Drágán megfizetünk ’89 – ért!
A
rendszerváltás óta nem volt ilyen feszült a viszony az Egyesült Államok
és Magyarország között. A Lengyel külügyi intézet szerint az sem
kizárt, hogy gazdasági szankciók is lesznek.
Dariusz
Kalan, a PISM egyik vezető kutatója és közép-európai elemzője az
intézet szerdai hírlevelében azt írta, hogy a magyar-amerikai viszony
1989 óta nem volt olyan hűvös, mint mostanában. Az USA korábban is
kritizálta az Orbán-kormány kormánya által véghezvitt alkotmányos és
szerkezeti átalakításokat, amelyet úgy értékelt, mint az 1990-es években
a volt kelet-európai blokk számára kidolgozott, demokráciaerősítő
intézkedésekkel való szakítást.
Az
Egyesült Államok érdekei és politikája szempontjából külön is aggodalmat
kelt Budapest Kelet felé kacsingató külpolitikája. Az elemzés szerint a
keleti nyitás stratégiája, amely eredetileg az ázsiai gazdasági
kapcsolatok felélénkítését célozta, az ukrajnai konfliktus kirobbanása
óta új értelmet nyert a Moszkvához való politikai közeledés formájában.
Az
elemző szerint ezt támasztotta alá az orosz Roszatom tender nélküli
meghívása a paksi atomerőmű bővítésére, valamint a magyar kormánynak a
Krím félsziget orosz bekebelezésére adott visszafogott reakciói. A
lengyel szakértő szerint az sem tűnik véletlennek, hogy az amerikai
kormány nem sokkal az Ukrajnába irányuló magyar gázszállítások
leállítása és a Moszkva által pártfogolt Déli Áramlat vezeték építésének
törvényi előkészítése után döntött a beutazási tilalomról. A röviddel
az ukrán választások előtt tett magyar lépések nem csupán Kijevet, hanem
Washingtont is súlyosan érintették, az amerikai kormány ugyanis az
ukrán energiafüggőség csökkentéséért száll síkra, és ellenzi a Déli
Áramlat megépítését.
Az
egyes kormányzati tisztségviselőkkel szemben elrendelt beutazási
tilalmat is ennek megfelelően egy tágabb geopolitikai kontextusban,
méghozzá Kijev és Oroszország szembenállása felől érdemes vizsgálni, s a
Fehér Ház magyar kormánnyal kapcsolatos stratégiáját jelzésnek kell
tekinteni mind az új Európai Bizottság, mind a közép-európai országok
irányában.
Az
elemző úgy véli, precedenst teremtett Washington október közepi döntése,
amellyel megtagadta hat magyar kormányzati tisztségviselő beutazását az
Egyesült Államokba. Ezt az eszközt a Fehér Ház eddig többnyire
Oroszországgal szemben alkalmazta, s eddig nem fordult elő, hogy az EU
vagy a NATO valamely tagállamával szemben is bevetette volna.
A
lengyel külügyi intézet szerint a magyar kormány a nyomásgyakorlás
további eszközeire is számíthat Washingtontól – például problémák
adódhatnak Magyarország új amerikai nagykövetének 2015 januári
kinevezésével (a posztra Orbán Viktor biztonságpolitikai főtanácsadója,
Szemerkényi Réka a nem hivatalos jelölt), sőt végső esetben gazdasági
szankciók életbe lépését is megfontolhatják.
Az
Egyesült Államok valószínűleg arra fog törekedni, hogy közös álláspontot
alakítson ki Brüsszellel, vagy azt is elvárja majd, hogy a Jean-Claude
Juncker vezette új Európai Bizottság vegye át a kezdeményezést, ha a
Fidesz-kormány további lépéseket tenne, például megkerülné az EU Déli
Áramlattal kapcsolatos előírásait, vagy nyíltan megkérdőjelezné az unió
politikáit. Tekintettel a magyar tisztségviselőket illető korrupciós
vádakra, a Bizottság szemügyre veheti az uniós alapok budapesti
kezelését, s ha rendellenességeket talál, megvádolhatja a kormányt a
közösségi joganyag megsértésével.
Végső
esetben az Európai Bizottság kilátásba helyezhetné Magyarországgal
szemben az uniós szerződés 7. cikkében foglalt eljárás megindítását,
amit a tagállami jogok egy részének Magyarországtól való megvonása
követhet.
A
lengyel külügyi intézet elemzője végül úgy véli, hogy a keményebbé vált
amerikai politika egyúttal figyelmeztetés néhány más visegrádi
országnak, amelyek egyes vezetői nem veszik komolyan az orosz-ukrajnai
konfliktust és annak közvetlen fenyegetését országukra és a régióra. A
szakértő szerint a jövőben Washington élénkebb párbeszédet fog folytatni
közép-európai partnereivel, hogy egységesebb álláspontot képviseljenek a
tőlük keletre zajló fejleményekkel kapcsolatban.
(vs)
Bal-Rad komm: Nem az ukrán – orosz konfliktus jelent veszélyt hazánkra és “néhány más visegrádi országra”, hanem maga az USA és a NATO!
Mindenki
számára világossá válhatott az utóbbi időkben, hogy a ’89 – es
rendszerváltással a latorszövetségek egy olyan karámba terelték be
Magyarországot, amely egy valódi börtön – rabmunkával. A legkissebb
nemzeti önállóság vagy önrendelkezés joga is megvonva! Mindent csak a
GAZDA elképzelései és parancsai szerint!
Azok,
akik napjaink erőszakos amerikai nyomulása ellenére is úgy vélik, hogy
ennek a latorszövetségnek a tagja lenni bármiféle biztonságot is jelent
ORSZÁGUNK ÉS NÉPÜNK számára, azok minimum tévednek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése