A négy
erényt elsősorban nem szellemtudományi szempontból, hanem a hétköznapi
életben betöltött szerepük szerint fogjuk vizsgálni, egy-két teológiai
utalással fűszerezve. Fontos tudnunk, hogy a négy erény szorosan
összefügg, az ember feladata, hogy az egyre növekvő sötétségben
helytálljon. És nemcsak a megfelelés, a helytállás a cél, hanem a
lehető legnagyobb lelki tisztulás és fejlődés is.
Sorrendben az erények: * igazságosság,
* mértékletesség,
* bátorság,
* bölcsesség.
Róluk szól a mostani okfejtés.Mi is az a sarkalatos erény?
Beran Ferenc: A keresztény erkölcs alapjai című művében a következő meghatározást találjuk:
"... sarkalatos vagy kardinális
erényeknek azokat az erényeket nevezzük, amelyekre más erények épülnek,
amelyek alapvetően meghatározzák az ember magatartását. A sarkalatos
erények tehát cölöpökhöz hasonlítanak, amelyekre később egy épületet
emelnek."
Ha ezt a gondolatmenetet
követjük, akkor rájöhetünk arra, hogy az erények szerepe az életünkben
több szempontból is fontos, sőt nélkülözhetetlen. Egyrészt ezek
segítségével valósulhat meg az ember erkölcsi helytállása az Élet
próbatételeivel és embertársaival szemben. Másrészt pedig a szellemi
úton való helyes haladásra is az erények szinte tökéletes szintre való
kiművelése adhat csak biztosítékot. Egy ide kívánkozó és sokat idézett
megjegyzés is alátámasztja az erények fontosságát:
"Három lépés a moralitásban, egy lépés a megismerésben".
A válasz egyszerűnek tűnhet: tudatos
munkával! Azonban ez a hétköznapok szintjén folyamatos erőfeszítést
igényel tőlünk, mert a "sors" állandó próbatételekkel mutat nekünk
tükröt, hogy mennyire sikerült az adott erény megvalósítása. Bármilyen
tulajdonságot ki lehet választani, és ezt mindenkor és minden helyzetben szem előtt tartva kell gondolkodni és cselekedni.
Fontos az, hogy a kiválasztott erény teljesen és tudatosan hassa át
életünket, egészen addig, amíg az egészen belénk nem ivódik, és át nem
hatja belsőnket természetességével. Így lassan, tudatos munkával megvalósítva az erények magunkba ültetését, válunk erényes és erkölcsös, egész emberré.
Tehát a 3 "E"-betűs szemszög;* erényes
* erkölcsös
* egész emberré.
Igazságosság
Minden cselekedetünket az őszinteség és igazságosság jegyében kell tennünk. Ezt magunk és a külvilág felé egyaránt gyakorolnunk kell. Próbáljuk meg ítélkezés nélkül (!) megtalálni az igazat, és az álláspontok egyensúlyát.
Hogyan tudjuk meg, hogy mi az igaz?
Ebben a szellemvilág és Isten törvényei
igazítanak el minket. Mindig igyekezzünk tágabb látószögből szemlélni
az eseményeket és a felsőbb törvényeket betartva gondolkodni és
cselekedni. Sajnos nem biztos, hogy az emberek által hozott törvények
(bár kötelező érvényűek) helyes utat mutatnak nekünk ebben az esetben,
mivel a "fenti" és a "lenti" törvények nem mindig fedik egymást. Ha már
képesnek érezzük magunkat arra, hogy saját szívünk által vezérelve
próbáljuk meglátni az igazat, bátran tegyük meg azt. Olyankor, ha az
ember enged a kísértésnek, akkor elveszíti önállóságát, és olyan érzés
keríti hatalmába, ami kétségbeeséshez vezet.
Sajnos a mai embernek ez is
kényes terület. Az anyagi javakhoz való vonzódás miatt talán a négy
erény legnehezebben megvalósítható tagja. Mivel a mohóság az ember "kis
én"-jét erősíti, kétségbeesetten próbáljuk minden vágyunkat azonnal
kielégíteni. Ezt az erőt kell megzaboláznunk.
Fontos tudnunk, hogy a mértékletesség
gyakorlása során nem az a feladat, hogy ösztöneinket és vágyainkat
teljesen elnyomjuk. Ha ezt tesszük, a lehető legnagyobb hibát követjük
el! Inkább próbáljuk betartani az arany középút elvét, és ismét csak
hallgassunk a megérzéseinkre. Az önsanyargatás és a mohóság a két
véglet, amit el kell kerülnünk. Étkezés, beszéd, szórakozás, nemi élet.
Ezen területekre szenteljünk különös figyelmet. Igyekezzünk rájönni és
elfogadni azt, hogy a "kevesebb a több"!
A bátorság lényege, hogy az
ember egyetlen helyzetben se veszítse el önmagát és önuralmát. A
szellemnek minden körülmények között irányítása alatt kell tartania az
akarati, érzelmi és gondolati megnyilvánulásokat. Ha ez nem sikerül,
akkor az emberen elhatalmasodik a pánik. Ebben az időszakban
előszeretettel állítanak mindenkit olyan helyzetek elé, aminek
megoldásához korábban nem érzett magában elég bátorságot. Indokolatlan
félelmek és aggodalmak léphetnek fel ilyenkor, de ezeket mindenkinek le
kell győzni. "Sajnos" itt megint csak a sokat emlegetett tudatosság
lehet az egyetlen fegyverünk.
Az ókor etikája a bölcsesség
erényét teszi az első helyre, hiszen bölcsességre van szükség az előző
három gyakorlásához és elsajátításához. Fontos, hogy rávilágítsunk a
bölcsesség és az okosság közötti különbségre. Az okosság a
hétköznapi tudással függ össze, a bölcsesség pedig az egyetemes,
szellemi tudással. Bölcsnek az az ember mondható, aki a megértést és a
megérzést megfelelően tudja egyesíteni. Ilyenkor kell az embernek
megpróbálni áthatni az élet történéseit az isteni bölcsességgel,
szellemi tudással. Törekedni kell a dolgok mögé látni, az okokat
felfedezni, a mozgatórugókat feltárni.
Fontos szem előtt tartani itt is
(akárcsak az előző három erénynél) azt, hogy elsősorban az erények
magasabb minőségeit kell megvalósítanunk, ezáltal emelve ki lelkünket a
fizikai világból. Meg kell éreznünk a bölcsesség és az okosság, a
fizikai és szellemi közötti különbséget, és ezt az érzést megtartani.
Várhegyi Kálmán összegzése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése