A
brit parlament számára a Védelmi Minisztérium védelmi bizottsága
készített tanulmányt a NATO katonai képességeiről, elkészítéséhez a
NATO főtisztjeit, háborút megjárt katonáit, és a titkosszolgálati
szerveket is bevonták. Eredményét a Guardian brit napilap hozta le,
eszerint a NATO nem áll készen egy háborús konfliktusra Oroszországgal.
Ha kiéleződne az ukrajnai helyzet, és a NATO lépéskényszerbe kerülne,
nem lenne képes fellépni az orosz hadsereggel szemben.
A tanulmány leszögezi, hogy a NATO struktúrája, parancsnoki kara,
koordinációs képességei, logisztikai képességei elegendőek lennének egy
háború megvívásához, ellenben sem létszámban, kiképzésben,
fegyverzetben nem állnak készen. Megoldásként mit javasol a tanulmány?
Első körben azt, hogy növelni kell az oroszok által "fenyegetett"
országokban a titkosszolgálati jelenlétet, megakadályozandó, hogy
kialakuljanak az ukrajnai milíciához hasonló szerveződések. Másodsorban
azt, hogy növelni kell az internet feletti kontrollt, és felkészülni a
kiberháborúra. A tanulmány elkészítői úgy vélik, nagyon kicsi az esélye
annak, hogy reguláris hadsereggel kerüljenek szembe. Ezzel szemben
sikerrel kellene megakadályozni azoknak az információknak az áramlását,
amely erőt adnak a milíciához hasonlatos szerveződéseknek, amely kedvet
csinál a csatlakozáshoz, valamint arra kell az erőt fektetni, hogy ezek
a szervezetek ne tudjanak Oroszországból fegyverhez jutni.
A tanulmány legfontosabb következtetése, hogy növelni kell a NATO
jelenlétét az Oroszországgal határos országokban, és kiterjeszteni
azokra az országokra, ahol még nincsenek jelen.
Ezt az anyagot önmagában véve is provokációnak foghatja fel
Oroszország. A tanulmány ugyanis olyan következtetéseket, javaslatokat
tartalmaz, amely kifejezetten a háborús konfliktushelyzet esélyét
növeli. A tanulmány megjegyzi azt is, hogy a két szemben álló tömb
közötti konfliktushelyzet kialakulásában nagy része van a rossz
kommunikációnak. Bár rossz kommunikációról jelen esetben csak a nyugat
beszélhet. Legfőképpen azért, hogy nem szólt előre, figyeljetek, mert
felforgatjuk a fél arab világot, háborút robbantunk ki három országban,
és végérvényesen felrúgunk minden előzőleg megkötött egyezményt. Kezdve
azzal a rendszerváltások idején megkötött megállapodásokkal, mely
szerint a NATO nem fog a volt szocialista országokban terjeszkedni. Az
USA arra hivatkozik, hogy ezt a szerződést annak idején a
Szovjetunióval kötötték meg, amely azóta felbomlott, - csakhogy a
Szovjetunió jogfolytonos utódja Oroszország. Addig szívesen hivatkoztak
erre, amíg a szovjet adósságokat kellett valakinek kifizetni, de ha
katonai kérdésekről van szó, akkor már nem ismerik el ilyen gyorsan.
Moszkva többször hivatkozott már erre a szerződésre, és pontosan ennek
a szerződésnek a tartalma miatt állítja az orosz vezetés, hogy a NATO
agresszív Oroszország ellenes terjeszkedést folytat.
Azzal is tisztában vagyunk, hiszen nap mint nap látjuk, hogy a
nyugat hatalmas erővel harcol az internet világában. Valamennyi
feltöltött filmet a milícia vagy a szír hadsereg sikereiről azonnal
blokkolnak, százával jelennek meg a hazugságokat tartalmazó cikkek a
fővonalú médiában, de ez mind kevés. Az igazság ugyanis utat tör
magának. Nagyobb veszély pedig nincs, száz hazugságot lenulláz, ha egy
igazság kiderül valahol. Ez is a harc egy formája, még ha nem is oly
jelentős, mint maga a megvívott harc.
A tanulmány minden csűrés-csavarás ellenére egy lényeges dolgot
közöl, ami felett már-már elsiklik az olvasó a sok magyarázkodás
között: a NATO nem képes harcolni a keleti birodalmakkal. Húsz éven
keresztül készítette elő az arab tavaszt, 30 éve mérgezi a
kelet-európai országokat, katonailag próbál terjeszkedni, de sehol
sikert nem tud felmutatni, csak gazdasági hanyatlást, háborút, vért és
szenvedést. Nincs egyetlen stabil ország, ahol azt mondhatnák,
"betettük a lábunkat és hosszú távra jólétet tudtunk teremteni". Nem
magyarázkodni kell, háborús uszítást végezni, hanem ezzel az apró, ámde
annál fontosabb ténnyel foglalkozni.
A másik lényeges momentum, ami felett könnyedén átsiklik az olvasó,
az, hogy ha egyszer katonailag nincs felkészülve a NATO egy
Oroszországgal szembeni katonai fellépésre, akkor egy katonai tanulmány
miért az internettel foglalkozik, miért nem azzal, hogy katonailag fel
kellene készülni. Csak nem arról van szó, hogy a világ
legeladósodottabb országai a nyugati országok nem bírnak pénzt keríteni
elegendő fegyverkezésre? Nem arról van-e szó, hogy az elpuhult,
elkényelmesedett és mentálisan lepusztult nyugati ember képtelen igazi
háborúkat megvívni? Az egész tanulmány terelés. Elterelni a figyelmet
arról, ami fontos; hogy miközben a kényelmet hajkurászták, a világ
elnyomott fele szépen és csendben felkészült arra, hogy kivívja a
szabadságát, és megfelelő helyet harcoljon ki magának a világban. Ez
pedig nagyon fáj a kizsákmányolóknak.
http://www.hidfo.net/2014/07/31/brit-jelentes-nato-nem-all-keszen-egy-haborura
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése