Amfiteátrumok fontosabbak, mint a kórházak

Négy órát szánt a törvényhozás az egészségügy és annak helyzetének rendkívüli megvitatásra az MSZP kezdeményezésére. Az ellenzék elsősorban több pénzt, jobban szervezett egészségügyet követelt a kormánytól, míg az ingencsak üres kormánypárti padsorokból minderre jórészt „elmúltnyolcévezéssel” vágtak vissza.

Sajátos számháború zajlott több órán keresztül a parlamentben arról, hogy ki, mikor és mennyit vett ki az egészségügyi ágazatból. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár expozéjában a hazai egészségügy 2007-2013 közti időszakáról szóló OECD-jelentés megállapításait ismertette. Ebben az időszakban emelkedett az egészségüggyel kapcsolatos elégedettségi mutató, de a közvélekedés ennél negatívabb képet mutat. A politikus szerint az ágazatban a legnagyobb feszültségek a szakemberhiány és elvándorlás miatt vannak. Zombor jelezte, az ágazati béremelés szerepel a 2016-os költségvetési javaslatban, ugyanakkor tudja, hogy további lépéseket is tenni kell.

– Baj van, nagy a baj – kezdte mondandóját Tukacs István, az MSZP vezérszónoka, és rögtön hozzá is tette: az egészségügy elért a teljesítőképessége határára. Szerinte azonban nem azért kezdeményezték a vitanapot, hogy politikai „adok-kapokká” silányítsák a parlamenti ülést, hanem hogy képet kapjanak a kormány terveiről. A képviselő vágya nem teljesült.

Móring József Attila (KDNP) vezérszónoka lajtsromba vette az eddigi kormányzati intézkedéseket, de összességében nem volt sok mondanivalója az egészségügyről. Felolvasott egy listát arról, hogy az Orbán-kormány milyen sokat költött az ágazatra. Volt benne 500 milliárdos fejlesztés, kórházépítés, de azt nem említette meg, hogy mindezt az európai adófizetők finanszírozták az uniós büdzsén keresztül a magyar egészségügynek.

Lukács György, a Jobbik képviselője szerint az egészségügy területén a rendszerváltás óta kormányzó pártok egyike sem állt a helyzet magaslatán, keveset és azt is rosszul elosztva költöttek az ágazatra. Ikotity István, az LMP szónoka hosszan sorolta a problémákat. Szerinte a kormány nem teketóriázhat tovább, azonnal változtatni kell az egészségügy rendszerén. Az ellenzéki képviselő szerint ehhez elsőként a kabinetnek is be kell látnia, hogy nem érvényesül az egészséghez fűződő alkotmányos alapjog, hiszen huszonöt év „mellényúlásai után” nem létezik mindenkinek ingyenesen elérhető egészségügy, a gyógyulás esélyét így alapvetően a „pénztárca vastagsága” határozza meg. Szerinte nehéz a Fideszt komolyan venni, mert abból, amit ellenzéki szerepben az egészségügyről mondott, kormányra kerülése után csak államosításra, értelmetlen központosításra futotta. Kiderült, hogy a stadionok fontosabbak, mint a kórházak.

Molnár Ágnes (Fidesz) szerint viszont az egészségügy működik, a betegellátás folyamatos, méghozzá az év 365 napján, a betegek pedig ingyen jutnak hozzá. Szerinte ha az MSZP-kormányok megtették volna a szükséges lépéseket, akkor 2010-ben már csak „finom korrekciót” kellett volna végrehajtani az egészségügyön. 2010-ben viszont népegészségügyi, ellátórendszeri és humánerőforrás-válság volt és ezt ennek az Orbán-kormánynak kellett helyrehozni. A vita az esti órákig nyúlt parlamentben.
(NOL)