Van
egy sztorija a magyar egészségügy helyzetéről? Megváratták,
félrekezelték, megalázták, vagy ellenkezőleg, csupa jót tapasztalt?
Küldje el történetét a praxisblog@yahoo.com címre.
Sziasztok!
Rövid,
de annál szemetebb történetet osztanék meg az olvasókkal, ami a
valóságban mégsem oly' rövid. Jelenleg is tart, mint valami kísérleti
szappanopera, ahol csak az első részt vetítik hétről-hétre a tv-ben...
Tehát: Anyámnál áttétes agydaganatot diagnosztizáltak két héttel ezelőtt
a szegedi klinikán, pontosabban az új egészségügyi "játékszabályok"
értelmében a Sürgősségi Osztályon, ahol már ömlesztve vártak a különféle
betegek valamire. Ez időben kifejezve a mi esetünkben 12 óra volt. Ez
eddig, gondolom, egy szokványos történet, nem címlapra érett.
Ami
viszont azután történt, történik már az: Kiderült, hogy szerencsére
műthető a dolog, ezért felvették az anyámat az osztályra és jelezték az
orvosok, mivel súlyos az eset, másnap megműtik. Ja, vagy nem. Pedig
orvos van, műtő és szakértelem is. Csak egy apróság hiányzik a
történethez. Műtét utáni hely az intenzív osztályon. Aztán jöttek a
naponkénti ígérgetések, majd holnap. Aztán a másnaponkénti elutasítások:
nincs hely az intenzíven.
És
akkor fent leírt szemétség részletezve: azért nincs elég ágy Szegeden,
amit azért mindenki ismerjen el, hogy országosan egy elég jó város,
mert összevonták azokat, központilag. Úgy áll a dolog, a mi esetünkben
lassan két hete, hogy anyám egészsége folyamatosan romlik, alig tud
beszélni, már egyedül felállni is képtelen. A betegségéből és abból a
stresszből adódóan, amivel két hete szórakoznak vele, hogy mindjárt
műtik. És most minden állj! Nem az orvosok miatt történik mindez, mert
ők is egy hülye kényszerhelyzetben vannak. Hangsúlyozom, ők mindent
megtennének.
Hanem
vajon mi miatt? A tetű politika miatt. És most tekintsünk el ennek a
pontos nevesítésén. Inkább köszönjük meg ezt a mindenkori tetű
politikai elit személytelen ámokfutásának. Illetve azoknak, akik most
valós időben részt vesznek ebben. Miközben kifelé megy a tündéri
propaganda, befelé meg az "urambátyámozás", ezalatt az anyám, akkor sem
írom le, de "azt" csinálja. Mert nincs, ahová vigyék 2015-ben egy
agyműtét után. Mert egy inkompetens minisztériumi f@sz kitalálja, mint
egy hároméves, hogy vonjuk össze az intenzívet.
Hogy
ne lehessen előre tervezni egy komoly műtétet, mert bármikor
behozhatnak egy súlyos balesetest, aki nyílván előnyt élvez. Miközben
Szegeden üresen rohad a régi körintenzív, miközben az illető
háromévesnek a sofőrje éppen levillog valami cselédet az autópályán,
hogy odaérjen valami méltóságosoknak rendezett cirkuszra.
Szűkül
a kör... Kedves Zombor államtitkár úr, szarok az egész
pártpropagandára és a mindenkori elit által kitermelt kápókra,
csinovnyikokra. Ha Te nem tartod magadat ezek közül valónak, akkor
szeretettel várlak a szegedi idegsebészeten, hogy belekukkants a
valóságba. Csak siess, mert az anyám nem bírja sokáig!
Üdvözlettel: Varga Bálint
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése