Ha bárki azt gondolja, hogy a közelmúltban bekövetkezett szélsőséges pakisztáni monszuneső áradás (lásd a Vöröskereszt fotóját) és Imran Khan pakisztáni miniszterelnök USA által kezdeményezett megbuktatása puszta véletlen egybeesés, az tévedhet.
Nincsenek véletlenek. Az ENSZ Agenda 2030 vagy a Nagy Újraindítás időkeretében minden összefügg.
Egy nemrégiben Svájcban megrendezett, a geomérnökségről szóló konferencián az egyik legjobb európai műszaki egyetem professzora azzal kezdte előadását, hogy - nem kell magyarázni, hogy az északi féltekén jelenleg megszakítás nélkül rekord hosszú ideig tartó szélsőséges hőhullámok hulláma geomérnöki tevékenység. Koncentráljunk tehát arra, hogy hogyan történik.
Ha a hőség és az aszály geomérnöki módon befolyásolható, akkor a szélsőséges esőzések és árvizek is mesterségesen manipulálhatók.
2018. július 25-én Pakisztánban, a 2022-re becsült közel 230 milliós lakosságú országban megválasztották a 15. nemzetgyűlés és a négy tartományi gyűlés tagjait, valamint az új miniszterelnököt.
A 2018-as választások nem zajlottak erőszak nélkül. Az eredmények azonban egyértelmű győzelmet hoztak Imran Ahmed Khan, a Pakisztáni Tehreek-e-Insaf (PTI) párt iszlám szocialista képviselője számára. Lásd az alábbi táblázatot.
2018-as választások kontra 2013-as szavazatok
A PTI magát a status quo ellenes mozgalomnak nevezi, amely az egalitárius iszlám demokráciát hirdeti. A párt célja a vallási megkülönböztetés felszámolása Pakisztánban. Azt állítja magáról, hogy a mainstream pakisztáni politika egyetlen nem dinasztikus pártja.
A 2018-as választások világossá tették, hogy az embereknek elegük van az USA által irányított "status quóból". A világ nemzeteinek túlnyomó többségéhez hasonlóan a pakisztániak is szuverén autonómiára törekedtek a világ nemzetállamai között. A globalista világ és a Washington jogara alatt álló világ elképzelése nem a pakisztániaké volt. Imran Khan népszerű miniszterelnök volt, olyan, amilyen Pakisztánnak az 1947-es függetlenség óta nem volt.
2022. április 10-én, egy Washington által kezdeményezett, "csendes" - beszéljünk korrupt - parlamenti bizalmatlansági indítvány hatására Khan a nemzetgyűlésben 174 szavazattal (a 342-ből) alig-alig veszített. Kénytelen volt távozni a miniszterelnöki hivatalból, így ő lett az első pakisztáni miniszterelnök, aki bizalmatlansági szavazáson veszített.
Az új miniszterelnökként azonnal felesküdött Muhammad Shehbaz Sharif, mint Pakisztán 23. és jelenlegi miniszterelnöke, 2022. április 11-től. Shehbaz Sharif a 2018-as választásokon a második helyen végzett a szavazatok 24,35%-ával szemben Khan 31,82%-ával. Shehbaz Sharif úr a Pakisztáni Muszlim Liga (Nawaz) - PML(N) párt vezetője, amely egy jobbközép és liberális konzervatív politikai párt.
A PML(N) az Egyesült Államokkal szövetséges, ezért Washington tökéletes államcsínyt hajtott végre; mondhatni, megelőző puccsot. A bizalmatlansági szavazás okát a mainstream média alig említi. Mint mindig, most is azért fizetik őket, hogy a nyugati érdekekről tudósítsanak, nem pedig az emberek érdekeiről, nemhogy a demokrácia értékeiről.
A puccsot a pakisztáni emberek többsége nem vette félvállról. Ők elsöprő többséggel Imran Khanra szavaztak. Az emberek jobb és stabilabb életkörülményeket vártak, és mindenekelőtt függetlenséget a Washington által gyakorolt nyugati befolyástól.
Geoengineered monszun?
Az államcsíny következményeként a pakisztániak tömegesen vonultak az utcára. A népi nyugtalanság egyre nőtt - amikor beütött a monszun - egy rendkívüli monszun. A CNN jelentése szerint a csapadékmennyiség országszerte 2,87-szerese a 30 éves országos átlagnak, egyes tartományokban pedig több mint ötször annyi csapadék hullott, mint a 30 éves átlag.
A monszunszezon Pakisztánban általában júliustól szeptember közepéig tart. Idén június közepén kezdődött, ami "egybeesik" a Kán-barát népfelkelés csúcspontjával. A monszun rendkívüli hevességgel csapott le, 2022 augusztusának utolsó hetében tetőzött - és tart.
Iszlámábád gyorsan a nyugati klímaőrültek nyomába eredt.
A pakisztáni klímaminiszter arra figyelmeztetett, hogy Pakisztán a világ éghajlati válságának "frontvonalában" van, miután június közepe óta példátlan monszunesők sújtották az országot.
Mostanra mintegy 5 millió embert érintett közvetlenül, a jelentések szerint több mint 1200 ember halt meg a hirtelen áradásokban, és akár egymillióan is hajléktalanná váltak.
Az Associated Press (AP) jelentése szerint közel félmillió embert zsúfoltak táborokba, miután a kiterjedt áradások miatt elvesztették otthonaikat.
A CNN hozzáteszi, hogy a déli Sindh tartomány, amelyet súlyosan sújtott az árvíz, 1 millió sátrat kért az ENSZ-től, míg a szomszédos Baluchistan tartomány - amely nagyrészt el van vágva az áram-, gáz- és internetkapcsolattól - 100 ezer sátrat kért.
A szélsőséges áradások különösen Pakisztán észak-középnyugati részét és a déli Szindh tartományt sújtották. Pakisztán-szerte megrongálta a hidakat és az úthálózatot, valamint a mezőgazdasági termést. Szindh tartományban a mezőgazdaság 90%-a megsemmisült. A mezőgazdasági károk országszerte valószínűleg élelmiszerhiányt és csökkenő exportbevételeket fognak okozni. Ez egy gazdasági katasztrófa - minden lehetséges módon.
Pakisztán mezőgazdasági ágazata központi szerepet játszik az ország gazdaságában. Közel 20%-kal járul hozzá a GDP-hez, és a munkaerő 42,3%-át foglalkoztatja. Emellett fontos forrása a devizabevételeknek, és ösztönzi más ágazatok növekedését.
A szélsőséges árvizek és a pakisztáni politika szembeállítása megmutathatja, hogyan kapcsolódnak össze a pontok.
A rendkívül népszerű Imran Khan miniszterelnök Washington által inspirált eltávolítása hatalmas és tartós népfelkelést váltott ki. Ha nem fékezik őket, akkor a korábbi miniszterelnök Khan is visszatérhet.
Mi mással lehetne jobban elterelni az emberek figyelmét a politikáról, mint egy halálos katasztrófa előidézésével? És mindezt egy olyan extrém monszun álcájában, amilyet még soha nem tapasztaltak Pakisztán történetében?
A halál és a pusztítás, a pusztító gazdasági katasztrófák előidézése soha nem jelentett akadályt az Agenda 2030 és a Nagy Újraindítás mögött álló ördögi terveknek. A WEF pedig csak a vállalati és elit pénzügyi összeesküvés végrehajtó szerve.
Ne feledjük: ha a hőség és az aszály geotechnikai úton befolyásolható, akkor a szélsőséges esőzések és árvizek is mesterségesen manipulálhatók.
Bőségesen dokumentálva: "A környezetmódosítási technikák (ENMOD) az "időjárási hadviselés" eszközei. Ezek az amerikai katonai arzenál szerves részét képezik":
"Az időjárás-módosítás a hazai és nemzetközi biztonság részévé válik, és egyoldalúan is végezhető... Támadó és védekező alkalmazásai lehetnek, sőt elrettentő célokra is felhasználható. A földi csapadék, köd és viharok előállításának képessége vagy az űrbeli időjárás módosítása... és a mesterséges időjárás előállítása mind a [katonai] technológiák integrált készletének részét képezi". Az amerikai légierő által megrendelt tanulmány: Weather as a Force Multiplier, Owning the Weather in 2025, 1996. augusztus.
Az emberiség csak akkor lesz képes legyőzni ezt a könyörtelen támadást, ha tisztában van a tervvel, és ha átlát a végzetes megtévesztések függönyén, ha felülkerekedik a 24/7 hazugság-propagandán.
- Forrás: globalresearch.ca
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése