Moszkva, 2024. november 5. kedd (MB)

Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács elnökhelyettese szerint Oroszországnak semmi oka bizakodni abban, hogy akár Donald Trump, akár Kamala Harris megoldaná az ukrajnai válságot.

Medvegyev a következőt írta:

1. Oroszország számára semmi nem fog megváltozni, mert mindkét jelölt osztja a kétpárti konszenzust, miszerint, “Oroszországot le kell győzni.”

2. Kamala buta, tapasztalatlan, és könnyen irányítható, rögtön betojik az őt körülvevőktől. Minden döntést a tanácsadói hoznak majd, közvetetten az Obama klán.

3. Az alacsony energiájú Trump, aki csak kliséket okád, pl. “majd ajánlatot teszek nekik” vagy “nagyon jó viszonyban vagyok vele”, kénytelen lesz arra, hogy beadja a derekát a rendszernek. Nem fogja a háborút megállítani. Sem egy nap alatt, sem három nap alatt, sem három hónap alatt. Ha megpróbálja, akkor úgy jár, mint JFK.

4. Az egyetlen dolog ami számít az az, hogy mennyi pénzt fog az új elnök kivasalni a kongresszustól az USÁ-tól távol folyó háborúk finanszírozására. A pénz az amerikai hadi ipari komplexus zsebébe megy, de jut az ukrán Bandérás csőcseléknek is.

5. Pont emiatt, ahhoz, hogy mindkét jelölt kedvébe járjunk, November 5-én tovább kell aprítanunk a kijevi náci rezsimet.

Ukrajna jövőjéről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is szót ejtett. Azt mondta, hogy „minél inkább megszegi a kijevi rezsim a nemzetközi megállapodásokat, annál kisebb területe marad”.

Ha 2014 februárjában jóhiszeműen teljesítették volna, amiben megállapodtak, semmi sem történt volna, és a Krím Ukrajna része volna ma is. De úgy döntöttek, hogy felbontják a megállapodást, mivel a lehető leggyorsabban kormányváltásra vágytak. Ha 2015 februárjára a minszki megállapodásokat betartották volna, akkor a Krím ugyan már kivált volna, de Ukrajna a határain belül maradt volna, azonban nem voltak hajlandóak különleges státuszt adni a Donbász egy részének, mindenekelőtt biztosítani az ott élők nyelvhasználati jogát.

Harmadik esélyüket is elszalasztották – folytatta Lavrov, visszatáncoltak az Isztambulban 2022. áprilisban parafált béke megállapodástól.

Ma már megváltozott a 2022. évi helyzet – mondta az orosz külügyminiszter arra utalva, hogy Zelenszkij Ukrajnájának nem marad más választása, mint tudomásul venni a területvesztést a kisebbségi jogok és a békekötés megtagadása miatt.

Lavrov nyilatkozatával kapcsolatban a Magyar Békekör felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai konfliktus politikai rendezésével kapcsolatban új nemzetközi jogi szempontok kerültek előtérbe. Egy ENSZ nyilatkozat a népek önrendelkezése és a területi integritáshoz való jog viszonyáról szól, a kettő összefüggésében, a másik pedig az ukrán függetlenségi nyilatkozatban szereplő semlegességről.

– Az 1970. évi ENSZ-nyilatkozat az államok közötti baráti kapcsolatokra és együttműködésre vonatkozó nemzetközi jog elveiről rögzíti, hogy a területi integritás tiszteletben tartásának elve alkalmazandó „azokra az államokra, amelyek tevékenységük során betartják az egyenlőség elvét, a népek jogait és önrendelkezését, következésképpen kormányaik képviselik az adott területen élő összes embert.” (A nyilatkozatból következik, hogy az egyenlőség be nem tartása, a népek jogainak és önrendelkezésének tiszteletben nem tartása esetén az érintett állam nem jogosult területi integritásának tiszteletben tartására, tekintve, hogy kormánya nem képviseli a területén élő összes embert – a szerk. megj.)

1990. július 16: Ukrajna parlamentje kikiáltotta az ország szuverenitását, és alkotmányba foglalta semlegességét. Az alkotmány IX. cikke szerint  „Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság ünnepélyesen kinyilvánítja azon szándékát, hogy tartósan semleges állammá váljon, mely nem vesz részt katonai blokkokban, és betartja az atommentesség három alapelvét: nem fogad el, nem gyárt, és nem vásárol nukleáris fegyvert.”+++

Kiadta: Magyar Békekör