Fordulat állt be menekültügyben. A kilátástalannak tűnő nagyköveti előkészítő tárgyalások után a keddi belügyminiszteri fordulón áttörésnek tűnő megállapodás született.
A 28 tagállam 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló, harmadik országból érkezett személy unión belüli áthelyezéséről döntött. A menedékkérők két lépcsőben történő elosztásáról rendelkező, hamarosan életbe lépő jogszabályt négy tagállam – Magyarországon kívül Csehország, Szlovákia és Románia – nem szavazta meg, Finnország tartózkodott.
Az Orbán-kormány által szorgalmazott lépésekről – a schengeni határok megerősítését célzó intézkedésekről, a háborús konfliktus sújtotta országok szomszédságában fekvő államok támogatásáról, EU-n kívüli regisztrációs pontok létrehozásáról – a ma este Brüsszelben összeülő állam- és kormányfők próbálnak politikai megállapodást elérni.
Az eseményt Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezényli majd. Az biztos, hogy kőkemény vita várható a kvótajavaslatot ellenzők és a támogatók között.
A belügyminiszterek tegnapi találkozója azt vetíti előre, hogy a kvótapárti többség „erőből” oldja meg a kérdést. Azaz az ellenzők – köztük a magyar kormány – hiába kifogásolják elvi okokból az „áthelyezési mechanizmust”, amely szerintük nem oldja meg a menekültválságot.
A minősített többséggel született döntés értelmében Magyarország NEM KÜLD MENEDÉKKÉRŐKET MÁS TAGÁLLAMOKBA, viszont fogad 1294 Görögországban és Olaszországban regisztrált, háborús övezetből menekülő embert. Főleg Eritreából, Irakból és Szíriából érkezőkről van szó, akiket a frontországokban uniós segítséggel fölállított fogadóállomásokon – az úgynevezett forrópontokon – vesznek nyilvántartásba a következő két év során. Menedékkérelmüket a lakóhelyükként kijelölt országban bírálják el. Azok, akik elmulasztják a regisztrációt a frontállamok valamelyikében, lemondhatnak arról, hogy egy európai uniós tagállamba költözzenek.
Ám az egyszerű és aggódó MAGYAROK SZÁMÁRA minden homályos továbbra is. MI LESZ AZZAL A LEGALÁBB SZÁZEZERNYI NÁLUNK REGISZTRÁLT MIGRÁNSSAL, akik másutt nem kellenek?!
Mi lesz azokkal, AKIK A HOT-SPOTOK MEGKERÜLÉSÉVEL MAGYARORSZÁGRA ÉRKEZNEK? Akárcsak a határátkelő-helyeken MENEKÜLTKÉNT belépve Magyarország területére.
(Forrás: NOL)

Varsó a tárgyalások során elérte azt, hogy a menekültelosztással kapcsolatos követeléseit teljesítsék – így nyilatkozott Rafal Trzaskowski lengyel külügyi államtitkár kedd esti varsói sajtóértekezletén, miután Lengyelország a minősített többségi szavazáson egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság terve mellett szavazott.
A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését” – érvelt Trzaskowski. Mint ismertette, Lengyelország 4500 menekültet vállal át, az elsők – a görögországi és olaszországi befogadóközpontokban lefolytatott biztonsági eljárás után – a jövő év elejétől érkeznek.
Trzaskowski a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak.
Arra az újságírói kérdésre, hogy a Csehországtól, Magyarországtól és Szlovákiától eltérő szavazás nem okoz-e törést a visegrádi négyek között, Trzaskowski elmondta: a csoport országai folyamatosan egyeztették álláspontjaikat, de a keddi találkozón hozott döntést a minősített többségi szavazás miatt nem lehetett megakadályozni. “A csehek és a magyarok jelképes okokból szavaztak ellene, a megszavazott tervet úgyis teljesítik. Számunkra fontos volt a mi feltételeink kieszközlése” – szögezte le a diplomata.
(MTI)