeg kapcsán meg kell jegyezni, hogy a város 1984-ben már tartott olimpiát, így a helyszínek egy része már biztosan adott.

Egy sor tanulmány, összehasonlítás látott már napvilágot, hogy miért nem éri meg Magyarországnak olimpiát rendeznie. Nem kishitűségről van szó, egyedül csak gazdasági realitásokról. A legegyszerűbb példát nézve: nem lehet véletlen, hogy a 2004-ben olimpiát rendező Görögország most az államcsődhöz igen közeli, hatalmas pénzügyi-gazdasági válságban szenved.

Egy görög stadion ma, amely az olimpiára épült

Forrás: A 2004-es athéni olimpia romjai

Mégis, akkor miért éri meg legalább a döntéshozók szintjén belemenni az olimpia rendezésbe? A kérdésre a válasz egyszerű: addig is sokat lehet lopni, amíg még egyáltalán nem biztos, hogy meg is fogjuk rendezni az olimpiát. Korábban már összegyűjtöttük (pl: itt) mindazokat a korrupciógyanús ügyleteket, amelyek a budapesti olimpia körül vannak

Stadionfejlesztési program

Eddig alsó hangon 90 milliárd forint mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017-18-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve. Ráadásul ebben nincsenek benne a következő két-három év tao-támogatásokból ilyen célra szánt források, azaz nem lenne meglepő, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 300 milliárdot – írja a Figyelő, amely a stadionpénzeknek és a létesítmények fenntartásának járt utána.

A jövőben csak az új létesítmények fenntartására tízmilliárdok mehetnek el évente, ennek fedezete pedig egyelőre erősen kérdéses. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, a csapatok, vagy - sok esetben önkormányzati - a tulajdonosok ugyanis képtelenek lesznek ekkora összeget kigazdálkodni. Változás csak akkor jöhet, ha hirtelen megtelnének a stadionok, erre pedig sok esély azonban nincsen.

Múzeumi negyed és Liget-projekt

Baán László, a Liget-projekt miniszteri biztosa, 2015 októberében jelentette be, hogy a kormány véglegesítette a múzeumi negyed tervezetét. A projektre 200 milliárd forintot szán a kormány, és a tervek szerint az építkezés első szakasza 2018 tavaszára, második üteme  pedig 2019-re fog elkészülni.

Mindezzel párhuzamosan építenék át a Nyugati pályaudvar mögötti területet a Liget-projekt keretében, amelyre a Népszabadság értesülése szerint a kormány már áldását adta, a beruházás költségét pedig jelenleg 215 milliárdra taksálják. Hogy a kormányzat komolyan gondolja Liget-projektet, arra jó példa, hogy 400 milliót már elköltött a beruházás népszerűsítésére. „Érdekesség”: a reklámkampány tenderét Rogán szomszédja nyerte meg.

Felmerülhet a kérdés, hogy nem lenne-e értelmesebb dolog, ha a múzeumnegyedet a Nyugati Pályaudvar mögé húznák fel, a városligetet pedig békén hagynák? A Népszabadság birtokába jutott számításokból kiderül, hogy a Liget projekt mellett futó, azt esetleg részben vagy akár egészben kiváltó beruházás valamivel több, mint 55 milliárd forintból lenne kihozható. De nem, inkább költsünk el alsó hangon 415 milliárdot.

Budavár

A Nemzeti Hauszmann Tervnek keresztelt program keretében Orbán Viktor és a kormány egy része hamarosan a budai várba költözik. A legalább 200 milliárd forintos beruházás felelőse L. Simon László, aki azt mondta korábban, hogy a projekt, bár sokba fog kerülni, „de mindannyiunk örömét fogja szolgálni”. Ez azonban nem olyan biztos: az építészszakma már megfogalmazta ellenérzéseit a projekttel kapcsolatban, sőt, pár hete a budai vár megújításával kapcsolatos fenntartásai miatt lemondott a Nemzeti Hauszmann Tervet jegyző Hauszmann bizottság három tagja is.

Az Ipsos közvélemény-kutató nemrég a Városligetbe tervezett múzeumi negyed beruházása kapcsán kérdezte meg a fővárosiakat, hogy miképpen vélekednek többek között arról, hogy a Magyar Nemzeti Galériát elköltöztetnék a budai várból, illetve hogy a Miniszterelnökség, a Belügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium székhelyét is áttennék Budára.

Az összesítés szerint a megkérdezettek 83 százaléka nem szeretné, hogy a Magyar Nemzeti Galériát a budai várból a Városligetbe telepítsék. Az új kormányzati negyed kialakítását pedig mindössze a megkérdezettek 16 százalék tartja jó ötletnek. Mint látható, a többi kormányzati tervel sincsenek nagyon a megkérdezettek kibékülve.

600 milliárd vs. 1700 milliárd

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke jelezte, hogy jelenleg mintegy 550 - 600 milliárd forint hiányzik az egészségügyi rendszerből. Ha hirtelen kapna ennyi pénzt az ágazat, akkor természetesen nem javulna meg minden, de a normális működéshez jelenleg elengedhetetlen, hogy legalább a fenti összeget az egészségügy rendelkezésére bocsássák. Természetesen időnként lehet, és kell is néha luxusberuházásokra költeni, de nem akkor, amikor 6 év kormányzás után (!!!) is áldatlan állapotok vannak az oktatáson keresztül az egészségügyig mindenütt.

TényTár