Az elmúlt két hét alatt felpörögtek az események a hazai pénzügyi szolgáltatók világában:
Február
24-én derült fény arra, hogy a Buda-Cash Brókerház 100 milliárd
forinttal nem tud elszámolni. A tulajdonosi körhöz tartozó DRB
Bankcsoporthoz szintén felügyeleti biztosok kerültek. Március 4-én
megindult a Buda-Cash felszámolása.
Március 6-án reggel az MNB azt közölte, hogy részlegesen
felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét, és
felügyeleti biztost rendelt ki az intézményhez. Az akkori hírek szerint
sajátkötvény-visszafizetési gondjai akadtak a társaságnak.
Március 9-én pedig a Quaestor Financial Hrurira Kft. jelentette be öncsődjét.
Hétfő
este öncsődöt jelentett a Questor csoporthoz tartozó Quaestor Financial
Hrurira. Magyarázatként a Buda-Cash-botrány okozta pánikot említette
meg a Quaestor csoport, melynek következtében az ügyfelek nagy
mennyiségben akartak kötvényt visszaváltani. Tarsoly Csaba
vezérigazgató az állam segítségét kérte. Kedd reggelre azonban kiderült
az MNB nyilatkozataiból, hogy szabálytalanságokat találtak.
Kedden
az MNB közölte: részlegesen felfüggesztette a QUAESTOR
Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét.
Célvizsgálatot tartott ugyanis a társaságnál a jegybank, szabálytalanságokat talált.
A hírek szerint 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt adott el a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.
Ahogy jönnek az egyre vadabb számok, úgy fest ez is beleillik a korábbi brókerbotrányok sorába.
Az MNB
mostani feltárása már azt mondja, hogy ezen a 60 milliárdos vállalati
kötvénykibocsátáson felül volt még 150 milliárd forint fiktív kötvény
is, amit a felügyelet tudta nélkül, illegálisan dobtak piacra. Vagyis a
mostani gyanú szerint összesen 210 milliárd forintos csalásról lehet
szó.
Helyszíni
beszámolók szerint a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési
Zrt. ügyfélszolgálati irodája előtt hosszú sorban várakoznak az
ügyfelek.
A
Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) azonnali hatállyal felbontja a
szerződéseket a Quaestor csoport elnök-vezérigazgatójának érdekeltségi
körébe tartozó cégekkel – közölte a tárca kedden az MTI-vel.
Szijjártó
Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden egy más témában tartott
sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta: “azért mondták fel a
szerződéseket, mert már nem látták biztosítottnak a moszkvai
vízumközpont és az isztambuli kereskedőház zavartalan működését”.
(Forrás: portfolio)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése