Németországban
a bevándorlással együttjáró kriminalizálódás és terrorveszély miatt
intenzív társadalmi vita zajlik arról, hogy helyre kell állítani a
teljes határellenőrzést. Egy rendőr-szakszervezeti vezető azonban arra
hívta fel a figyelmet, hogy az országban nincs elég rendőr az összes
határszakasz ellenőrzés alá vonásához.
Thomas
de Maizere német belügyminiszter a napokban javasolta az átmeneti
határellenőrzés nem meghatározott időre történő kiterjesztését, ami
gyakorlatilag annak elismerését jelenti, hogy Németország a
közeljövőben nem lát lehetőséget a nyitott határok fenntartására. A
mintegy 181 ezer rendőrt képviselő Gewerkschaft der Polizei
rendőrszakszervezet vezetője azonban irreálisnak nevezte ezt az
elképzelést. A Die Zeit beszámolója szerint Jörg Radek egyértelműen
kijelentette, hogy a rendőrségnek nincs elegendő létszámú személyi
állománya a részleges határellenőrzés kiterjesztéséhez, az ország összes
határszakaszának ellenőrzés alá vonása pedig megoldhatatlan feladat
lenne. Elmondása szerint legfeljebb három hétig tudják tartani a
jelenleg ellenőrzött határszakaszt, ennél hosszabb időre már emberi
erőforrás terén hiánnyal kell szembenézni. Radek a Neue Osnabrücker
Zeitungnak nyilatkozva kijelentette, hogy a rendőrség már most elérte
lehetőségeinek korlátait, a további bővítés rövidtávon elképzelhetetlen.
Németország
szeptember 13-án vezetett be részleges határellenőrzést a migrációs
válság miatt, miután egyértelművé vált, hogy egyetlen év leforgása
alatt több mint egymillió bevándorló érkezésével számolhatnak. Az
intézkedést összesen hétszer hosszabbították meg, legutóbb február
13-ig. A hatóságok legközelebb határozatlan időre meghosszabbítanák a
jelenleg főként a német-osztrák határra összpontosító intézkedést.
Szeptember közepe óta azonban a német rendőrök túlórában teljesítenek
szolgálatot, kizárólag ez tette lehetővé az osztrák határ mentén történő
járőrözést. Radek elmondása szerint összesen mintegy kétmillió óra
túlórát teljesítettek a határon szolgáló rendőrök, és jelenleg kétezer
rendőr áll szolgálatban az osztrák határ közelében. A szakszervezeti
vezető arra hívta fel a figyelmet, hogy emellett a rendőröket már más
feladataiktól kell elvonni, többek között nem tudnak állandó védelmet
biztosítani a reptereken, ellenőrizni a vasúti csomópontokat. A nagyobb
nyilvános események, például futballmérkőzések biztosítására már
szintén nincs elég rendőr az osztrák határ ellenőrzésével egyidőben.
Radek
kijelentése szerint a válsághelyzeten az sem fog segíteni, hogy a
következő néhány évben háromezer fővel akarják bővíteni a rendőrségi
állományt. Ez az intézkedés ugyanis 3-4 év múlva jelent segítséget, és a
tavalyi tendencia alapján addig további ötmillió bevándorló érkezik
Németországba, ami végleg kezelhetetlenné teszi a helyzetet.
Thomas
de Maiziere német belügyminiszter november 19-én bejelentette; a
hatóságok többé nem tudják garantálni, hogy nem történik Németországban
is egy számos civil áldozattal járó terrortámadás. Pénteken a
tartományi belügyminiszterek egy közös nyilatkozatot fogadtak el,
miszerint minél hamarabb törvényt kell hozni arról, hogy terrorveszély
esetén a hadsereg belföldön is bevethető legyen.
http://www.hidfo.ru/2016/01/nemetorszagban-nincs-eleg-rendor-a-teljes-hatarellenorzes-helyreallitasahoz/
http://www.hidfo.ru/2016/01/nemetorszagban-nincs-eleg-rendor-a-teljes-hatarellenorzes-helyreallitasahoz/
…”A
menedékkérők regisztrációjában közreműködő katonák nem léphetnek fel
egy menedékkérővel szemben, ha az nem akarja alávetni magát a
regisztrációnak, hanem értesíteniük kell a rendőrséget vagy az adott
létesítményben dolgozó biztonságiakat…”
Terrorizmus – A német jobboldali kormánypártok a hadsereget is bevetnék terrorveszély esetén
Németországban a kormányzó
Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt
Keresztényszociális Unió (CSU) belügyi szakpolitikusai szerint
terrorveszély esetén a hadsereget (Bundeswehr) is mozgósítani kell.
Az uniópártok tartományi
belügyminisztereinek pénteken véget ért tanácskozásán elfogadott
állásfoglalás szerint mielőbb törvényt kell alkotni arról, hogy
belföldön is be lehet vetni a Bundeswehr erőit terrorveszély
elhárítására.
A jobboldali pártszövetség hét
tartományban adja a belügyi tárca vezetőjét, akik kétnapos értekezletük
után kiadott nyilatkozatukban úgy vélték, hogy az alkotmánybíróság egy
2012-es döntése kellő jogi alapot biztosít a katonaság belföldi
bevetéséhez terrortámadás megelőzése céljából, ezért a törvényhozásnak
már csak ki kell dolgoznia a szabályokat, és közös gyakorlatok révén össze kell hangolni a rendőrség és a Bundeswehr működését.
Németországban a második
világháború tapasztalata miatt erősen korlátozott a hadsereg belföldi
tevékenysége, katonák csak valamely állami intézmény felkérésére, annak
felügyelete alatt, fegyver nélkül teljesíthetnek szolgálatot,
és saját hatáskörben nem intézkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy például a
menedékkérők regisztrációjában közreműködő katonák nem léphetnek fel
egy menedékkérővel szemben, ha az nem akarja alávetni magát a
regisztrációnak, hanem értesíteniük kell a rendőrséget vagy az adott
létesítményben dolgozó biztonságiakat.
A Bundeswehr jogosítványának
kiterjesztéséről szóló vitát a CDU egyik legtekintélyesebb vezetője,
Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, korábbi belügyminiszter nyitotta meg
még tavaly. A diskurzus a szilveszterkor nők ellen Kölnben és több más
nagyvárosban minden jel szerint túlnyomórészt arab, észak-afrikai
férfiak által elkövetett szexuális zaklatások és rablások nyomán
élénkült meg.
Wolfgang Schäuble a minap ismét
sürgette, hogy vegyék a nagypolitika napirendjére az ügyet. A
szilveszteri események után az emberek elvárják, hogy az erőszak
monopóliumával rendelkező állam gondoskodjon biztonságukról – mondta a
miniszter a Südduetsche Zeitung című lapban az előző héten szombaton
megjelent interjúban.
El kell gondolkodni azon, hogy miért nem
lehet Németországban mozgósítani lehet a fegyveres erőket a rendőrség
támogatására, miközben szinte valamennyi európai országban van erre
lehetőség – tette hozzá a miniszter, hangsúlyozva, hogy meg kell
teremteni a Bundeswehr belföldi bevetésének jogi alapját.
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) még nem foglalt állást a kérdésben.
MTI – SzRTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése