A hagyományokba erősebben kapaszkodunk, mint valaha a szavak szintjén, kulturális, ünnepi események kapcsán. Máthé Lajos életmódkutató azonban a legősibb hagyományokat az élet megélése miatt tartja elengedhetetlennek.
Kutatóként pedig a szerinte legközelebbi vérrokonainkat kereste fel: az ujgurokat.
A Völgyvidék Leader Vidékfejlesztő Közösség irodavezetője, Szendrői Júlia meghívására tartott előadást Martonvásáron Máthé Lajos a tizenhét Váli-völgyi településről verbuválódott tagoknak a közép- és belső-ázsiai ünneprendről. Hogy túlságosan távoli a kapcsolat, s nincs összefüggés mai életünk, s a valóban több ezer kilométerre élő népek között? Legelsőbben is ezt cáfolja Máthé Lajos, aki huszonnégy esztendőt töltött tevén, lovon, jakháton, s robusztus terepjárókon, amíg a Keletet faggatta az általa közeli rokonnak vélt népek múltjáról, jelenéről. A maga csöndes, mégis a legsúlyosabb eltökéltségről tanúságot téve tartja előadásait tapasztalatairól, képeket, filmeket mutat, s nem titkolja néhány álmát, amelyet megvalósítani kíván életműve beteljesedéseként.

Máthé Lajos életmódkutató az elmúlt évtizedekben a Keletet faggatta az általa rokonnak vélt népekről: gyakorta teveháton utazott

Máthé Lajos szerint a Kárpát-medencéből mi elvándoroltunk,  majd a honfoglaláskor visszatértünk... Martonvásári előadásában nem bonyolódott tanok és ellentanok boncolásába,  viszont érdekes rövidfilmeket vetített, s még izgalmasabb kalandjait vázolta érintőlegesen. A legutóbbi, nem veszélytelen vállalkozása során negyven DNS-mintát csempészett ki Ujguriából, amelyek vizsgálata perdöntő lehet arról a bizonyos vérrokonságról! Magányos útjain járt a Szaharában, a berber törzseknél, a beduinoknál, sok időt töltött a mongolok földjén, s legutóbb teljesült régi vágya, midőn eljutott a ma Kínához tartozó Ujgur Autonóm Tartományba, majd a tőle még keletebbre fekvő ujgurok földjére. Az ott készített fotókon és filmeken zavarbaejtően hozzánk hasonlatos fizimiskájú férfiak, nők néztek farkasszemet velünk, Kárpát-medencei emberrel. (Mondjuk, amelyikünk kevésbé szlávos vagy germános-németes vonásokat hordozunk magunkon.) Máthé Lajos tanítómesterének és tudós elődjének tekinti Kőrösi Csoma Sándort, aki az ujgurokat jelölte meg a hozzánk legközelebbi rokon népként.
A Kárpát-medence Európa földrajzi közepén fekszik, sajátos éghajlattal, mikroklímával. Az ujgurok mintegy tízmillióan laknak Ázsia belsejében, a Tarim-medencében, tornácos faházakban. A piacokon hasonló gyümölcsök és termények kaphatóak, mint nálunk, s az éghajlat is szinte ugyanolyan, mint a miénk. A tulipánt állítólag a törökök hozták a Kárpát-medencébe, bár a honfoglalók tarsolylemezén megtalálni vélték évszázadokkal korábban e jellegzetes virágmotívumot, amelynek eredetije a Tarim-medencében is nyílik! Ősi ünnepeik tagolják az időt. A téli napfordulókor tartják a karacsongot, a leghosszabb éjszaka köszöntését, a feketeség, a fenség ünnepét. A nyári napfordulókor pedig a kökcsongot   ez utóbbi idején röptetik a szent sólymokat, sasokat az ég felé. Mielőtt elbocsátják a madarakat, meglocsolják borral, tejjel őket a hatalmas kék ég ünnepén.
Máthé Lajos itthoni küldetésének mostani nagy célja, hogy az ősi motívumok felhasználásával óriási játszótereket építsen, s nem csak gyerekeknek! Az adott környezet minta- és mesekincse adná a játszóterek tartalmát, hiszen más ez a palócoknál, mint az Ormánságban, s más a matyóknál, mint a tirpákoknál. Közösségi szertartásterekként képzeli el az őselemeket magában foglaló mesetájat, amelyek annyi pénzből bizonyára megvalósíthatóak lennének, mint a drága uniós játszóterek manapság. Csak ehhez a helyi kézműveseket és mestereket kérnék fel, akik a szabályokat éppúgy betarthatnák biztonsági okokból, amint követelmény. Ma más az üzenete az időnek, mint kétezer éve, most, a tudatosodó lékek korában tudatosan kell elővennünk, őriznünk és továbbadnunk az ősi hagyományokat. A túlélés, a megélés eszközeként. S ne akarjunk tökéletesek lenni, elég, ha csak a jóra törekszünk, összegzi minden útja üzenetét a távoli utazó.

http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/magyarsag/366-az-ujguroknal-is-piroslik-a-tulipan