A testi-lelki erős embertipus a jövő embere

A négy erényt elsősorban nem szellemtudományi szempontból, hanem a hétköznapi életben betöltött szerepük szerint fogjuk vizsgálni, egy-két teológiai utalással fűszerezve. Fontos tudnunk, hogy a négy erény szorosan összefügg, az ember feladata, hogy az egyre növekvő sötétségben helytálljon. És nemcsak a megfelelés, a helytállás a cél, hanem a lehető legnagyobb lelki tisztulás és fejlődés is.

Sorrendben az erények:
* igazságosság,

* mértékletesség,

* bátorság,

* bölcsesség.

Róluk szól a mostani okfejtés.
Mi is az a sarkalatos erény?
Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai című művében a következő meghatározást találjuk:

"... sarkalatos vagy kardinális erényeknek azokat az erényeket nevezzük, amelyekre más erények épülnek, amelyek alapvetően meghatározzák az ember magatartását. A sarkalatos erények tehát cölöpökhöz hasonlítanak, amelyekre később egy épületet emelnek."

Ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor rájöhetünk arra, hogy az erények szerepe az életünkben több szempontból is fontos, sőt nélkülözhetetlen. Egyrészt ezek segítségével valósulhat meg az ember erkölcsi helytállása az Élet próbatételeivel és embertársaival szemben. Másrészt pedig a szellemi úton való helyes haladásra is az erények szinte tökéletes szintre való kiművelése adhat csak biztosítékot. Egy ide kívánkozó és sokat idézett megjegyzés is alátámasztja az erények fontosságát:

"Három lépés a moralitásban, egy lépés a megismerésben".

Miképpen tudjuk beépíteni életünkbe az erényeket?

A válasz egyszerűnek tűnhet: tudatos munkával! Azonban ez a hétköznapok szintjén folyamatos erőfeszítést igényel tőlünk, mert a "sors" állandó próbatételekkel mutat nekünk tükröt, hogy mennyire sikerült az adott erény megvalósítása. Bármilyen tulajdonságot ki lehet választani, és ezt mindenkor és minden helyzetben szem előtt tartva kell gondolkodni és cselekedni. Fontos az, hogy a kiválasztott erény teljesen és tudatosan hassa át életünket, egészen addig, amíg az egészen belénk nem ivódik, és át nem hatja belsőnket természetességével. Így lassan, tudatos munkával megvalósítva az erények magunkba ültetését, válunk erényes és erkölcsös, egész  emberré.

Tehát a 3 "E"-betűs szemszög;
* erényes
* erkölcsös
* egész  emberré.

Igazságosság

Minden cselekedetünket az őszinteség és igazságosság jegyében kell tennünk. Ezt magunk és a külvilág felé egyaránt gyakorolnunk kell. Próbáljuk meg ítélkezés nélkül (!) megtalálni az igazat, és az álláspontok egyensúlyát.

Hogyan tudjuk meg, hogy mi az igaz?

Ebben a szellemvilág és Isten törvényei igazítanak el minket. Mindig igyekezzünk tágabb látószögből szemlélni az eseményeket és a felsőbb törvényeket betartva gondolkodni és cselekedni. Sajnos nem biztos, hogy az emberek által hozott törvények (bár kötelező érvényűek) helyes utat mutatnak nekünk ebben az esetben, mivel a "fenti" és a "lenti" törvények nem mindig fedik egymást. Ha már képesnek érezzük magunkat arra, hogy saját szívünk által vezérelve próbáljuk meglátni az igazat, bátran tegyük meg azt. Olyankor, ha az ember enged a kísértésnek, akkor elveszíti önállóságát, és olyan érzés keríti hatalmába, ami kétségbeeséshez vezet.

Mértékletesség

Sajnos a mai embernek ez is kényes terület. Az anyagi javakhoz való vonzódás miatt talán a négy erény legnehezebben megvalósítható tagja. Mivel a mohóság az ember "kis én"-jét erősíti, kétségbeesetten próbáljuk minden vágyunkat azonnal kielégíteni. Ezt az erőt kell megzaboláznunk.

Fontos tudnunk, hogy a mértékletesség gyakorlása során nem az a feladat, hogy ösztöneinket és vágyainkat teljesen elnyomjuk. Ha ezt tesszük, a lehető legnagyobb hibát követjük el! Inkább próbáljuk betartani az arany középút elvét, és ismét csak hallgassunk a megérzéseinkre. Az önsanyargatás és a mohóság a két véglet, amit el kell kerülnünk. Étkezés, beszéd, szórakozás, nemi élet. Ezen területekre szenteljünk különös figyelmet. Igyekezzünk rájönni és elfogadni azt, hogy a "kevesebb a több"!

Bátorság

A bátorság lényege, hogy az ember egyetlen helyzetben se veszítse el önmagát és önuralmát. A szellemnek minden körülmények között irányítása alatt kell tartania az akarati, érzelmi és gondolati megnyilvánulásokat. Ha ez nem sikerül, akkor az emberen elhatalmasodik a pánik. Ebben az időszakban előszeretettel állítanak mindenkit olyan helyzetek elé, aminek megoldásához korábban nem érzett magában elég bátorságot. Indokolatlan félelmek és aggodalmak léphetnek fel ilyenkor, de ezeket mindenkinek le kell győzni. "Sajnos" itt megint csak a sokat emlegetett tudatosság lehet az egyetlen fegyverünk.

Bölcsesség

Az ókor etikája a bölcsesség erényét teszi az első helyre, hiszen bölcsességre van szükség az előző három gyakorlásához és elsajátításához. Fontos, hogy rávilágítsunk a bölcsesség és az okosság közötti különbségre. Az okosság a hétköznapi tudással függ össze, a bölcsesség pedig az egyetemes, szellemi tudással. Bölcsnek az az ember mondható, aki a megértést és a megérzést megfelelően tudja egyesíteni. Ilyenkor kell az embernek megpróbálni áthatni az élet történéseit az isteni bölcsességgel, szellemi tudással. Törekedni kell a dolgok mögé látni, az okokat felfedezni, a mozgatórugókat feltárni.

Fontos szem előtt tartani itt is (akárcsak az előző három erénynél) azt, hogy elsősorban az erények magasabb minőségeit kell megvalósítanunk, ezáltal emelve ki lelkünket a fizikai világból. Meg kell éreznünk a bölcsesség és az okosság, a fizikai és szellemi közötti különbséget, és ezt az érzést megtartani.

Várhegyi Kálmán összegzése