Az interneten összegyűjtött felhasználói információk átírhatják a
választási kampánystratégiákat. A személyre szabott politikai
hirdetések miatt nőhet a megosztottság és csökkenhet a képviseleti
demokrácia legitimitása. Ráadásul az adatbázisokat birtokló cégek
jelentős politikai zsarolópotenciálra tehetnek szert.
„Azon már kevesen csodálkoznak, hogy a választók döntését nem
közpolitikai preferenciáik befolyásolják. Annak lehetősége viszont
félelmetes, hogy a politikusok a nagy adatbánya (big data) segítségével
észrevétlenül manipulálhatják a szavazókat” – olvassuk Andrew Mayersohn
írását a Boston Review-ban.
A pártok egyre inkább felismerik az internetben és a nagy
adatbányában rejlő lehetőségeket. A 2012-es elnökválasztási kampányban
Obama stábja a baloldali preferenciájú választók személyre szabott
mozgósításával igyekezett előnyhöz jutni. Mayersohn szerint a jövőben
valószínűleg egyre inkább elterjednek a hasonló módszerek.
A Facebook, a Google és a többi internetes vállalkozás a
felhasználókról annyi és olyan adatot gyűjt, hogy azok felhasználásával
minden további nélkül azonosíthatók a felhasználók politikai
preferenciái, ez pedig jó alap a célzott kampányokhoz. Kutatások
bizonyítják, hogy ezekkel a célzott kampányokkal leginkább a
középosztálybeli bizonytalanok mozgósíthatók, aminek következtében
tovább csökkenhet a marginalizált csoportok reprezentációja, és vele a
képviseleti demokrácia legitimitása.
A testre-, pontosabban pártpreferenciára szabott politikai
hirdetések tovább növelhetik a megosztottságot – figyelmeztet
Mayersohn. Az országos napilapok és televíziók legalább is törekedtek a
kiegyensúlyozottságra a minél nagyobb közönség megszólítása érdekében.
A hagyományos média azonban gyorsan veszít népszerűségéből. Helyét a
pártok ideológiai szócsövének számító hírtelevíziók és a még náluk is
szelektívebb közösségi média veszi át. Mayersohn aggasztónak tartja,
hogy egyre többen csak barátaik révén és a politikai preferenciáiknak
megfelelő online csatornák alapján tájékozódnak – vagyis esélyük
sincsen rá, hogy a sajátjuktól eltérő nézetekkel és véleményekkel
szembesüljenek.
Jonathan Zittrain harvardi jogász a New Republic hasábjain már
konkrét forgatókönyvet vázol fel, a big data politikai felhasználásával
kapcsolatos veszélyeket szemléltetendő. Felidézi, hogy 2010-ben
politológusok a Facebook segítségével tesztelték, hogyan hat a
választási részvételre, ha a felhasználók olyan hirdetéseket látnak,
amelyek megmutatják, mely ismerőseik éltek már szavazati jogukkal.
Kiderült, hogy az ilyen személyes mozgósítás sikeres, és országos
szinten több százezer polgárt ösztönözhet a választáson való
részvételre. Kiélezett eredmény esetén az ő szavazatuk könnyen döntőnek
bizonyulhat.
Már az is elég aggasztó, hogy a pártok a felhasználók
pártpreferenciái alapján egy ilyen alkalmazás segítségével szelektív
kampány keretében akarnák az inkább feléjük húzó választókat szavazásra
ösztökélni – figyelmeztet Zittrain. Ennél is ijesztőbb belegondolni, mi
történne, ha a Facebook tulajdonosa saját politikai céljai szerint
kezdene hasonló szelektív kampányba – például a Facebook gazdasági
érdekeit tiszteletben tartó politikus vagy párt választási győzelme
érdekében. „A Facebook eldöntheti a választást – anélkül, hogy bárki
észrevenné.”
Zittrain szerint megoldást jelenthetne a problémára, ha a
felhasználói adatbázisokat összeállító cégeket köteleznék rá, hogy az
összegyűjtött információkat csak ellenőrzött körülmények között és
korlátozottan adhassák tovább politikai és egyéb marketing célra. Mint
Zittrain emlékeztet rá, Jack Balkin, a Yale jogászprofesszora egyenesen
azt javasolja, hogy az adatbázisok az orvosok által gyűjtött
információhoz hasonló védettséget élvezzenek.
(metazin)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése