Washington, 2023. április 9. vasárnap (MB)

A New York Times április 8-i számában „A kiszivárgott dokumentumok felfedik az amerikai kém erőfeszítések és az orosz katonai harcok mélységét” címmel cikk jelent meg az amerikai hírszerzés tevékenységéről Oroszországgal, és az USA szövetségeseivel szemben. A Magyar Békekör ezennel teljes terjedelmében ismerteti a megjelent írást.

„A Pentagon kiszivárgott dokumentumaiból kiderül, hogy az Egyesült Államok milyen mélyen behatolt Oroszország biztonsági és hírszerző szolgálataiba, bizonyítva, hogy Washington képes figyelmeztetni Ukrajnát a tervezett csapásokra, és felméri Moszkva hadigépezetének erejét.

A dokumentumok egy megtépázott orosz hadsereg képét festik, amely az ukrajnai háborúban küzd, és egy katonai apparátust, amely mélyen kompromittált. Napi valós idejű figyelmeztetéseket tartalmaznak az amerikai hírszerző ügynökségeknek Moszkva csapásainak időpontjáról, sőt konkrét célpontjairól is. Az ilyen hírszerzés lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy kulcsfontosságú információkat adjon át Ukrajnának a védekezés módjáról.

A kiszivárogtatás, amelynek forrása továbbra is ismeretlen, egyúttal azt is feltárja, hogy az ukrán hadsereg, amerikai megítélés szerint, súlyos helyzetben van. A február végéről és március elején kiszivárogtatott, de a napokban a közösségi oldalakon fellelhető anyag felvázolja a légvédelmi lőszerek kritikus hiányát, és az orosz csapatok által a keleti Bahmut város környékén elért eredményeket tárgyalja.

A titkosszolgálati jelentések azt mutatják, hogy az Egyesült Államok Ukrajna legfőbb katonai és politikai vezetői után is kémkedik, ami Washington azon küzdelmét tükrözi, hogy világos képet kapjon Ukrajna harci stratégiájáról.

Az új dokumentumok azt mutatják, hogy Amerika továbbra is széleskörűen ismeri az orosz tervezést, és hogy az Egyesült Államok képes figyelmeztetni szövetségeseit Moszkva jövőbeli műveleteire.

Az anyag azt az elképzelést erősíti meg, amelyet a titkosszolgálati tisztviselők már régóta elismernek: az Egyesült Államok jobban érti az orosz katonai műveleteket, mint az ukrán tervezést. A titkosszolgálatok gyűjtése gyakran nehéz, néha téves, de a dokumentumok tárháza talán az eddigi legteljesebb képet nyújtja az elmúlt évtizedek legnagyobb szárazföldi háborújának belső működéséről Európában.

A kiszivárogtatás potenciálisan súlyos károkat okozhat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek, hiszen felfedi, hogy az Egyesült Államok mely orosz ügynökségekről tud a legtöbbet, így Moszkvának lehetősége nyílik az információforrások elzárására. Jelenlegi és volt tisztségviselők szerint még túl korai felmérni a kár nagyságát, de ha Oroszország meg tudja állapítani, hogyan szerzi az Egyesült Államok az információit, és megszakítja az információ-áramlást, kihatással lehet az ukrajnai hadszíntérre.

A kiszivárogtatás máris bonyolultabbá tette a kapcsolatokat a szövetséges országokkal, hiszen kétséget ébreszt Amerika titokmegőrzési képessége iránt. A dokumentumok áttekintése után egy magas rangú nyugati hírszerző tisztviselő azt mondta, hogy az anyag nyilvánosságra kerülése fájdalmas, azt sugallta, hogy visszafoghatja a hírszerzési információk egymás közti megosztását. A tisztviselő szerint ahhoz, hogy a különböző ügynökségek egymásnak anyagokat adjanak át, bizalomra és biztosítékra van szükség, hogy bizonyos érzékeny információk titokban maradjanak.

A dokumentumok más módon is sérthetik a diplomáciai kapcsolatokat. Az újonnan feltárt titkosszolgálati dokumentumokból az is világossá válik, hogy az Egyesült Államok nemcsak Oroszország után kémkedik, hanem szövetségesei után is. Bár ez aligha fogja meglepni ezen országok tisztviselőit, az ilyen lehallgatások nyilvánosságra hozatala mindig akadályozza a kapcsolatokat olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint Dél-Korea, amelynek segítségére szükség van Ukrajna fegyverekkel való ellátásához.

Mike Gallagher, Wisconsin republikánus képviselője, a képviselőház hírszerzési bizottságának tagja azt mondta, arra számít, hogy a Biden-adminisztráció tisztviselői tájékoztatják a törvényhozókat az ügyről, amikor a Kongresszus jövő héten újból összeül.

’Úgy tűnik, ez egy óriási elhárítási probléma. Tény, hogy rengeteg dokumentum kiszivárgott. Olyan dolgokról beszélünk, amelyek károsíthatják nemzetbiztonságunkat és a CIA erőfeszítéseket Európában és szerte a világon’ – mondta.

Elemzők szerint a gyűjtemény vélhetően körülbelül 100 oldalnyi. A The New York Times riporterei több mint 50 oldalt néztek át.

A dokumentumok sebtében készült fényképként jelentek meg az interneten egy vadászmagazinnak tűnő papírdarabokon. Az anyagot áttekintő egykori tisztviselők szerint valószínűnek tűnik, hogy egy titkosított eligazítást összehajtogattak, zsebre vágtak, majd egy biztonságos területre vitték, hogy lefényképezzék.

Magas rangú amerikai tisztviselők azt mondták, a Szövetségi Nyomozó Iroda pénteken vizsgálatot indított, amely megpróbálja gyorsan kideríteni a szivárgás forrását. A tisztviselők elismerték, hogy a dokumentumok valós hírszerzési és műveleti tájékoztatónak tűnnek, amelyeket a Pentagon egyesített vezérkara állított össze a kormány hírszerző közösségének jelentései alapján, bár legalább egyet módosítottak az eredetihez képest.

Az egyik magas rangú amerikai tisztviselő a kiszivárogtatást „masszív hírszerzési adatszivárgásnak” nevezte, ami annál is rosszabb, mert Oroszország elé tárja, hogy az amerikai hírszerzőknek milyen mélyre sikerült behatolniuk az orosz katonai apparátusba. Az Egyesült Államok kormányának biztonsági engedéllyel rendelkező tisztviselői gyakran napi e-mailben kapják meg ezeket a dokumentumokat – mondta egy tisztviselő, és ezeket az e-maileket ezután automatikusan továbbíthatják másoknak.

Egy másik magas rangú amerikai tisztviselő szerint a kiszivárogtatás eredeti forrásának felkutatása nehéz lehet, mert katonai és más amerikai kormánytisztviselők százai, ha nem ezrei rendelkeznek biztonsági engedéllyel a dokumentumokhoz való hozzáféréshez. A tisztviselő elmondta, hogy a Pentagon az elmúlt napokban eljárásokat kezdeményezett rendkívül kényes tájékoztató dokumentumok terjesztésének elzárására.

A dokumentumokban található információk nagy része a tisztviselők által közzétett nyilvános információkhoz kapcsolódik, de sok esetben több részletet tartalmaz. Egy dokumentum szerint az oroszok 189.500-223.000 katonát vesztettek, köztük akár 43 ezret akció közben. Amerikai tisztviselők korábban kb. 200.000 katonára becsülték az orosz veszteséget. Az amerikai tisztviselők körültekintőbben írják le az ukrán veszteséget, azt mondják, hogy körülbelül 100 ezerre tehető. A kiszivárgott dokumentum szerint februárig Ukrajna 124.500-131.000 áldozatot szenvedett, és 17 500-an vesztették életüket akcióban.

A titkosszolgálati tisztviselők visszatérően ragaszkodtak ahhoz, hogy az áldozatok számát ’alacsony fokú megbízhatósággal’ közöljék, ami azt jelenti, hogy legfeljebb durva becslések. A dokumentum is megemlíti az alacsony bizalmi értékelést, és azt is megírja, az Egyesült Államok megpróbálja felülvizsgálni, hogyan értékeli az orosz hadsereg harci erejét és képességét a jövőbeni műveletek fenntartására.

A dokumentumok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok szinte minden orosz biztonsági szolgálatba behatolt valamilyen módon. Például az egyik szigorúan titkos bejegyzés az orosz vezérkar terveit tárgyalja a NATO-országok által Ukrajnának szállított tankok ellen, beleértve a különböző „tűzzónák” létrehozását és az orosz katonák kiképzésének megkezdését a különböző szövetséges harckocsik sebezhetőségéről.

Az ukrán tisztviselők továbbra is kitartanak amellett, hogy a dokumentumokat megváltoztatták vagy meghamisították. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Telegramon adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a kiszivárogtatások célja bizalmatlanság szítása Ukrajna partnerei között.

Egy másik bejegyzés arról szól, hogy a GRU, az orosz katonai hírszerzés Afrikában információs kampányt tervez, amely az Egyesült Államok ellen próbálja hangolni a közvéleményt, és ’elősegíti az orosz külpolitikát’.

Míg a hírszerzési tájékoztatók egy része elemzést és széles körű figyelmeztetést kínál az orosz tervekre, mások olyan hasznosítható információk, amelyeket Ukrajna felhasználhatna saját védelmében. Az egyik bejegyzés szerint az orosz védelmi minisztérium azt tervezi, hogy március 3-án rakétacsapásokat hajt végre Ukrajna erői ellen Odessza és Mikolajev meghatározott helyszínei ellen. A támadás célpontja, az amerikai hírszerző ügynökségek szerint egy dróntároló, egy légvédelmi ágyú és ukrán katonák megölése.

Március végén Oroszország közölt: megsemmisített egy ukrán drónokat tároló hangárt Odessza közelében. Független katonai elemzők március végén is azt mondták, hogy Oroszország megtámadta Mikolajevet, és más ukrán városokat, de az ágyúzást rutinnak nevezték. Nem világos, az Egyesült Államok figyelmeztetései lehetővé tették-e az ukránoknak, hogy lépéseket tegyenek a támadások okozta károk enyhítésére.

Egy másik bejegyzés az orosz haderő kelet-ukrajnai haderőinek ’csökkent harcképességéről’ szóló februári jelentést tárgyalja, amelyet az orosz Nemzetvédelmi Parancsnokság terjesztett.

Míg a dokumentumokat a Pentagon vegyes vezérkara állította össze, azok számos ügynökségtől, köztük a Nemzetbiztonsági Ügynökségtől, a Külügyminisztérium Hírszerzési és Kutatási Irodájától és a Központi Hírszerző Ügynökségtől származó hírszerzési információkat tartalmaznak. Az anyagok egy részét a Foreign Intelligence Surveillance Act (FISA) alapján gyűjtöttként tüntetik fel, megjegyezve, hogy további terjesztése a főügyész engedélye nélkül nem megengedett.

A dokumentumok egyik része a CIA napi hírszerzési frissítés. Az ebben a részben található anyagból nemcsak az derül ki, hogy ki a CIA kémkedik, hanem néhány részlet arról is, hogy hogyan. Egy titkosszolgálati jelentés például azt bizonyítja, hogy a CIA lehallgatott kommunikációt használ, hogy kémkedjen az orosz védelmi minisztériumban folyó megbeszélések után.

A dokumentumokból kiderül, hogy az amerikai titkosszolgálatok nemcsak az oroszok után kémkednek, hanem fontos szövetségeseiket is lehallgatják.

Az interneten közzétett oldalakon legalább két dél-koreai belső vitáról szerezhetünk tudomást: hogy átadjanak-e tüzérségi lövedéket az Egyesült Államoknak ukrajnai felhasználásra, mert megsértenék vele a szöuli politikát, miszerint nem adnak támadó fegyvert. A dokumentumok egy része arról számol be, hogy a dél-koreai tisztviselők attól tartanak, Biden elnök felhívja Dél-Korea elnökét, és nyomást gyakorol Szöulra, hogy szállítsa le az árut.

A dokumentumok egy másik része, a CIA-ről, pontosabban szól arról, hogy az Egyesült Államok hogyan szerzett tudomást a dél-koreai tanácskozásokról, megjegyezve, hogy az információ ’jelszerű hírszerzési jelentésből’ származott. Ezt a kifejezést használják a kémügynökségek bármilyen lehallgatott kommunikációra, telefonhívásokra, elektronikus üzenetekre vonatkozóan.

Egy újabb lehallgatásokon alapuló CIA értékelés arról szól, hogy február elején és közepén a Moszad, az izraeli külföldi kémügynökség magas rangú vezetői kiálltak, hogy a Moszad tisztviselői és izraeli állampolgárok tiltakozzanak az új izraeli kormány által javasolt igazságügyi reform ellen. Magas rangú izraeli védelmi tisztviselők cáfolták az értékelésben foglaltakat, a The New York Times pedig nem tudta független módon ellenőrizni azokat.

A javasolt változtatások hatalmas lakossági tiltakozást váltottak ki, és Benjamin Netanjahu miniszterelnököt arra késztették, hogy elhalassza javasolt reformját.

A dokumentumok első részletét március elején tették közzé a Discordon, a videojátékosok körében népszerű közösségimédia-csevegő-platformon, Aric Toler – a Bellingcat holland nyomozóoldal elemzője szerint.

A Discord népszerűsége a világjárvány idején megnőtt, és a fiatalok társasági központjává vált, valamint a zeneszeretők, az anime-rajongók és a kriptovaluta-rajongók számára, hogy megvitassák szenvedélyeiket a szervereknek nevezett közösségekben. 2021 végére a platformnak havonta több mint 150 millió aktív felhasználója volt.

A Discord szerverek alapvetően chatszobák, ahol az emberek megbeszélhetik hobbijaikat, üzeneteket küldhetnek egymásnak, vagy hanghívásokhoz csatlakozhatnak. Egyes szerverek nyilvánosak és több ezer embert foglalnak magukban, míg mások csak meghívásosak. Ez a beállítás lehetővé tette a Discord virágzását, de az évek során káros tartalommal kapcsolatos problémákat is okozott a vállalatnak.

A dokumentumok egy részét a következő hetekben más közösségi médiaplatformokon, köztük a 4chan-on, egy névtelen, rojtos üzenőfalon is közzétették, de sokkal szélesebb körben csak az elmúlt napokban a Twitteren és a Telegramon jelentek meg.

Szombaton sok dokumentum képei még elérhetők voltak a Twitteren. Míg a közösségi média platform korábban tehetett volna lépéseket az anyag eltávolítására, a feltört anyagok terjesztését tiltó szabályok szerint Elon Musk, a Twitter tulajdonosa csütörtökön Twitter-bejegyzésében jelezte, hogy nem törli az anyagot.”+++

A NYT cikke az alábbi linken érhető el: https://www.nytimes.com/2023/04/08/us/politics/leaked-documents-russia-ukraine-war.html

Kiadta: Magyar Békekör