(Bizony jobban kellene odafigyelni arra hihetetlen mértékű környezetpusztításra – hasznos rovar, madár és emlősállat gyilkolászásra, – amelyet egyesek ‘földművelésnek’ neveznek! – SzRTI)
Feleslegesen pusztítják a
beporzó rovarokat egyes növényvédő szerek egy európai szakértői
testület szerint, melyben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) két
szakértővel képviseltette magát – olvasható az MTA honlapján megjelent
közleményben.
Halmozottan és hosszú időn át hatnak az uniós moratórium alá helyezett neonikotinoid alapú rovarirtók, és előfordul, hogy erősebben pusztítják a hasznos beporzó rovarokat, mint a kártevőket.
Az Európai Akadémiák Tudományos
Tanácsadó Testülete (European Academies Science Advisory Council,
EASAC) az Európai Unió (EU) tagállamainak tudományos akadémiáit átfogó
hálózat. Legutóbb az EU-moratórium alá helyezett neonikotinoid
hatóanyagú növényvédő szerek ökológiai hatásait tekintették át. Az
erről készült tanulmányt április közepén mutatták be Brüsszelben.
A neonikotinoidok elpusztítják a
vetőmagon megtapadó vagy a magban előforduló kórokozókat, a kezelés neve
csávázás. Széles körben alkalmazott, a növénybe felszívódó, vagyis
szisztemikus növényvédő szerekről van szó, amelyek kihathatnak a talaj
élővilágára, valamint a pollenbe jutva a beporzó rovarokra is.
Miután több tanulmány a
méhpusztulásokkal hozta kapcsolatba e szereket, a neonikotinoidok egyes
változatainak használatát 2013-tól két évre korlátozták az Európai
Unióban, időt hagyva arra, hogy objektíven lehessen vizsgálni a
környezetre kifejtett, esetleges nem kívánt hatásokat.
Az EASAC tizenhárom európai szakértő
segítségével tekintette át a rendelkezésre álló tudományos eredményeket,
hogy bizonyítékon alapuló, kiegyensúlyozott értékelés születhessen a
csávázószerekről. Magyarországról Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA
Ökológiai Kutatóközpont kutatója és Samu Ferenc, az MTA Agrártudományi
Kutatóközpont tudományos osztályvezető-helyettese vett részt a munkában.
A munkacsoport több mint száz, főként az
elmúlt két évben megjelent, független bírálaton átesett tudományos
cikket dolgozott fel, melyek azt tárgyalták, hogyan hatnak a
neonikotinoid vegyszerek és az egyre intenzívebb termelés az
ökoszisztéma-szolgáltatásokra.
E szolgáltatások közül a fő hangsúly a
beporzásra esett, így elsősorban a méhekre kifejtett hatást elemezték.
Emellett az EASAC azt is vizsgálta, hogy a széles körű
neonikotinoid-használat miként befolyásolja a biológiai védekezést
segítő, valamint a talajlebontási folyamatokban részt vevő szervezeteket
és a biológiai sokféleséget.
A politika és a közvélemény
elsősorban a házi méhekre koncentrál, pedig a házi méh nem az egyetlen
beporzást végző rovar, mellette számos vadméh – Magyarországon 700, az
Európai Unióban 2000 faj -, zengőlégy- és lepkefaj is fontos szerepet
vállal kultúrnövényeink és a vadnövények beporzásában.
A tanulmányban áttekintett új
tudományos eredmények közül több is igazolja a neonikotinoidok negatív
hatását a csupán pár száz egyedet számláló poszméhcsaládokra és a
magányos életmódú fajokra – zömmel ilyenek a vadméhek. Számos újabb
publikáció bizonyítja a neonikotinoidok káros hatását a biológiai
védekezésben szerepet játszó parazitoidokra – ilyenek a fürkészdarazsak
és fürkészlegyek – és ragadozókra, a kártevőket fogyasztó vagy magevő
madarakra.
A neonikotinoidok esetében a
többszörös kitettség hatása összeadódik, ezért a negatív következmények
csak hosszabb idő alatt ítélhetők meg. Fontosak az ökológiai
következményekkel járó, nem halálos, de káros hatások is: a méheknél
ilyen a kognitív képességek, a kommunikáció és az egyéb
kulcsviselkedések sérülése.
Több új esettanulmány mutatta
ki, hogy a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos
szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár
nettó terméscsökkenést is okozhatnak. A neonikotinoidok
jelenlegi, megelőző módszerként való használata nem egyeztethető össze
az integrált növényvédelem alapelveivel, melyeket az EU fenntartható
növényvédő szerekről szóló irányelve is hangsúlyoz.
MTI- MTA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése