- Már a milíciák támadják a szombaton bevonult kijevi egységeket -
Lehet, tán nem véletlenül
nevezte el az orosz népnyelv pár hete Szlavjanszkot, – Szavljingrádnak.
– Ők már éreztek valamit, – mondhatni tudtak is, hiszen az orosz
taktika évszázadok óta, szinte a vérükben van.
Szlavjanszk július 5-én tehát nem
elesett, nem ostrommal foglalták el, – hanem a július 4-ről 5-ére
virradó éjszakán maga Igor Sztrelkov, a városi milíciák parancsnoka
(egyben honvédelmi miniszter) döntött a kiürítéséről.
Tekintettel arra, hogy a Kijevi Junta
olyan hatalmas túlerővel, pusztító tüzérségi eszközzel nyomult a város
végső ostromára, – amelyek egy frontális támadás esetén nagy
valószínűséggel a város lakosainak és a védőknek, valamint az
épületeknek a teljes pusztulását okozták volna, – a további áldozatok
elkerülése érdekében tehát, taktikai visszavonulást rendeltek el.
Az éj leple alatt a népfelkelők
egységeinek – minimális veszteségekkel, – sikerült kitörniük a várost
körülvevő ostromgyűrűből, és átvonulni a szomszédos Kramatorszk
városába. Azonban onnan is tovább vonultak Donyeckbe és környékére,
mert népfelkelők erőiket összevonva – a népköztársaság és Új
Oroszország fővárosa; Donyeck védelmére rendezkedtek be.
Nos, ezt látja a külső szemlélő, a
nyugati médiák, no meg az ukrán egységek. – Azonban, ez csak a látszat,
vagy úgy is mondhatjuk, – csak félig igaz.
Mert az első kézből származó
információk szerint, 5-éről, 6-ára virradó éjszaka olyan lövöldözés
hallatszott Szlavjanszkból, mint a leghevesebb ostrom idejében sem.
Kezdetben csak néhány aknavető és kézifegyver dolgozott, de ez csak
“finomhangolás volt a koncert előtt”! – Éjfélkor már teljes erővel
tombolt a csata.
Mert ugyan Szlavjanszkból elmentek a
milicisták, – de a városon kívül azért maradt még jó néhány partizán
egység. A jelentések szerint a junta katonái között fejetlenség tört
ki, az állítólagosan már “legyőzött” milicisták heves támadása nyomán.
Helyismeretük nem lévén, a sötétben még tájékozódni sem tudtak
rendesen, – s ebben az ott maradt helyi lakosság sem segítette őket, –
s rá kellett ébredniük, milyen az, amikor valakit megszállónak
tekintenek.
Úgy néz ki, ha csak egyelőre rövid
időre is, de ostromlókból ostromlottak lettek, – s könnyen
elképzelhető, hogy a közeljövőben kevés nyugodt éjszakát mondhatnak
majd a magukénak.
Ám, hiába volt a napfelkelte, az egész
éjjel zajló lövöldözés magyar idő szerint még délután egy órakor is
tartott. S a helyiek nem kis döbbenetére, a zaklatott ukrán tüzérség
ismét az (egyszer már általuk elfoglalt) várost kezdte lőni. – Valamint
a lesből rájuk csapó milicisták hűlt helyét.
***
Donyeckbe tehát tegnap délután
bevonultak Kramatorszkból és Szlavjanszkból összevont új oroszországi
hadsereg népfelkelő egységei. Szemtanúk mintegy 200 db. páncélozott,
hernyótalpas harcjárműről, tüzérségi eszközökről, valamint nagy számú
teherautóról, és rajtuk sok milicista érkezéséről számoltak be. Igen
sok harcjárműre a “Kijevbe!”, – ill. a “Lvovba!” – feliratot festették.
A Donyecki Városi Tanács is
megerősítette érkezésüket, hozzátéve, hogy a látottak korántsem a
teljes erősítést jelentik, hiszen jó néhány egység Donyecken kívül
helyezkedett el.
Ott még komoly vihar van
készülőben. Donyeck vagy négyszer akkora, mint Szlavjanszk, s
Kramatorszk együttesen. Meg is akadt itt a Junta egységeinek az
előrenyomulása, vérző fejjel voltak kénytelenek a biztonságos lőtávolon
kívülre visszavonulni.
Azonban az ukránok számára a
visszavonulás sem lehet már egészen biztonságos, – a számos
kellemetlenkedő és fölöttébb mozgékony milícia csoporttal a hátukban.
Könnyen lehet, hogy olyan heves és
kemény partizánháborút kapnak a pofájukba, – hogy azt az egész Ukrán
Hadsereg, meg a Nemzeti Gárda is megemlegeti.
Szabad Riport – Bal-Rad
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése