Az
Európai Bizottsághoz fordult Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció
alelnöke és EP-képviselője a paksi atomerőmű bővítésére vonatkozó
információk titkosítása miatt. A DK szerint jogsértés, hogy 30 évig nem
lehet közzé tenni az atomerőmű-bővítés adatait, mivel a tízmillió
atomfizikus és befektetési szakértő országában nyilvánvalóan mindenki
első ránézésre meg tudná állapítani, hogy a kormány milyen kiadáson
mennyit sikkasztott, emiatt főbenjáró bűn, hogy az atomerőmű-bővítés
műszaki és üzleti adatai nem terjednek szabadon az interneten. A DK
kormánypozícióból gondolkodás nélkül az amerikai cégnek adta volna a
bővítést, és ugyanúgy évtizedekre titkosítaná, közben elsikkasztaná amit
lehet, de ellenzéki pozícióból viszonylag kockázat nélkül példálózhat
ennek ellenkezőjével.
A
Demokratikus Koalíció a párt megszokott propaganda-irányvonalához
illeszti a paksi témát is; belpolitikai kérdésben a döntést kivennék
Magyarország kormányának kezéből, a döntési jogkört külföldi hatóság
kezébe adnák át. A radikális atlantisták szerint Magyarországnak nem áll
jogában dönteni egy magyarországi beruházás kapcsán, hanem mindenféle
külföldi bizottságoktól kell arra engedélyt kérni. A titkosítás
kérdéséhez hozzá tartozik, hogy mivel nem az amerikai cég nyerte a
tendert, az Egyesült Államok csak kétféleképpen juthat hozzá az újabb
blokkok műszaki adataihoz; 1. ipari kémkedéssel, 2. vagy ha megfizet
néhány pártot Magyarországon, akik kiharcolják neki, hogy a műszaki
adatok legyenek nyilvánosak.
Tehát ne
essünk illúziókba, nem arról szól a Paks-2 körüli vita, hogy az
atomenergetikában nyilvánvalóan magasan képzett magyar lakosság jobb
befektetési döntést hozott volna, ha ismerné a részleteket, hanem
arról, hogy az amerikaiaknak mekkora hozzáférése lesz az új blokkokhoz,
és mennyi pénzt kell rákölteniük a számukra abszolút sokadlagos
információk megszerzésére.
A
radikális atlantisták két okból kifolyólag akarják idegen hatóság
kezébe adni a döntést: egyrészt, mert az Európai Egyesült Államok
felépítésén dolgoznak, amiben Magyarország jogilag sem létezne szuverén
országként, és ahhoz akarják hozzászoktatni a lakosságot, hogy a
külföldi hatóságoknak döntő szava lehet a magyar belügyekben. Másrészt,
azt akarják elérni, hogy a külföldi hatóság akkor "engedélyezze" a
bővítést, ha az amerikai cég abban részt vállalhat, vagyis ipari
kémkedés nélkül hozzájuthat a műszaki adatokhoz, és hozzáférése lenne az
üzemeltetéshez. A kulcs itt az "engedélyezi" szó: mi köze van ahhoz
Brüsszelnek, hogy Magyarország milyen döntést hoz saját belügyeiben?
Semmi. Az Európai Unióba belépéskor a tőke, áru és munkaerő szabad
áramlásáról volt szó. Nem azzal kampányoltak, hogy Magyarország a
belépés után nem hozhat önálló belpolitikai döntéseket a
nemzetstratégiai ágazatokban.
A
titkosításnak továbbra is van egy olyan vonatkozása, amit nagyon sokan
nem értenek. A liberális sajtó rendre felteszi a kérdést: ki fogja
megvenni a Pakson termelt áramot? Éppen emiatt van a megállapodás
titkosítva. A többlettermelést Németország fogja megvenni. Németország
belpolitikai okok miatt leállítja az atomerőműveket, és Közép-Európából
fog importálni. Mint korábban kifejtettük; a paksi bővítés a németek
érdeke (a fentiek miatt), Magyarország érdeke (a bevétel miatt), és
Oroszország érdeke (a befektetés megtérülése miatt), vagyis összeurópai érdek.
Ha a részleteket nyilvánosságra hozzák, az elsősorban a német
partnereknek lenne kínos. Mivel a titkosítás a németek érdeke (nem a
magyar kormányé), se a DK, se a Jobbik nem tehet semmit az ellen, hogy a
részletek titkosítva legyenek.
http://www.hidfo.net.ru/2015/03/05/dk-megint-kulfoldi-hatosagoknal-kopogtat-magyar-belugyek-kapcsan
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése