LUKÁCS CSABA MEGVÁDOLTA A BOLIVIAI KORMÁNYT
Tegnap este újabb törvénysértést követett el a bolíviai kormány. Bolíviában nyilvánosságra hozták Tóásó Előd segítőinek adatait, mondta el a Lánchíd Rádióban Lukács Csaba. A Magyar Nemzet újságírója szerint ez fenyegetésnek is minősíthető. Lukács Csaba beszélt a Tóásó Előddel kötött vádalkuról is. A bolíviai hatóságok pénzt ajánlottak a magyar férfinak, amennyiben lemond a nemzetközi perről, de az összegről nem sikerült megegyezni. (lanchidradio és kép)
MEDDIG HAZUDOZNAK AZ EU-BŰNÖZŐK?
MÉGSEM SZÖKTETÉS VOLT BOLIVIÁBÓL?
A bolíviai belügyminiszter szerint nem fenyegették Tóásóékat
Hugo Moldiz bolíviai belügyminiszter tagadta a sajtó előtt, hogy titkos akcióval menekítették volna ki a múlt héten az országból Tóásó Elődöt és Mario Tadicot, az úgynevezett terroristaügy vádlottjait. A tegnap Budapestre érkező Tóásó Előd és a hazajutásában segédkező Baptista Szeretetszolgálat azt hangsúlyozta, az erdélyi magyar férfi legálisan, igaz, „meglepetésszerűen” hagyta el Bolíviát. „Ők nem illegálisan távoztak, teljes és abszolút szabadságot élveztek” – jelentette ki a bolíviai miniszter La Pazban. „Félre kell tenni a fantáziálást” – mondta az El Deber című lap szerint, amelyet az MTI szemlézett. Hugo Moldiz azt is állította, hogy a vádlottak az eljárásuk során „új elemeket” fedtek fel egy második terroristaperhez. A Baptista Szeretetszolgálat vasárnap közölte, hogy kimenekítette Tóásó Elődöt és a horvát Mario Tadicot Bolíviából a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) technikai segítségével, miután a La Paz-i kormány több mint két hónappal a szabadlábra helyezése után sem adta vissza a magyar férfi útlevelét, és a vádalkuban kötött egyezség több pontját sem tartották be. A tájékoztatás szerint Tóásóék nem érezték biztonságban az életüket Bolíviában, ezért kértek segítséget Magyarországról. Mint arról az Alfahír beszámolt, Tóásó Előd hétfői Budapestre érkezését követően azt mondta, hazaútja annyiban volt konspiratív, hogy meglepetésszerűen hagyta el az országot, aminek megvannak a „technikai és biztonsági” okai. A magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyar férfi hangsúlyozta, „bele van ütve a pecsét az útlevelembe”, majd az okmányt felmutatva azt mondta, „ez a bizonyíték arra, hogy legálisan hagyhattam el Bolíviát”. Nagyon fontos volt számára, hogy legálisan jöjjön haza, mert tiszta emberként szeretné az életét tovább folytatni. Tóásó Előd arról is beszélt, hogy „Bolíviában mindig is van egy biztonsági kérdés”. Azt mondta, tovább tartózkodnia ott nem volt biztonságos, „megérett az idő arra, hogy hazajöjjek”, ráadásul „adminisztrációs problémák” miatt túl is töltötte két héttel a büntetését. Tóásó egyúttal visszautasította, hogy terrorizmus szándékával ment volna 2009-ben Bolíviába. Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy Tóásó legálisan hagyta el az országot. A bolíviai belügyminiszter az El Deber című lapnak azt mondta: a gyorsított peres eljárásban kiderült, hogy a vádlottak „féltik az életüket, de nem a kormánytól, amely semmilyen módon nem fenyegette őket”. A miniszter szerint inkább „azokhoz a leleplezésekhez volt közük, amelyeket az eljárás során tettek”, és amelyekkel szerinte belekeverték az ügybe Rubén Costast, Santa Cruz tartomány kormányzóját, akit márciusban újjáválasztottak. Costas szerint viszont Tóásó és Mario Tadic a távozással a gyorsított eljárás során kötött megállapodást teljesítette, de ennek mibenlétét nem részletezte. A belügyminiszter egyébként még hétfő este nyilvánosságra hozta a Tóásóval együtt az országból kilépő személyek nevét és adatait, amit a Baptista Szeretetszolgálat szerint semmi nem indokolt, sőt a lépés csak fenyegetésre és félelemkeltésre alkalmas. Az MTI beszámolója szerint a Santa Cruz-i El Deber elektronikus levelezésben felvette a kapcsolatot Tóásóval Budapesten, még hétfő éjjel. Tóásó Előd válaszában megismételte: nem terrorizmus céljával utazott Bolíviába, mint ahogy a 2009-ben lelőtt Rózsa-Flores Eduardo sem, aki Santa Cruz védelmét akarta megszervezni. Ezt Rózsa-Flores Eduardo a Kepes Andrásnak adott interjúban maga is elismerte a kiutazása előtt, és megerősítette Tóásónak is. „Hogy ez törvényes vagy illegális, azt nem tudom” – mondta a lapnak Tóásó, aki a levélváltásban megerősítette, hogy Rózsa-Flores tényleg találkozott Rubén Costasszal. Ezt a bíróságon is így vallotta. Az Emberi Jogi Amerikaközi Bizottságánál és az Amerikai Államok Szervezetében a bolíviai állam ellen benyújtott keresete ügyében Tóásó Előd azt mondta, erről még tárgyalások folynak a bolíviai kormánnyal. „Le akarom zárni ezt az egész ügyet, hogy békés magánéletet élhessek a feleségemmel és a kiskutyámmal” – mondta a lapnak. Eközben a Los Tiempos című lapnak nyilatkozó bolíviai ellenzéki politikusok arra számítanak, hogy Tóásó Előd leleplező adatokat fog feltárni az ügyről, akárcsak a szintén külföldre távozott Roger Pinto volt szenátor, Marcelo Soza volt ügyész és Gemán Cardona ezredes, akik Bolíviából elmenekülve „garantálták a biztonságukat”. „Az életük már nincs veszélyben, ezért be tudnak számolni olyan történésekről, amelyek Bolíviában nem ismeretesek” – fejtette ki a lapnak Doria Medina, a Nemzeti Egység nevű ellenzéki szervezet vezetője. A Jobbik megköszönte a Baptista Szeretetszolgálat és Lukács Csaba újságíró „hiánypótlónak bizonyuló, áldozatos és bátor külügyi munkáját”, egyúttal felszólította a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy „feladatának eleget téve korrupt üzletemberek és politikusok mentegetése helyett a jövőben a magyar állampolgárok segítségét tartsa szem előtt”. Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő közleménye szerint „érthetetlen, hogy a magyar diplomácia hat éven keresztül szinte semmit sem tett Tóásó Elődért, és még hazajuttatásához sem biztosított anyagi vagy logisztikai segítséget”. Hozzátette: a „példátlan esethez” hozzájárult a dél-amerikai külügyi szolgálatunk leépítése is: Magyarország a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által hangoztatott déli nyitás dacára sem tartja fontosnak egy életképes szolgálat kiépítését a kontinensen. (alfahir, részlet és kép)
TISZTÁRA AKARJA MOSNI MAGÁT AZ EU-TERRORISTA?
Ehhez előbb vallania kellene, hogy miért csatlakozott Boliviában a Rózsa-Flores-féle terrorbandához? Tóásó ne nézze hülyének a magyar közvéleményt. Mindenki tudja 2009 óta a hazai sajtóból, hogy Tóásó közeli jó barátja volt Rózsa-Floresnek, egymást nagyon jól ismerték több évig, tehát Tóásó pontosan tudta, hogy milyen terrorbandához csatlakozik. S ezt a hazai kormányok is tudták és engedélyezték a terrorbanda kiutazását Boliviába. Tóásó talán meg akarja cáfolni Rózsa-Flores TV nyilatkozatát, amiben pontosan elmondta, hogy miért mentek Boliviába.
MEDDIG HAZUDOZNAK MÉG?
A tévék előtt több műsorban leadták a nagy kiszöktetési mesét, mindent titokban csináltak, s aztán rá egy napra a boliviai belügyminiszter elmondta, hogy szó sem volt itt szöktetésről, ők mindenről tudtak. Tóásó azt hazudja, hogy Rózsa-Flores Santa Cruz „védelmét” akarta megszervezni, csakhogy Tóásó épp a lényeget hallgatja el, hogy Rózsa-Flores ezt a „védelmet” fegyveres csapatokkal akarta megcsinálni, amit a boliviai ellenzékiektől kapott volna. Ügyes trükk volt. A zsidó boliviai ellenzék EU-terrorista zsoldosokkal akarták elvégeztetni a piszkos munkát. Persze Rózsáék ezt nem ingyen vállalták. Volt luxusszálló és ami kell a kényelemhez, ezt élvezte Tóásó is, boliviai tartózkodása alatt. A legjobb eset az lesz, ha a bosszúálló boliviai zsidó ellenzéki figurák egy szép napon kitálalnak arról, hogy Tóásó miket hazudott össze a terrorbanda történetével kapcsolatban. Persze ez csak egy dolog, a hazai sajtónak is meg kell majd magyarázni Tóásónak, hogy miért keveredett ennyi ellentmondásba? Jellemző az félretájékoztató MTI-re és a Jobbikos Alfahírre, hogy nem idézték a hivatalos boliviai hírügynökségből (ABI) a szereplők neveit. Mi idézzük:
„Április 24-én 14.30 órakor a Chungará (Chile) határ menti térségben a magyarok, Szilágyi Béla, Lukacs Csaba és Géza Marossy elhagyták Boliviát-mondta egy sajtótéjékoztatón. A miniszter emlékeztetett arra, hogy Tóásó azt mondta:"Eduardo Rozsa elmondta nekem, hogy miért jött Bolíviába, azért jött, hogy megszervezze Santa Cruz védelmét és ehhez hívta meg őt Santa Cruz kormányzója. Ezt erősítette meg Eduardo Rozsa, amikor Santa Cruz főterén voltak, ahol volt egy találkozója Eduardo Rozsának egy fehér épületben, ahol Rubén Costas kormányzó volt. " (ABI, részlet)

http://amagyaroldal.hu/hirek/content/sz%C3%B6k%C3%A9si-mese-hazugs%C3%A1g-volt-bolivi%C3%A1b%C3%B3l