Az ukrán hatóságok megszegték a minszki egyezmény feltételeit, és ugyanazt a lépést készülnek elkövetni, amit Grúzia 2008-ban. Egy orosz katonai szakértő szerint, ha Ukrajna háborút provokál, az nagyjából ugyanazzal az eredménnyel zárulna, mint a Grúziában történtek.
Alekszandr Perendzsijev úgy értékelte az Ukrajnában kialakult helyzetet, mint egy a kijevi kormány által folytatott háborús provokációt, amivel szándékosan ellehetetleníti a konfliktus békés rendezését. Elmondása szerint Kijevnek nem áll érdekében a békés megoldás, amit alátámaszt, hogy a napokban az ukrán hadseregnek parancsba adták a fegyveres konfliktus eszkalálódásának megakadályozását célzó kontrollcsoportból kivonulást. Az orosz többségű, szakadár régiókban történteket monitorozó JCCC az ukrán és orosz hadsereg tisztviselőiből állt, akik a Donyecki Népi Köztársaság minden régiójában jelen voltak. Kijev kivonulásával azonban egyértelművé vált, hogy az ukrán fél már nem érdekelt a konfliktus megoldásában. Perendzsijev szerint ezzel ugyanolyan helyzetet alakít ki, ami a 2008-as grúziai háborút megelőzően volt tapasztalható.
Oroszország állandó EBESZ képviselője, Alekszandr Lukasevics számolt be arról, hogy az ukrán hadsereg parancsot kapott a kontrollcsoportból kivonulásra. Ezt az információt később a JCCC egy orosz képviselője is megerősítette. Perendzsijev arra hívja fel a figyelmet, hogy Kijev ezzel a lépéssel kifejezte, szándékában áll a minszki egyezmény feltételeinek sértése, következésképp nem a békében, hanem a háború újraindításában érdekelt.
Alekszandr Zaharcsenko, a Donyecki Népi Köztársaság vezetője az ukrán fél lépését kommentálva kijelentette, hogy a donyecki fegyveres erők készen állnak megtorló akciókat kezdeni és a régió egészét felszabadítani. Elmondása szerint Mihail Szaakasvili azon lépése, hogy személyes látogatást tett a térségben állomásozó ukrán alakulatoknál, majd nyilvánosságra hozta azok elhelyezkedését, egyértelműen egy provokációnak tekinthető, és szintén arra utal, hogy Kijev a grúziai forgatókönyvet akarja megismételni. Zaharcsenko szerint az ukrán alakulatok elhelyezkedésére vonatkozó információk nyilvánosságra hozása egyszerű dezinformáció, amit újabb ellenséges lépések előkészületének kell tekinteni. Kijev kivonulása a JCCC struktúrájából pedig jelként értékelhető, és megerősíti ezt a feltételezést.
A donyecki vezető szerint Kijevnek érdekében áll a háború folytatása, mert ezzel el tudja terelni a figyelmet arról, hogy az új kormány két év alatt lebontotta az ukrán gazdaságot. Az ukrán kormánynak emiatt szüksége van az “orosz veszélyre” mint ellenségképre, és a háború folytatására, hogy az emberek ne a megélhetési viszonyok romlásával és a kormány alkalmatlanságával foglalkozzanak.
A JCCC létrehozását egyébként maga az ukrán kormány kezdeményezte, hogy lehetővé váljon a Donbassz régióban a feszültség csökkentése. Kivonulásával és a háború folytatása mellett történő elköteleződéssel az ukrán válság valóban a grúziai helyzetre kezd emlékeztetni. A szintén NATO-tagságra várományos Grúziától függetlenedő Dél-Oszétia ellen 2008-ban elrettentő erővel lépett fel a grúziai hadsereg, amely augusztus 8-án össztűz alá vette a főváros lakónegyedeit. A tömegessé váló civil halálesetek miatt az Oroszországi Föderáció békére kényszerítő katonai beavatkozásról hozott döntést, és megkezdte a Chinvalit megszálló grúz csapatok kiszorítását. A nyugati haditechnikával rendelkező, a NATO által modernizált grúziai hadsereg látványos vereséget szenvedett a konfliktus során.
2008-ban államfőként Mihail Szaakasvili volt a grúziai fegyveres erők főparancsnoka. Egy háborút már kiprovokált Oroszország ellen. Provokátori munkakörét ezúttal Ukrajnában folytatja, ahol kormányzóként egy újabb, NATO-csatlakozás előtt álló országot próbál konfliktusba keverni Oroszországgal, ezáltal betagozni azt a NATO háborús gépezetébe.
http://www.hidfo.ru/2016/01/ukrajna-a-gruziai-forgatokonyvet-keszul-megismetelni/